A jegybanki célsávban maradt az egész éves infláció tavaly

Decemberben ugyanakkor gyorsult a pénzromlás üteme.

Illusztráció Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter

Decemberben 4,6 százalékkal, 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az árak az előző évi azonos időszaki értékeket – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. 

2024 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző hónaphoz képest. 

Az elmúlt egy év során az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 36,2, a tojásé 21,9, a tejé 19,5, a gyümölcs- és zöldségléé 17,3, a vaj, vajkrémé 16,4, az étolajé 13,7, a csokoládé és kakaóé 9,9, az éttermi étkezésé 7,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,1, a párizsi, kolbász 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6 százalékkal csökkent. 

A szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,5 százalékkal. A háztartási energiáért 0,5, ezen belül a vezetékes gázért 0,4 százalékkal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. A gyógyszer, gyógyáruk 3,1, a járműüzemanyagok 8,3 százalékkal drágultak.

Egy hónap alatt, 2024 novemberéhez viszonyítva az élelmiszerek átlagosan 0,4 százalékkal drágultak, a járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal nőtt. A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni.

A teljes tavalyi évet tekintve a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek 2023-hoz képest, ezen belül a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak: 8,9 százalékkal. Az élelmiszerek ára 2,8, a szeszes italok, dohányáruké 4,4, a ruházkodási cikkeké 4,2, az egyéb cikkeké 1,7 százalékkal emelkedett. 

A háztartási energiáért 4,6, a tartós fogyasztási cikkekért 0,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. 

A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,7 százalékkal nőttek.

A kormány teljesítette vállalását, 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten tartotta a háború és az energiaválság következtében megnövekedett inflációt. A kormány intézkedéseinek eredményeképpen 2024-ben az infláció 3,7 százalékra csökkent, 2025-ben még tovább, 3,2 százalékos szintre mérséklődik 

– jelezte közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

Az előzetes kormányzati jelzésekkel és a piaci várakozásokkal összhangban az infláció mértéke a tavalyi év végén enyhe emelkedést mutatott, amely átmeneti és bázishatásokból ered – fogalmaztak.

A kormány a családok védelme, az infláció alacsony szinten tartása, valamint a tisztességes kiskereskedelmi verseny biztosítása érdekében változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer. Az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, melynek hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma: dinamikusan bővül a kiskereskedelmi forgalom, és a hazai turizmus 2024-ben újabb rekordévet zárt.

Elemző: január után lassulhat az infláció

– Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen az elemzői konszenzus 2024 elején 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jelzett előre az év elején – jelezte kommentárjában Molnár Dániel. A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője elmondta: a vártnál magasabb inflációban az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia, fűtés esetében is a historikusan jellemzőnél magasabb volt a havi átárazás mértéke. Előbbi két termékcsoport esetében az erősödő kereslet hatása, illetve a forint árfolyamának gyengülése jelenhetett meg az adatokban. A háztartási energia, fűtés esetében pedig a hideg időjárás miatti magasabb fogyasztásnak lehetett szerepe a vártnál gyorsabb áremelkedésben.

Az elemző szerint az idei év kapcsán ismételten az év eleji átárazások szerepét kell kiemelni. A vállalatok egy jelentős része csak évente egyszer, jellemzően az év elején módosítja árait, a tavalyi évben is az év első 3 hónapjának árváltozásai feleltek az egész éves infláció közel feléért. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok visszafoghatják az áremelési hajlandóságot, miközben a gyengébb árfolyam vagy az üzemanyagárak növekedésének hatása fokozottan megjelenhet az árazási döntésekben. Más hatások, mint például a tavalyi év eleji, a szolgáltató szektor több területét érintő, visszatekintő, infláció-követő árazási gyakorlat hatása viszont kifut majd. 

– Erre tekintettel arra számítunk, hogy januárban még minimális gyorsulást mutathat az infláció üteme, azonban azt követően ismét lassulhat a pénzromlás. Az inflációs célt az áremelkedési ütem előrejelzésünk szerint az őszi hónapokban közelítheti majd meg ismét, miközben éves átlagban is lassulást mutathat az infláció – közölte Molnár Dániel.

Az MBH Bank elemzői szerint a decemberi adat emelkedéséhez a bázishatás is hozzájárult, hiszen tavaly decemberben kisebb mértékben csökkentek az árak havi összevetésben. Előretekintve, az infláció januárban éves szinten a decemberihez hasonló szinten lehet majd: az év első hónapjában a jövedéki-adóemelések hatása is láthatóvá válik, emellett továbbra is megmutatkozhat a forint gyengülése is. 

Ezt követően azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig újra a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá eshet vissza. Tehát a toleranciasávból való kilépés várhatóan csak átmeneti jelenség lesz

– jelezték. Az erősebb inflációs nyomás ellenére a munkapiacon az elmúlt hónapokban további oldódás volt tapasztalható, ami az inflációt hűti, emiatt az MBH elemzői azzal számolnak, hogy 2025-ben összességében a toleranciasáv teteje körül alakulhat az éves átlagos infláció.