2024-ben – három év kihagyás után – az éves infláció visszatért az MNB által kívánatosnak tartott 2–4 százalékos célsávba: a fogyasztói árak összességében és a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe egyaránt 3,7 százalékkal emelkedett.
Az MNB 2005-ben jelölte ki maximális inflációs célként a 3 százalékot, amelyet először 2013-ban sikerült elérni. 2015-ben – válaszul az akkor túlzottan alacsonynak vélt éves inflációra – a jegybank újrafogalmazta a célt, és alsó-felső sávértékeket is megadott. A jelenleg érvényes meghatározás szerint tehát a magyar forint inflációjának célsávja 3 százalék ± 1 százalék.
A hetvenes évek közepe óta 2013 és 2020 között fordult elő huzamosabb ideig 2–4 százalékos infláció Magyarországon.
Ha a tavalyi évet értékeljük, ki kell emelni, hogy az év elején még jóval nagyobb inflációt várt mindenki. A 2023. szeptemberi MNB-inflációs jelentés – amelynek alapján a 2024-es költségvetést tervezték, és például a nyugdíjemelés mértékét is meghatározták –
még 4–6 százalékos éves inflációt vetített előre 2024-re.
Ezért is született az a döntés, hogy a kormány tavaly 6 százalékkal emelje a nyugdíjakat. Emellett ennek ismeretében született meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) határozata a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos növeléséről.
| 2024 éves növekedés (%) | Fogyasztói árindex (%) | Reálérték növekedés (%) | |
|---|---|---|---|
| Nyugdíj | 6 | 3,7 | 2,2 |
| Minimálbér / GYED maximuma | 15 | 3,7 | 10,9 |
| Garantált bérminimum | 10 | 3,7 | 6,1 |
Jelenleg még csak a január–októberi kereseti adatok állnak rendelkezésre. Az év első tíz hónapjában 13,6 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset. Hasonló, esetleg kissé alacsonyabb érték várható éves átlagban is. (Azért lehet alacsonyabb az éves átlag, mert 2023 decemberétől emelkedett a minimálbér, így a decemberi „bázis” magasabb, mint az év korábbi hónapjaiban volt.) Biztosnak látszik, hogy a tavalyi reálkereset-növekedés megközelíti a 10 százalékot, 9 százalék fölött lesz. Ezzel 1992 óta a harmadik legnagyobb reálkereset-növekedést sikerült elérni hazánkban (a legnagyobb 2002-ben 12,3 százalék volt, a második 2017-ben 10,3 százalék).
Ha a 2024-es átlagkereseteket a 2019-es szinthez viszonyítjuk, a polikrízises időszak ellenére is ötödével, azaz 20 százalékkal nőttek reálértékben. Ez azt jelenti, hogy ennyivel többet lehet vásárolni, mint 2019-ben, a Covid előtti „utolsó békeévben”.
A decemberi inflációs adat ugyan kissé magasabb lett az év előző hónapjaiban megszokottnál, de erre lehetett számítani, főként a bázishatás miatt. A következő hónapokban a decemberi értékhez képest alacsonyabb adatok várhatók.
Az MNB a legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 3,3–4,1 százalékos inflációt valószínűsít idénre, tehát az áremelkedés éves üteme várhatóan tovább mérséklődik.
Az Európai Unióban jelenleg csupán az eurozóna 20 országának decemberi inflációs adatai ismertek. Az eurozóna 2024-ben 2,4 százalékos inflációt szenvedett el, ami meghaladja a kívánatos szintet, hiszen az eurozóna esetében a cél az, hogy 2 százalék alatt tartsák a fogyasztói árak emelkedését. Az eurozóna 2020 óta nem tudott visszatérni a célsávjába – olvasható Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársának a Mandineren közzétett írásában.
Borítókép: illusztráció (Fotó:Pexels)
