Újabb kilépési hullám indult meg a baloldalon, az elmúlt hetekben több önkormányzati képviselő is elhagyta politikai közösségét, de két országgyűlési képviselő is pártja elhagyása mellett döntött. Előbb Tordai Bence jelentette be, hogy kilép a Párbeszédből, mert a párt az EP-választáson a DK listáján indult, a múlt héten pedig Csárdi Antal jelentette be, hogy elhagyja az LMP-t, állítása szerint ugyanis bizonyítékokat látott arra, hogy Ungár Péter és Vitézy Dávid választási stratégiát egyeztetett Rogán Antallal. Csárdi döntésével az LMP országgyűlési frakciója is megszűnik, de a kilépési hullám összességében is tragikusan érinti a kis pártokat.
– A döntések morális oldala mellett egyéni érdekek is vannak, hiszen
minden bizonnyal többen is visszatérnek majd idővel a politika színpadára, de felmérték, hogy saját pártjukban már nem fognak tudni érvényesülni
– fogalmazott Nagy Ervin, aki szerint az olyan kis pártoknak, mint az LMP, a Párbeszéd, a Jobbik, esélyük sincs 2026-ban önállóan bejutni a parlamentbe. Jelezte, a rendszerváltoztatás óta nem volt olyan parlamenti párt, amely ekkora zuhanás után vissza tudott volna kapaszkodni. – Ilyen volt az MDF, a kisgazdák, az SZDSZ, a MIÉP is. A mostani kis pártok már a félidőben mindössze egy-két százalékot mutatnak, ilyen helyzetből pedig képtelenség felállni – mondta.
Csatlakozásra várva
Nagy Ervin szerint a fentiek is azt mutatják, hogy Magyar Péter felbukkanása földrengést okozott a baloldalon, mára jól látható, hogy megjelenése nem a Fidesznek ártott. – Az egymásnak való üzengetések, kilépések mind utórengései a Magyar Péter okozta földrengésnek, és
várhatóan számos kilépő lesz még, mert mindenki a helyét keresi 2026-ra. Az egyik és talán az egyetlen opció a Tisza Párthoz való csatlakozás.
Igaz, hogy Magyar Péter azt kommunikálja, hogy nem akar összefogni, egy-egy politikus érezheti azt, hogy vagy Magyarhoz áll, vagy elbukik. És aki 2026-ban a Tisza színeiben akar indulni, annak mostanában lépnie kell, hogy ne azonnali átlépés legyen, az ugyanis már 2018-ban sem volt népszerű – mondta az elemző, felidézve, hogy amikor a DK 2018 után dominanciára tört, nagyon sok átlépő volt Gyurcsány Ferencékhez, de az azonnali átigazolás sokaknak visszatetsző volt.
Mára megtanulták, ha valaki kilép, szerencsésebb kicsit várni, és utána csatlakozni a Tiszához, ami most vonzó lehet, mert erőt mutat
– vélekedett az elemző.
Ismert menetrend
Nagy Ervin úgy látja, a mostani helyzet nagyon hasonlít a 2020-as állapotokhoz, amikor a DK és a Momentum küzdött a dominanciáért. – Ugyanilyen erős üzengetés volt a két párt között, mint most a Tisza és a DK és annak csatolmányai, azaz az MSZP és Párbeszéd között. Mindez azonban már az előjátéka egy leendő összefogásnak, csak azért ilyen harsányak, mert már mindenki a pozíciókra hajt, és jó feltételekkel akar megállapodni – mondta az elemző, aki úgy látja,
ha a Tisza képes lesz minden baloldali pártot öt százalék alá nyomni, nem lesz érdeke az összefogás, ez pedig még inkább Magyar felé hajtja a kilépőket.
Ebben az esetben inkább a baloldal fogja erőltetni az együttműködést, ezt pedig Gyurcsány Ferenc már bizonyította is, hiszen rögtön azután, hogy pártját a parlamenti küszöb alatt mérték, szerdán egy interjúban már arról beszélt, a koalíció a DK és a Tisza között realitás.
Ha azonban a DK és csatolmánypártjai öt százalék felett lesznek a választáshoz közeledve, össze fognak állni, még ha az utolsó pillanatban is
– vélekedett Nagy Ervin, hangsúlyozva azonban, hogy Magyar Pétertől sosem lehet majd azt hallani, hogy összefogna Gyurcsány Ferenccel. – Sokkal valószínűbb, hogy inkább kitalálnak valamilyen szakkifejezést, csak az összefogás szót ne kelljen használni. Volt már ilyenre példa, 2019-ben az önkormányzati választásoknál koordinált együttműködésnek nevezték azt, hogy egymás javára visszaléptek a jelöltek, hogy előzetes egyeztetés alapján nem indítottak egymás ellen senkit a baloldalon, ilyen-olyan pozíciókért cserébe, de az is összefogás volt – emlékeztetett, kitérve arra, hogy
Magyar Péter végig ügyelni fog arra, hogy erről ne beszéljen sokat, hiszen ő ellenzékváltást ígér.
Az elemző felidézte, 2020-ban ugyanez volt a varázsa a Momentumnak is, akkor a párt szárnyalt, a választók bennük látták az ellenzékváltás lehetőségét. – Aztán persze összefogtak Gyurcsánnyal. Most is ilyen hangulat van, csak most épp a Tiszában látják a lehetőséget, Magyar pedig egyelőre ügyesebben áll az összefogáshoz – vélekedett Nagy Ervin.
Ezek ugyanazok
Mint mondta, bárhogy is alakul, az már látszik, hogy a morális, elvi dolgok nem számítanak, csak a számok. – Itthon, a magyar politikában csak azt halljuk, mit nem akar Magyar Péter.
Ha szeretnénk tudni, mit akar, a brüsszeli politikát kell megnézni, ott sokkal bátrabbak, őszintébbek a tiszások. A brüsszeli mozgásban pedig olyan „pozitív” mondanivalót látunk, mint
az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, az euró, valamint az európai minimálbér bevezetését, bevándorlásban az európai szabályoknak való megfelelést,
és közben megtapsolja azt az Ursula von der Leyent, aki Ukrajna fegyveres támogatását előrébb valónak tartja, mint a bevándorlás kérdését. Ezek olyan üzenetek, melyből kiderül,
nagy különbség nincs a DK és a Tisza között, ezt a nyugati támogatók is érzik, miként azt is, hogy a lengyel jobboldali kormány erőszakos megbuktatásához használt receptet ideje hazánkban is bevetni
– hangsúlyozta az elemző, aki leszögezte, a háttérben alkudozás van, az ellenzék hatalomtechnikával van elfoglalva, nem pedig politikai programmal, politikai stratégiával.
