– Napra pontosan három éve találkoztunk utoljára, hogy megemlékezzünk a népszavazásról, amivel 1921-ben megmutatták, hogy mit jelent a nemzethez való hűség – fogalmazott Orbán Viktor a soproni M85-ös autóút és a Bécsi domb alatti alagútpár szombat délelőtti átadóján. A miniszterelnök elmondta, hogy a soproni elődök megmutatták, nem szabad beletörődni abba a sorsba, amit idegen hatalmak akarnak ránk erőltetni.
– A magyarság erejét és jövőbe vetett bizalmát mutatja, hogy 103 év után még mindig itt vagyunk – tette hozzá a kormányfő. Jelezte, hogy nem fogadta el hazánk a sorsot, hogy kicsi legyen, amit a nagyhatalmak szántak neki.
– Mi, magyarok mindig rajta vesztettünk, amikor civilizációs határvonalhoz szorítottak minket – jegyezte meg. Kiemelte, hogy Sopron csak akkor tudott fejlődni, ha össze volt kötve az őt körülvevő világgal, továbbá itt lépünk át a Kárpát-medencéből az Alpokba. – A nemzeti kormány hivatása, hogy véget vessünk az elmúlt évszázadok elszakítottságának – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő emlékeztetett, ma már 21 megyei jogú város érhető el négysávos úton, és jövőre ez a szám 22-re nő, hiszen Békéscsaba már készül egy hasonló útátadóra. Felidézte, Magyarországon az M85-tel együtt immár tíz gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, miközben 2010-ben még csak három ilyen volt.
– Az M85-ös végső szakaszával közvetlen kapcsolat jött létre az osztrák határ és a teljes magyar autópálya-rendszer között – mondta, majd kiemelte: „a héten sikerült elintézni, hogy a románok a schengeni térségen belülre kerüljenek”. – Ezzel eltöröltük a román–magyar határt. A mai útátadásnak úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal – tette érzékletessé az elmúlt napok magyar diplomáciai sikere és a szombati út- és alagútátadás közötti kapcsolatot.
A miniszterelnök megjegyezte, az elkészült út tervezője és kivitelezője is magyar. – Már csak az hiányzik, hogy a „sógorok” oldalán is elérjen ide az autóút, de az út a határ túloldalán még várat magára – tette hozzá.
Mint mondta, jövőre elkészül az M44-es gyorsforgalmi út autópálya csatlakozása Kecskemétnél, az M49-es első üteme és az M4-es új szakasza is. Kiemelte: ma tíz négysávos gyorsforgalmi út eléri az országhatárt, ez tíz éven belül 19-re emelkedik majd. Jövőre több mint háromszáz beruházást indul, mintegy 8100 milliárd forint értékben.
Szerinte mindennek eredményeképpen Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi és elosztó központtá válik Európában.
– 2025-ben az a tervünk, hogy félretoljuk a háború felhőit az égről, és végre ismét kisüt a nap. Azt várjuk, azt reméljük, azért dolgozunk, hogy a 2025-ös év a magyar gazdaság számára egy fantasztikus év legyen – jelentette ki, majd kifejtette: megkezdi a termelését többek között több nagy külföldi vállalat is, és elindul a Demján Sándor-program, amelynek részeként 1400 milliárd forintot kapnak a magyar kis és középvállalkozásoknak. Kitért arra is, hogy 2600 milliárdot szán a kormány a családok támogatására, és nőni fognak a bérek is.
– A következő három évben soha nem látott minimálbéremelés vár Magyarországra. Mindannyian léphetünk nem egyet, hanem akár kettőt is előre. Aki kételkedik, annak álljon itt bizonyítékul ez az út. Vállaltuk, belevágtunk és megcsináltuk – jelentette ki.
Mint azt a Magyar Nemzet már korábban megírta: elkészült az M85-ös gyorsforgalmi út kétszer két sávos szakaszán a 780 méter hosszú alagútpár. A biztonságos és balesetmentes közlekedést 34 kamera, segélykérő és tűzjelző nyomógombok, a forgalomirányítás LED-táblái, burkolathőmérséklet-jelzők, forgalomszámláló eszközök, útburkolati aktív prizmák, a fénysűrűségmérő szenzorok, szellőztető ventilátorok, hang- és fényjelző készülékek, valamint hangszórók szolgálják.
Ez az első olyan magyarországi gyorsforgalmi úti alagút, amely tisztán állami beruházásban valósult meg
Az új alagutat és autópályaszakaszt a kormányfő a hűség napján adta át. 1921 decemberében ezen a napon kezdődött meg az a népszavazás, amelynek eredményeképpen Sopron – az embertelen trianoni békediktátum rendelkezései ellenére – magyar város maradt. Magyarország kormánya 2001-ben a népszavazás emlékére december 14-ét a hűség napjává nyilvánította.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
