Így nőtt az infláció Közép-Európában

Románia gyorsult leginkább a régióban.

Az eurózónában havi alapon még mindig jelentős a drágulás Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

A közép-európai adatok értelmezéséhez szükséges tudni: Romániában azért pörögtek jobban az üzletek, mint máshol, mert az év végi választások előtt a kormány elképesztő költekezést rendezett. Aminek meg fogják fizetni az árát, nem is csak adósságtörlesztés formájában: a már korábban is fenntarthatatlan költségvetésben muszáj lesz fájdalmas kiigazításokat végrehajtani. Ehhez megkapták a régió legmagasabb inflációját is.

Normális reflex, hogy amikor úgy érzi az ember, megint felpörgött az infláció, akkor visszafogja a kiadásait. Az Európa-szerte és különösen a mi régiónkban újra emelkedő inflációnak lehet ilyen hatása is, remélhetőleg mégsem ez fog történni, mert az rosszat tenne az idén a remények szerint már visszatérő és a jövedelmek emelkedését lehetővé tevő gazdasági növekedésnek.

A forint reakciója alapján (az inflációs adatok nyomán szépen erősödött, még a cseh korona ellen is) a piacokon úgy gondolják, a Magyar Nemzeti Bank – amelynek élén idén varga Mihály váltja Matolcsy Györgyöt – folytatja a harcot az infláció ellen.

A Bloomberg elemzői konszenzusai szerint sem tartanak a szakértők az infláció újrázó elszaladásától. Jövőre ugyanúgy 3,7 százalékos átlagos inflációt várnak Magyarországon, mint tavaly, 2026-ra pedig már csak 3,3 százalékot, amibe még akár jegybanki kamatcsökkentések beleférhetnek (csak várhatóan nem túl hamar). A konszenzusok szerint inflációban jövőre is megőrizzük jelenlegi jó pozíciónkat a közép-európai négyek között, 2026-ban pedig mindenki három százalék felé konvergál, kivéve a hagyományosan ebben „jobb” cseheket, akik a két százalék felé.

Ezek az elemzői előrejelzések már annak a tudatában készülhettek, hogy a minimálbér-megegyezés, a gazdaságélénkítő program és a kormány egyéb intézkedései nyomán – ha lassul is a bérdinamika – jelentősen növekedhetnek idén a magyar háztartások jövedelmei.

A nagy kérdés Európa gazdaságai bajait látva, elő tudja-e teremteni az EU, ezen belül is a régiónk és Magyarország idén és utána az életszínvonal javulásának az alapjait teljesítményben.

A Bloomberg konszenzusai szerint igen, idén 2,3-3,4 százalékos gazdasági növekedési rátát vetítenek előre a régió négy nagy gazdaságában, 2026-ra 2,5-3,3 százalékot, és a devizáik árfolyamában nem vetítenek előre szélsőséges kilengéseket, a forint például a második negyedévben idén 405-re is gyengülhet ugyan a dollár ellenében a jelenlegi 402-ről, de év végére 398,5 a várakozás.

Romániában is szép növekedést várnak az elemzők (idén 2,6, jövőre 3,2 százalékot), de itt az életszínvonalat tekintve jelentős bizonytalanságot okoz a hatalmas költségvetési és külkereskedelmi hiány és a növekvő adósság megkövetelte kiigazítás.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)