A magyar inflációs adat semmivel sem rosszabb, mint a közép-európaiak általában – írta elemzésében a Világgazdaság. Nem kell attól tartanunk sem, hogy megint elszállnak az árak, mint az ukrajnai háború kitörése után – tették hozzá.
Az infláció felgyorsulása nem magyar jelenség, hanem európai. Pont ugyanaz történik ezen a téren Csehországban, mint ami Németországban, azzal a különbséggel, hogy a gyorsabban növekvő közép-európai gazdaságokban általában nagyobb a drágulás, mint a még mindig „fejlettebb” nyugatiakban.
Az ok: az európai gazdaságok magukhoz térőben vannak a hatalmas inflációs sokkból, a bérek emelkedése már túlkompenzálja az inflációt, és a háztartások elkezdtek többet vásárolni. A nagyobb kereslet nyomán a kiskereskedők – és a régiónkban még inkább a szolgáltatók – megint bátrabban kezdenek el árat emelni.
Ez egy normális folyamat, nincs vele baj mindaddig, amíg a drágulás nem vezet túlzott újabb béremelési követelésekhez, amelyek tovább hajthatják az áremeléseket. Közgazdasági nyelven: nem lép működésbe ár-bér spirál. Baj, kiszámíthatatlan következményekkel még abból lehet, ha az európai gazdaságok mégsem tudnak kiszabadulni a recesszió vagy a stagnálás kátyújából, és a béremeléseket huzamosan nem fedezi teljesítmény.
Ami Magyarországot illeti, az éves infláció decemberi megugrása érzékeny volt, de a sorrenden nem változtatott: a régióban csak a cseheknél alacsonyabb az infláció, a lengyeleknél és Romániában magasabb.
Az emberek számára nem az infláció szintje a fontos, hanem hogy romlik vagy javul az életszínvonaluk: a jövedelmeikből többet tudjanak vásárolni.
Az év végén már alacsonyabbak voltak az inflációs ráták, mint egy évvel korábban a téli megugrás ellenére is, ami a régióban mindenütt megtörtént.
A kiskereskedelmi forgalom (az életszínvonal egy fontos jelzője) mindenütt határozottan élénkebb lett egy év alatt, a lengyeleknél egyenesen az éves csökkenésből fordult éves növekedésbe. (Egyébként a németeknél is: a 2023. novemberi 0,7 százalékos mínusz után nőtt egy évvel később 2,5 százalékkal, az euróövezetben pedig –0,5 fordult +1,2 százalékba.)