A jegybanki célsávban maradt az egész éves infláció tavaly

Decemberben ugyanakkor gyorsult a pénzromlás üteme.

Illusztráció Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter

Az előzetes kormányzati jelzésekkel és a piaci várakozásokkal összhangban az infláció mértéke a tavalyi év végén enyhe emelkedést mutatott, amely átmeneti és bázishatásokból ered – fogalmaztak.

A kormány a családok védelme, az infláció alacsony szinten tartása, valamint a tisztességes kiskereskedelmi verseny biztosítása érdekében változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer. Az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, melynek hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma: dinamikusan bővül a kiskereskedelmi forgalom, és a hazai turizmus 2024-ben újabb rekordévet zárt.

Elemző: január után lassulhat az infláció

– Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen az elemzői konszenzus 2024 elején 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jelzett előre az év elején – jelezte kommentárjában Molnár Dániel. A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője elmondta: a vártnál magasabb inflációban az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia, fűtés esetében is a historikusan jellemzőnél magasabb volt a havi átárazás mértéke. Előbbi két termékcsoport esetében az erősödő kereslet hatása, illetve a forint árfolyamának gyengülése jelenhetett meg az adatokban. A háztartási energia, fűtés esetében pedig a hideg időjárás miatti magasabb fogyasztásnak lehetett szerepe a vártnál gyorsabb áremelkedésben.

Az elemző szerint az idei év kapcsán ismételten az év eleji átárazások szerepét kell kiemelni. A vállalatok egy jelentős része csak évente egyszer, jellemzően az év elején módosítja árait, a tavalyi évben is az év első 3 hónapjának árváltozásai feleltek az egész éves infláció közel feléért. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok visszafoghatják az áremelési hajlandóságot, miközben a gyengébb árfolyam vagy az üzemanyagárak növekedésének hatása fokozottan megjelenhet az árazási döntésekben. Más hatások, mint például a tavalyi év eleji, a szolgáltató szektor több területét érintő, visszatekintő, infláció-követő árazási gyakorlat hatása viszont kifut majd. 

– Erre tekintettel arra számítunk, hogy januárban még minimális gyorsulást mutathat az infláció üteme, azonban azt követően ismét lassulhat a pénzromlás. Az inflációs célt az áremelkedési ütem előrejelzésünk szerint az őszi hónapokban közelítheti majd meg ismét, miközben éves átlagban is lassulást mutathat az infláció – közölte Molnár Dániel.

Az MBH Bank elemzői szerint a decemberi adat emelkedéséhez a bázishatás is hozzájárult, hiszen tavaly decemberben kisebb mértékben csökkentek az árak havi összevetésben. Előretekintve, az infláció januárban éves szinten a decemberihez hasonló szinten lehet majd: az év első hónapjában a jövedéki-adóemelések hatása is láthatóvá válik, emellett továbbra is megmutatkozhat a forint gyengülése is. 

Ezt követően azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig újra a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá eshet vissza. Tehát a toleranciasávból való kilépés várhatóan csak átmeneti jelenség lesz

– jelezték. Az erősebb inflációs nyomás ellenére a munkapiacon az elmúlt hónapokban további oldódás volt tapasztalható, ami az inflációt hűti, emiatt az MBH elemzői azzal számolnak, hogy 2025-ben összességében a toleranciasáv teteje körül alakulhat az éves átlagos infláció.