Magyar Péter a Partizánnak adott első interjújában azt állította, hogy azért távozott a Diákhitel Központ (DHK) éléről, mert túlárazott, rossz minőségű megbízásokat írattak vele alá Balásy Gyula cégeivel, egy másik ok pedig az, hogy a kormány nyomásgyakorlásként ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt – írja az Átlátszó.
Az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) korábban – még Magyar idejében, 2021-ben – folytatott vizsgálatot, annak eredménye azonban eddig nem került nyilvánosságra. A Kehi által a Diákhitel Központnál folytatott ellenőrzéséről és arról írt jelentéséről Magyar Péter a Partizánnak adott első interjújában azt állította, hogy a Varga Judittal való első szétköltözése miatti nyomásgyakorlás volt. Magyar verziója szerint, mivel rendeződött a kapcsolatunk Varga Judit volt igazságügyminiszterrel, „lezárták a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül”. Ehhez képest az Átlátszó a közelmúltban megszerezte a szóban forgó (nem nyilvános) jelentést, és azt állítják, az anyag nem támasztja alá Magyar Péter utóbbi kijelentését: a dokumentum 2021 augusztusában elkészült, és kifejezetten tartalmaz megállapításokat.
A Kehi szakmai észrevételeket tesz az állami cég egész működésére vonatkozóan, leszögezve, hogy annak eredményessége nem a saját gazdálkodásából, a hitelezés fölpörgéséből származik, hanem a közvetett állami támogatásból. A kihelyezett hitelállomány 2014 óta, míg a hitelt felvevők száma 2011 óta folyamatosan csökkent, a 2020-as rekord összegű, csaknem 33 milliárd forint hitel folyósítása pedig csak a koronavírus járvány hatásainak enyhítésére bevezetett Diákhitel Plusznak volt köszönhető.
Az anyag a DHK által kötött egyes szerződésekkel kapcsolatos problémákról is beszámol. Mint írják, bár a kedvezőtlen tendenciát a menedzsment is észlelhette, és ezért költött csaknem félmilliárd forintot hirdetésekre, reklámokra és tanácsadásra, a megrendelt kutatások, elemzések és tanulmányok díjazása pedig több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással. De olyan is előfordult, hogy triviális, az interneten számos helyen ingyenesen elérhető megállapításokra jutottak, illetve olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítési képessége eleve kétséges volt – idézi a jelentést az Átlátszó.
A Kehi összesen 52 darab, 2018 és 2020 közötti, összesen 1,4 milliárd forint értékű szerződést vizsgált meg részletesen. És bár a közbeszerzési értékhatárt el nem érő egyszerű beszerzési eljárásokat a jogszabályoknak megfelelően bonyolították le (a közbeszerzésekről a Kehi nem tesz említést), a hivatal álláspontja szerint több esetben nem volt valós verseny vagy éppen túlárazás történt.
A Kehi a következő cégeket emelte ki a jelentésben:
- First Voice Kft.
- HYPERTEAM Kft.
- PlanB Magyarország Kft.
- MESTINT Kft.
- Think&Thank Management Kft.
A cégadatbázis szerint a First Voice és a Think&Thank Kft. székhelye megegyezik, mindkettő a Budapest, Otthon utca 1.-be van bejegyezve. Emellett a First Voice vezető tisztségviselője, Ézsiás Beatrix a Think&Thank ügyvezetője is volt. A Think&Thank Kft. többségi tulajdonosa a Kondorkó POD Kft.-nek, amelynek ügyvezetője Trentin Balázs. Trentin pedig annak a Troia Media Kft.-nek a tulajdonosa, amely ugyan a Kehi jelentésében nem szerepel, de kapott megbízást a Diákhitel Központtól. A 2021-ben kötött szerződés összege pedig éppen megegyezett azzal az összeggel (13,3 millió forint), amit Troia Kft. bevételként fel tudott mutatni abban az évben. Trentin tavasszal és nyáron több alkalommal adott instrukciót a Tisza Párt aktivistáinak, támogatóinak egy Facebook-csoportban utcai kitelepüléssel vagy a párt kampányvideóinak megosztásával kapcsolatban – írja az Átlátszó.
Elképesztő túlárazások történtek a jelentés szerint
A Kehi szerint a felsorolt cégekkel között szerződésekkel a következő problémák voltak:
- Amikor a First Voice Kft. elnyerte a 12,1 millió forintos, kérdőíves kutatásról szóló megbízást, egy olyan fordítóirodát is felkértek ajánlattételre, amely nem is tett ajánlatot (mivel vélhetően nem is tudta volna elvégezni a feladatot).
- A HYPERTEAM Kft.-vel szemben két olyan cég indulhatott, amelyeknek még honlapjuk sem volt, nem adtak le beszámolót vagy csak pár millió forintos bevételt értek el. (Az egyik cég azóta felszámolás alá került.) Így a HYPERTEAM könnyedén nyerte el a folyamat modellezési szerződést 7,4 millió forintért.
- A PlanB Kft. mellett egy olyan cég indult három alkalommal is, amely 2002-ben adott le utoljára beszámolót, életjeleket nem mutatott (és azóta megszűnt).
- A PlanB ráadásul drágán is dolgozott: egy negyvenoldalas – kétes minőségű – tanulmányt a Z-generációról 4 millió forintért készített el (ez százezer forint/oldalt jelent), egy másik esetben pedig 4,4 milliót kért egy 18 diából álló előadásért. De a Kehi szerint egy faültetéssel kapcsolatos projektet is 14,8 millióért végzett el nagyjából ötszázezer forint helyett.
- A First Voice diákhitelezéssel kapcsolatos kutatása, valamint a MESTINT Kft. közvélemény-kutatása két-kétmillió forintból megoldható lett volna, ők azonban 14,5, illetve 12,4 millióért dolgoztak.
- Ugyanígy túlárazottnak tartotta a Kehi a Think&Thank Kft. megbízását is, amely során Facebook-posztokon és egyéb kevésbé erőforrás-igényes feladatokon túl sok mindent nem csinált a cég 14,7 millió forintért.
Bár a feltárt esetek további vizsgálatot is érdemelhettek volna, vagy akár a felelősségre vonás is felmerülhetett volna, a jelentésben egyikre sem történik utalás. A Kehi ugyanis a következő pár sorral zárta az elemzést:
Magyar Péter végül 2022 februárjában távozott a Diákhitel Központtól. Lemondását a több helyen leginkább a felnőtt-és szakképzésben igénybe vehető szabad felhasználású diákhitelekkel való tömeges visszaéléssel hozták összefüggésbe. Ennek némileg ellentmond, hogy Magyar Péter még 2021 novemberében is dícsérte ezt a konstrukciót a magyar ifjúságpolitikáról szóló lapunknak adott interjújában. A visszaélések észlelése után viszonylag gyorsan visszavonták, majd átszabták ezt a hitelezési formát. A szakképzésre kiterjesztendő, 2021 májusában megalkotott Diákhitel Pluszt egyébként az Átlátszó által vizsgált Kehi-jelentés is említi – mégpedig lehetőségként.
Reagált a KEHI, nyomozás van folyamatban
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján tanácsadó tevékenységet folytatott a Diákhitel Központ Zrt. működése és gazdálkodása tárgyában – írja hivatalos közleményében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A tanácsadó tevékenység eredményeként a Hivatal – összhangban a 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásaival – véleményt készített és a tanácsadói tevékenységet lezárta. Az ügyben ellenőrzési jelentés a 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésének megfelelően nem készült, a Hivatal a vélemény elkészítésével a jogszabályi kötelezettségeinek eleget tett.
A Diákhitel Központ Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban jelenleg nyomozás van folyamatban, melyben a tanácsadó tevékenységről készült vélemény és a kapcsolódó szerződések a nyomozó hatóság rendelkezésére állnak.
