Botrányok sora kíséri Magyar Péter ügyvédjének a pályafutását

Bárándy Péter és fia már hosszabb ideje folytat a baloldalon jogi, közjogi ámokfutást.

2024. 03. 22. 11:51
BÁRÁNDY Péter
Bárándy Péter Fotó: MTI/Rosta Tibor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bárándy Péter nem tud leállni a szakmai ámokfutással

A jogász 2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy az új alaptörvény szerinte nem egyértelmű, ezzel pedig veszélyezteti a jogbiztonságot. Tíz évvel később, 2021-ben egyenesen odáig jutott a most a jogállamért, joguralomért harcba szálló Márki-Zay Péter mellé állt Bárándy Péter, hogy

egy esetleges baloldali választási győzelmük után „a jogállam újratervezésére” lesz majd szükség, amit még abban az esetben is szükséges végrehajtani, ha nem rendelkeznek az ehhez szükséges alkotmányozó, azaz kétharmados országgyűlési többséggel. Bárándy úgy tett erre utaló különös kijelentéseket, hogy szerinte ebben a folyamatban az EU sem jelentene majd akadályt.

Legutóbb Horváth Lóránt ügyvéd, többek mellett Bárándy Péterrel az oldalán az ATV-ben jelentette be, hogy Ügyvédkör néven kívánják befolyásolni a közéletet, például céljuk, hogy szerepet játszanak a független, a tisztességes, méltányos, az alkotmányos követelményeknek és az európai jogrendnek megfelelő igazságszolgáltatás fenntartásában.

Bárándy Gergely apja nyomdokain

Bárándy Péter fia, Gergely – korábban MSZP-s országgyűlési képviselő – pedig 2006 őszén, az őszödi hazugságok és a véres erőszakba torkolló gyurcsányi rendőrterror időszakában „lázadás előkészületének bűntette miatt” tett feljelentést a Batthyány-örökmécsesnél november 5-én elhangzottak miatt, mivel elfogadhatatlannak nevezte, hogy ötven–száz ember a polgári engedetlenség ürügyén államellenes bűncselekményt valósítson meg – egy olyan időszakban, amikor a baloldal morális és gazdasági válságba taszította az országot.

Ugyanez a Bárándy Gergely mondta 2020-ban, immár parlamenti képviselősége után, hogy a Magyarországgal szembeni brüsszeli fellépés módja lehet a 7-es cikkely szerinti eljárás, és hogy a megítélése szerint „ez, bár kétségkívül szerződéses alapon korlátozza, de nem sérti jogellenesen” a nemzeti szuverenitást. A Magyarországot 2018-ban politikai alapon támadó Sargentini-jelentés kapcsán pedig azt nevezte „nagy hibának”, hogy „vannak olyan pontjai, amelyek ostobaságokat tartalmaznak, s ezek hiteltelenítik a megállapításainak azt a 95 százalékát is, amelyek helytállók”.

Legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Népszava március 17-i számában Sulyok Tamás államfőt bírálva kijelentette, hogy „az általa vezetett Alkotmánybíróság a legcsekélyebb mértékben sem töltötte be azt az alkotmányos szerepét, amiért a rendszerváltáskor felállították”.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.