Magyar Péter: Világszerte egyedülálló a magyar diákhitelezési modell

Újra igényelhető október 1-jétől a járványhelyzet miatt tavaly bevezetett Diákhitel Plusz, amely az eddigi legnépszerűbb diákhiteltípus. Magyar Péterrel, a Diákhitel Központ vezérigazgatójával erről, a nemrég bevezetett szak- és felnőttképzési támogatásokról, a magyar fiatalok helyzetéről, valamint a diákhitel hazai és nemzetközi megítéléséről is beszélgettünk.

2019.08.27. Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója. Fotó: Világgazdaság / Móricz-Sabján Simon Fotó: MORICZ SABJAN SIMON/Világgazdaság

– Milyenek a tavalyi tapasztalatok, mennyien igényelték a veszélyhelyzetben életre hívott támogatást? 

– A Diákhitel Pluszt tavaly májusban vezette be a magyar kormány a koronavírus-járvány okozta munkaerőpiaci és pénzügyi nehézségek miatt. Sok hallgató került átmenetileg nehezebb anyagi helyzetbe, mivel a nagy cégek elsősorban a diákmunkát és a gyakornoki munkát szüntették meg. Hamar beigazolódott, hogy a termék bevezetése helyes kormányzati válasz volt a problémára, mert már az első hetekben sok ezren igényelték a Diákhitel Pluszt, tavaly pedig összesen harmincezren. A Diákhitel Központ javaslatára az eredetileg december 31-i igénylési határidőt a kormány meghosszabbította 2021. június 30-ig, amely szintén jó döntés volt, mert ezen fél évben további tízezer hallgató élt a lehetőséggel. Kijelenthető, hogy a Diákhitel Plusz a valaha volt legnépszerűbb diákhiteltermék. A pozitív visszajelzések nyomán, a diákszervezetek és a Diákhitel Központ javaslatára, a kormány döntése alapján október 1-jétől újra elérhető ez a hitelkonstrukció.

– Miben más a Diákhitel Plusz a többi diákhiteltermékhez képest?

– A legnagyobb pozitívuma, hogy ötvözi a többi diákhiteltermék legkedvezőbb tulajdonságait. A Diákhitel Plusz egy kamatmentes, szabad felhasználású kölcsön, amely félmillió forintig igényelhető. Fontos azonban kiemelni, hogy a Diákhitel Plusz egy úgynevezett annuitásos hitel, ami azt jelenti, hogy a hallgató eldöntheti, egy és öt év között milyen törlesztési időt választ, mindezt egy év türelmi idő után. Október óta ismét több mint ötezer igénylés érkezett hozzánk, pedig még csak egy hónap telt el. A Diákhitel Plusz 2022. szeptember 30-ig lesz elérhető. De természetesen a klasszikus diákhiteltermékek is elérhetők maradnak a hallgatók számára. A reprezentatív felméréseink alapján a központ húszéves fennállása óta a hallgatók fele általában úgy nyilatkozik, hogy diákhitel nélkül nem vagy csak nagy nehézségek árán tudta volna elvégezni tanulmányait, így önmagában már ez a két konstrukció is hatalmas segítség. A diákhitel sokak számára nem csak átmeneti pénzügyi segítség, rengeteg hallgató a vállalkozása beindítására, a leendő munkakörülményei megteremtésére fordítja.

– Ezek szerint ezzel a támogatással sokan a jövőjüket is meg tudják alapozni.

– Az igénylők körülbelül ötven százaléka fordítja a hitelt lakhatásra, 25 százalék jegyzet, tankönyv, informatikai eszközök vásárlására vagy nyelvtanulás finanszírozására, a maradék 25 százalék pedig egyéb megélhetési költségekre. Valaki pedig már a jövőre gondol, és beindít belőle egy startup-vállalkozást, például robogót vesz és futárcéget alapít. Ezen felhasználási formák szerintem egyáltalán nem mennek szembe a diákhitel szellemiségével és a kormány céljaival.

– Gyakori kérdés, hogy a Diákhitel Pluszt fel lehet-e venni más családtámogatási kedvezményekkel?

– Ahogy a diákhiteltermékeket is fel lehet venni egymással párhuzamosan – sok olyan ügyfelünk van, akik felvették a Diákhitel1-et, a Diákhitel2-t és most a Diákhitel Pluszt –, természetesen a diákhiteleket igénybe lehet venni más családtámogatási kedvezményekkel együtt. Kormányzati célkitűzés volt, hogy a diákhitel illeszkedjen a családtámogatási rendszerhez, minél szélesebb tárva és minél inkább elősegítve a gyermekvállalást, ezért is vezették be 2018-ban a diákhitel elengedését az édesanyák számára. Azt látjuk, hogy a magyar modell ezen a téren is működik, hiszen egyre többen vesznek fel diákhitelt, miközben nő a fiatal diplomások termékenységi mutatója. Ez nyilván nemcsak a diákhitel-elengedés miatt van, de ez is hozzájárul.

– Mit jelent ez számokban kifejezve?

– Majdnem hétezer édesanyának engedtük el a második és a harmadik gyermek megszületését követen a diákhitel-tartozást ötven vagy száz százalékban és több mint hatmilliárd forint értékben. És itt nemcsak arról van szó, hogy átlagosan 1-2 millió forintot enged el a Diákhitel Központ. Ha belegondolunk, egy orvostanhallgató, aki végig a Diákhitel2-ből finanszírozza az orvosi tanulmányait, mert önköltséges szakra jár, akár összesen 14 millió forintot is felvehet. Ha ennek az ötven százalékát elengedjük a második gyerek után, az már hétmillió, a harmadik gyermek után pedig már 14 millió forint tartozást írhatnak le.

– Bár a Diákhitel1 és 2, valamint a Diákhitel Plusz sokak számára már ismerős lehet, idéntől új képzési hitelek is igénybe vehetők a Diákhitel Központnál.

– Régi adóssága volt a magyar oktatáspolitikának, hogy azokat a lehetőségeket, amelyek a felsőoktatásban már nagyon rég megvannak, azok a fiatalok is megkapják, akik szakképzésben tanulnak, és az élethosszig tartó tanulás érdekében az idősebb korosztály is, hogyha felnőttképzésben vesz részt. A Képzési Hitel1-gyel és 2-vel a Diákhitel Központ kilépett a szak- és felnőttképzés-finanszírozás területére is, amely teljesen eltér a felsőoktatástól. Ezzel Magyarországon megvalósult egy átfogó oktatásfinanszírozási modell, ami talán Európa-szerte is egyedülálló. Természetesen a Képzési Hitel1-re és 2-re is vonatkozik a családi adókedvezmény. A Képzési Hitel1 egy szabad felhasználású hitel, ami havi 150 ezer forintig igényelhető, így egy szemeszterre vetítve akár összesen 900 ezer forintot is jelenthet, és a Diákhitel1-hez hasonlóan 1,99 százalékon kamatozik. A Képzési Hitel2 ugyanúgy kamatmentes, mint a Diákhitel2, és maximum 500 ezer forintig igényelhető a képzési költség finanszírozására.

– Milyen eredményeket várnak a képzési hitelek bevezetésétől?

– Sok mindent várunk ettől a két új terméktől. Most már ténylegesen támogatjuk az élethosszig tartó tanulást, ha valaki korábban anyagi okok miatt nem tudott munkahelyet váltani, vagy a lakóhelyén nem volt olyan fizetős képzés, amire szeretett volna elmenni, erre most van anyagi forrás. Megteheti, hogy akár fél-egy évre is otthagyja a munkahelyét, közben el tudja tartani a családját is, és át tudja magát képezni akár informatikussá, akár könyvelővé, akár masszőrré, rengeteg szakmából lehet választani a megújult felnőttképzési rendszerben. Mind a kettő képzési hitel idén május 31-től elérhető, és azt látjuk, hogy felmenő rendszerben egyre többen, naponta 100–200-an igénylik.

– Él még az a félelem a fiatalokban, hogy esetleg adósságcsapdába kerülhetnek az egyetemi éveik után?

– Mivel jóval a piaci környezet alatt kamatozó vagy kamatmentes és bármikor ingyenesen előtörleszthető kölcsönökről van szó, nem fordulhat elő olyan, hogy valaki benne ragad a diákhitel-tartozásban. A hallgatók is érzik, hogy a rekordalacsony munkanélküliség és az évek óta tapasztalható dinamikus béremelkedés mellett adósságcsapdáról beszélni a diákhitelek kapcsán képzavar, ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy egy diplomás fiatal kezdő fizetése átlagosan a duplája a középfokú végzettséggel rendelkező kortársaihoz képest. Egy diploma megszerzése óriási befektetés az egyén, a család és az állam részéről egyaránt, a hallgatói évek alatt erre kell koncentrálni, érdemes a tanulmányokba invesztálni. Egyre gyorsabban és könnyebben fizetik vissza a fiatalok a diákhitel-tartozásaikat, ez pár évvel ezelőtt még tízéves átlagos törlesztési időt jelentett, ma már csak hat évet. Soha ilyen alacsonyan nem volt még a fiatal munkanélküliek száma, soha nem volt ilyen dinamikus bérnövekedés az országban, mint most. Az utóbbi öt évben évente átlagosan tíz százalékkal nőtt a bruttó átlagbér, ilyen körülmények között nem okoz nehézséget a diákhitelek visszafizetése. Tehát ellentétben azzal a narratívával, hogy azért emelkedik a diákhitel-igénylések száma, mert a fiatalok nehéz anyagi helyzetbe lennének, éppen hogy biztosnak és kiszámíthatónak látják a jövőjüket, és ezért szívesen invesztálnak a piac- és versenyképes tudás megszerzésébe.

– Idén volt húszéves a Diákhitel Központ, mik a tapasztalatok, sok fiatal tanulmányát segítette azóta a diákhitel? 

– A megalakulásunk óta több mint ötszázezer hallgató élt a különböző hitellehetőségekkel. Jómagam – az egyik első ügyfele a központnak – 2001-ben és a diákhitelnek is köszönhetően tanulhattam Németországban jogi egyetemen. A kétezres évek elején volt egy fellendülés, amikor a diákhitel még újdonságnak számított és a családok döntő többségének az anyagi helyzete a jelenleginél sokkal nehezebb volt, főként 2002 és 2010 között. Ekkor volt a legmagasabb a diákhitelek kamata. 2010 óta viszont folyamatosan csökkent a kamat, míg elérte a jelenlegi 1,99 százalékos mélypontot.

– Van-e a hazai diákhitelezéshez hasonló nemzetközi példa, vagy mondhatjuk, hogy hazánk élen jár a fiatalok tanulmányainak támogatásában?

– Minden szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy a magyar modell teljesen egyedülálló. A magyar diákhitelezést 2001-ben az első Orbán-kormány hozta létre, akkor a brit diákhitelezés megalkotója szakértőként volt jelen, ő mondta pár évvel ezelőtt, hogy nincs még egy olyan jól működő diákhitelrendszer a világon, mint a magyar. Az Egyesült Államokat mindig elrettentő példaként szokták felhozni, hiszen ott nagyon drága a felsőoktatási rendszer, hatalmas diákhiteleket vesznek fel a hallgatók profitorientált hitelintézetektől, amelyeknél nagyon különbözőek a feltételek és magas a kamatozás. Ha nem jön be egy diák számítása, akkor akár az egész család belerokkanhat a diákhitel-tartozásba. De Európában is több olyan ország van, ahol profitorientált intézmények vagy állami bankok sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel nyújtják a diákhitelt. Szlovákiában például az euróalapú hiteleket magasabb kamatokkal kapják a diákok, mint Magyarországon a forintalapú hiteleket. A V4-országok, de Horvátország és még több tagállam is érdeklődik a magyar rendszer után, hiszen kedvező feltételekkel fedjük le a tanulmányok teljes spektrumát. Ilyen családtámogatásokkal egybekötött, jól működő rendszert sehol máshol nem találunk.

– A központ vezetőjeként hogyan látja a mai fiatalok helyzetét, mik a legfontosabb szempontok, amelyeket szem előtt tart munkája során?

– Azt látom, hogy soha ilyen jó nem volt fiatalnak lenni Magyarországon, talán az Európai Unióban sem, mert ma azt tanul bárki bárhol, amit szeretne. Soha ilyen sokfajta és magas ösztöndíj nem állt a diákok rendelkezésére Magyarországon, mint jelenleg. Soha ilyen széles spektrumú és kedvező feltételű diákhitelezés nem támogatta a fiatalok továbbtanulását, mint a jelenlegi rendszer. Magyarországon soha ilyen széles családi és adókedvezménnyel nem támogatták a fiatalok munkába állását, otthonteremtését és családalapítását, mint jelenleg. Ne felejtsük el, hogy a Diákhitel1-et külföldi tanulmányokhoz is igénybe lehet venni, ha az Európai Gazdasági Térség tagállamainak egyetemein tanul valaki. Ugyanígy a határon túl élő, kettős állampolgárságú magyarok is igényelhetik a diákhiteleket és élhetnek a Diákhitel1 lehetőségével. A cél az, hogy ha ki is mennek a fiatalok külföldre tanulni, dolgozni, visszajöjjenek családot alapítani. A statisztikákból azt látjuk, hogy megindult a hazavándorlás: az emelkedő fizetések, az egyre jobb körülmények, a családtámogatások arra sarkallják a fiatalokat, hogy hazajöjjenek. Éltem kilenc évet külföldön, neveltem ott gyereket, hasznos tapasztalatokat szereztünk a feleségemmel, de azért jó volt hazajönni, újra itthon dolgozni, a család és a barátok közelében lenni. Praktikus és hasznos, ha a fiatalok kint szereznek tapasztalatot, és ezt hazahozva itthon indítják be a karrierjüket. Ha a Diákhitel Központ ehhez hozzá tud járulni, akkor az jó, és remélem, hogy így marad 2022-ben is.