Tapasztalt asztronauták segítségével zajlik a magyar űrhajósok felkészítése

Kapu Tibor és Cserényi Gyula, a Hungarian to Orbit (Hunor) magyar űrhajósprogram két űrhajósjelöltje Houstonból, az Axiom Space Ax–4 bázisról jelentkeztek.

Forrás: MTI2024. 10. 20. 17:41
CSERÉNYI Gyula; KAPU Tibor
Kapu Tibor kiválasztott kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós (b-j) a HUNOR Magyar Űrhajós Program kiválasztási ceremóniával egybekötött sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. május 28-án. (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Űrhajóstársakkal és tapasztalt asztronauták segítségével készül az űrutazásra Kapu Tibor és Cserényi Gyula, a Hungarian to Orbit (Hunor) magyar űrhajósprogram két űrhajósjelöltje, akik Houstonból, az Axiom Space Ax–4 bázisról adtak videóinterjút a Kossuth rádiónak.

Az űrhajósjelöltek kiképzése augusztusban kezdődött Houstonban, a NASA Johnson Űrközpontjában. Az Axiom Space 4-es küldetés (Ax–4) várhatóan jövő tavasszal veszi kezdetét. Az űrhajósjelöltek elmondták, hogy nagyon mozgalmasak a napjaik Houstonban, kiképzésük professzionális, időbeosztásuk jól megtervezett.

Cserényi Gyula tartalékos űrhajós az interjúban elmondta, hogy képzésüket három intézmény végzi: a NASA, az Axiom és a SpaceX. A NASA kifejezetten az űrállomáson való életre készíti fel őket, a SpaceX az űrállomásra való feljutással kapcsolatos felkészülésért felel, az Axiom pedig a küldetés további feltételeinek biztosításáért.

Cserényi Gyula szerint az otthoni képzés nagyon jó alapot nyújt a kiképzéshez. Kapu Tibor arról beszélt, hogy amikor először beszállt a SpaceX Dragon kapszulájának életnagyságú makettjébe, túl szűknek találta, arra gondolva például, hogy miként tudják majd levenni a szkafandert, miközben négyen lesznek egy kis térben összezárva.

Cserényi Gyula megjegyezte, hogy a NASA képzésének fontos eleme a hétköznapi funkciókra, például az ételkészítésre, a mosakodásra, a mellékhelyiség használatára, a pakolásra, a beágyazásra való felkészítés. Ezek az alapvető, nagyon egyszerűnek tűnő dolgok fent jóval nehezebbek, egy-egy feladat elvégzéséhez 35 lépéses utasítást kaptak. Kapu Tibor úgy vélte, az a leglenyűgözőbb az egész képzésük során, hogy az evéstől az alvásig mindent újra kell tanulniuk.

Példaként említette a takarítást. Még egy porszívózás is nagyon összetett feladat az űrben, amelyhez engedélyt kell kérniük a földi személyzettől is akár, pedig fontos felporszívózni a morzsákat, mert a súlytalanság állapotában a légáramba belekerülve eltömíthetik a szűrőket vagy belerepülhetnek az űrhajósok szemébe. Az űrállomás fedélzetén minden olyan alapvető életkörülményt meg kell teremteni, ami a Földön adottnak tekinthető. – Azaz létre kell hozni egy légáramlatot, ami elviszi tőlünk a testhőt, meg kell oldani azt, hogy a mi kiizzadt és kilélegzett páránk szintén eljusson a szűrőrendszerekbe – sorolta a kihívásokat az űrhajós.

Az étkezésről szóló kérdésre válaszolva Kapu Tibor elmondta, hogy van egy kétszáz tételből álló menüsor, amit a NASA űrhajósai az űrállomás fedélzetén fogyaszthatnak. A személyzetnek az űrutazás előtt ki kell próbálnia az ételeket. Felidézte, hogy az első nehezebb pillanatuk az volt a kiképzés során, amikor kicsi darabokban ugyan, de egymás után hetven ételt kellett megkóstolniuk. A magyar űrhajós mellett az Ax–4 misszió négyfős legénységének tagjai lesznek még Peggy Whitson amerikai, Shubhanshu Shukla indiai és Slawosz Uznanski lengyel űrhajósok.

Kapu Tibor elmondta, hogy a parancsnoki tisztséget Peggy Whitson tölti be, a pilóta Shubhanshu Shukla lesz, Uznanski pedig vele együtt küldetésspecialistaként szolgál majd. Peggy Whitson parancsnokot méltatva arról beszélt, hogy ez lesz az ötödik űrutazása, eddig 675 napot töltött az űrben, nagy szaktudással, óriási tapasztalattal és munkabírással rendelkezik. A képzésekről szólva Cserényi Gyula beszámolt arról is, hogy Kapu Tiborral a képzésük nagy része azonos, az összes kísérletet ő is megtanulja, hogy a küldetés alatt a Földről tudjon támogatást nyújtani.

Kérdésre válaszolva Kapu Tibor a küldetés legveszélyesebb pillanatairól is beszélt, első helyen a felbocsátást, majd a landolást, harmadik helyen pedig a dokkolást említette. A dokkolásra kitérve elmondta, hogy hosszadalmas folyamat, minimum hét, de akár 48 óra is eltelhet, amíg az űrkapszula elér az állomáshoz, így elképzelhető, hogy közben két napig is sodródnak az űrben. Az interjúból az is kiderült, hogy a két űrhajósjelölt nem vágja a centit a kilövésig, hanem a mindennapokra fókuszál, mivel nagyon sűrű a képzési programjuk.

Cserényi Gyula jövő héten vizsgázik a vészhelyzeti protokollokból, Kapu Tibor pedig a rakétával, a kapszulával és a szkafanderrel kapcsolatos képzésekkel folytatja a felkészülést. Az Ax–4 misszió Floridából indul majd a világűrbe – a tervek szerint tavasszal – a SpaceX Falcon–9 indítórakétáján, a Dragon űrhajóegység fedélzetén, és a négy űrhajós a várakozások szerint 14 napot tölt majd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

A Kossuth rádió a kilövés pillanatáig követi majd nyomon a Hunor program űrhajósainak útját. A két űrhajóssal készült, több mint egyórás interjú vasárnap az Irány az űr! című műsorban hangzott el.

 

Borítókép: Kapu Tibor kiválasztott kutatóűrhajós (balra) és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós a Hunor Magyar űrhajós program kiválasztási ceremóniával egybekötött sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. május 28-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.