A pécsi virológusok nemzetközi összefogással hatalmas eredményt értek el a világjárványt okozó koronavírus eredetkutatásában – állapították meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) kutatói a Covid–19-pandémia eredetkutatásában.
A szakemberek az elmúlt tíz évben számos expedíción vettek részt a világ több pontján, hogy megértsék, honnan erednek, miként működnek és hogyan előzhetők meg a különféle vírusjárványok.
A Molecular Ecology című folyóiratban publikált kutatásuk fókuszában Vietnám és a sarbecovírusok, tehát a járványokat okozó, SARS-szerű koronavírusok álltak. Ebbe a csoportba tartozik az elmúlt években sokat emlegetett SARS–CoV–1 és a Covid–19-pandémiát okozó SARS–A CoV–2.
A pécsi virológusok legutóbbi kutatási eredménye azt a széles körben elfogadott tudományos álláspontot támasztja alá, hogy a SARS–CoV–2 is a természetből származik.
A tanulmány ennél mélyebb összefüggésekre is rávilágít, mivel a SARS-vírusok kialakulásának egy eddig nem ismert folyamatát tárta fel. Vietnám földrajzi elhelyezkedés szempontjából rendkívül érdekes, hiszen az északi és déli régió más-más éghajlati viszonyokkal, ezzel más ökológiai tulajdonságokkal bír.
A szakemberek az ország több pontján végeztek mintagyűjtést, és összesen 38 újonnan felfedezett SARS-szerű vírust azonosítottak. Az új vírusok között akadtak olyanok, amelyek a SARS–CoV–1 vagy a SARS–CoV–2 evolúciós őseiként értelmezhetők, de különös módon a kettő keverékeit is kimutatták.
A legkiemelkedőbb eredmény meglepő módon nem az új vírusok leírásában jelentkezett. Az ország ökológiai és éghajlati szempontból eltérő északi és déli régiója ugyanis a vírusok evolúciója és kialakulása szempontjából nagyon eltérő „műhelynek” bizonyult.
A kutatás eredményei alapján úgy fest, hogy az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető
– írták. A kutatók ennek hátterében számos olyan paramétert sejtenek, amelyek a gazdaállatok, a vadállatok életciklusát befolyásolják, ilyen például a téli hibernáció vagy az eltérő fajösszetétel, életvitel.
A kutatási eredmények nemcsak tudományos szempontból kiemelkedők, hanem hosszú távon a társadalmat is szolgálják, mivel hozzásegítenek a jövőbeli járványok megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez.
