Magyar Péter a Partizánnak adott első interjújában azt állította, hogy azért távozott a Diákhitel Központ (DHK) éléről, mert túlárazott, rossz minőségű megbízásokat írattak vele alá Balásy Gyula cégeivel, egy másik ok pedig az, hogy a kormány nyomásgyakorlásként ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt – írja az Átlátszó.
Az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) korábban – még Magyar idejében, 2021-ben – folytatott vizsgálatot, annak eredménye azonban eddig nem került nyilvánosságra. A Kehi által a Diákhitel Központnál folytatott ellenőrzéséről és arról írt jelentéséről Magyar Péter a Partizánnak adott első interjújában azt állította, hogy a Varga Judittal való első szétköltözése miatti nyomásgyakorlás volt. Magyar verziója szerint, mivel rendeződött a kapcsolatunk Varga Judit volt igazságügyminiszterrel, „lezárták a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül”. Ehhez képest az Átlátszó a közelmúltban megszerezte a szóban forgó (nem nyilvános) jelentést, és azt állítják, az anyag nem támasztja alá Magyar Péter utóbbi kijelentését: a dokumentum 2021 augusztusában elkészült, és kifejezetten tartalmaz megállapításokat.
A Kehi szakmai észrevételeket tesz az állami cég egész működésére vonatkozóan, leszögezve, hogy annak eredményessége nem a saját gazdálkodásából, a hitelezés fölpörgéséből származik, hanem a közvetett állami támogatásból. A kihelyezett hitelállomány 2014 óta, míg a hitelt felvevők száma 2011 óta folyamatosan csökkent, a 2020-as rekord összegű, csaknem 33 milliárd forint hitel folyósítása pedig csak a koronavírus járvány hatásainak enyhítésére bevezetett Diákhitel Plusznak volt köszönhető.
Az anyag a DHK által kötött egyes szerződésekkel kapcsolatos problémákról is beszámol. Mint írják, bár a kedvezőtlen tendenciát a menedzsment is észlelhette, és ezért költött csaknem félmilliárd forintot hirdetésekre, reklámokra és tanácsadásra, a megrendelt kutatások, elemzések és tanulmányok díjazása pedig több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással. De olyan is előfordult, hogy triviális, az interneten számos helyen ingyenesen elérhető megállapításokra jutottak, illetve olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítési képessége eleve kétséges volt – idézi a jelentést az Átlátszó.