A magyar inflációs adat semmivel sem rosszabb, mint a közép-európaiak általában – írta elemzésében a Világgazdaság. Nem kell attól tartanunk sem, hogy megint elszállnak az árak, mint az ukrajnai háború kitörése után – tették hozzá.
Az infláció felgyorsulása nem magyar jelenség, hanem európai. Pont ugyanaz történik ezen a téren Csehországban, mint ami Németországban, azzal a különbséggel, hogy a gyorsabban növekvő közép-európai gazdaságokban általában nagyobb a drágulás, mint a még mindig „fejlettebb” nyugatiakban.
Az ok: az európai gazdaságok magukhoz térőben vannak a hatalmas inflációs sokkból, a bérek emelkedése már túlkompenzálja az inflációt, és a háztartások elkezdtek többet vásárolni. A nagyobb kereslet nyomán a kiskereskedők – és a régiónkban még inkább a szolgáltatók – megint bátrabban kezdenek el árat emelni.
Ez egy normális folyamat, nincs vele baj mindaddig, amíg a drágulás nem vezet túlzott újabb béremelési követelésekhez, amelyek tovább hajthatják az áremeléseket. Közgazdasági nyelven: nem lép működésbe ár-bér spirál. Baj, kiszámíthatatlan következményekkel még abból lehet, ha az európai gazdaságok mégsem tudnak kiszabadulni a recesszió vagy a stagnálás kátyújából, és a béremeléseket huzamosan nem fedezi teljesítmény.
Ami Magyarországot illeti, az éves infláció decemberi megugrása érzékeny volt, de a sorrenden nem változtatott: a régióban csak a cseheknél alacsonyabb az infláció, a lengyeleknél és Romániában magasabb.
Az emberek számára nem az infláció szintje a fontos, hanem hogy romlik vagy javul az életszínvonaluk: a jövedelmeikből többet tudjanak vásárolni.
Az év végén már alacsonyabbak voltak az inflációs ráták, mint egy évvel korábban a téli megugrás ellenére is, ami a régióban mindenütt megtörtént.
A kiskereskedelmi forgalom (az életszínvonal egy fontos jelzője) mindenütt határozottan élénkebb lett egy év alatt, a lengyeleknél egyenesen az éves csökkenésből fordult éves növekedésbe. (Egyébként a németeknél is: a 2023. novemberi 0,7 százalékos mínusz után nőtt egy évvel később 2,5 százalékkal, az euróövezetben pedig –0,5 fordult +1,2 százalékba.)
A közép-európai adatok értelmezéséhez szükséges tudni: Romániában azért pörögtek jobban az üzletek, mint máshol, mert az év végi választások előtt a kormány elképesztő költekezést rendezett. Aminek meg fogják fizetni az árát, nem is csak adósságtörlesztés formájában: a már korábban is fenntarthatatlan költségvetésben muszáj lesz fájdalmas kiigazításokat végrehajtani. Ehhez megkapták a régió legmagasabb inflációját is.
Normális reflex, hogy amikor úgy érzi az ember, megint felpörgött az infláció, akkor visszafogja a kiadásait. Az Európa-szerte és különösen a mi régiónkban újra emelkedő inflációnak lehet ilyen hatása is, remélhetőleg mégsem ez fog történni, mert az rosszat tenne az idén a remények szerint már visszatérő és a jövedelmek emelkedését lehetővé tevő gazdasági növekedésnek.
A forint reakciója alapján (az inflációs adatok nyomán szépen erősödött, még a cseh korona ellen is) a piacokon úgy gondolják, a Magyar Nemzeti Bank – amelynek élén idén varga Mihály váltja Matolcsy Györgyöt – folytatja a harcot az infláció ellen.
A Bloomberg elemzői konszenzusai szerint sem tartanak a szakértők az infláció újrázó elszaladásától. Jövőre ugyanúgy 3,7 százalékos átlagos inflációt várnak Magyarországon, mint tavaly, 2026-ra pedig már csak 3,3 százalékot, amibe még akár jegybanki kamatcsökkentések beleférhetnek (csak várhatóan nem túl hamar). A konszenzusok szerint inflációban jövőre is megőrizzük jelenlegi jó pozíciónkat a közép-európai négyek között, 2026-ban pedig mindenki három százalék felé konvergál, kivéve a hagyományosan ebben „jobb” cseheket, akik a két százalék felé.
Ezek az elemzői előrejelzések már annak a tudatában készülhettek, hogy a minimálbér-megegyezés, a gazdaságélénkítő program és a kormány egyéb intézkedései nyomán – ha lassul is a bérdinamika – jelentősen növekedhetnek idén a magyar háztartások jövedelmei.
A nagy kérdés Európa gazdaságai bajait látva, elő tudja-e teremteni az EU, ezen belül is a régiónk és Magyarország idén és utána az életszínvonal javulásának az alapjait teljesítményben.
A Bloomberg konszenzusai szerint igen, idén 2,3-3,4 százalékos gazdasági növekedési rátát vetítenek előre a régió négy nagy gazdaságában, 2026-ra 2,5-3,3 százalékot, és a devizáik árfolyamában nem vetítenek előre szélsőséges kilengéseket, a forint például a második negyedévben idén 405-re is gyengülhet ugyan a dollár ellenében a jelenlegi 402-ről, de év végére 398,5 a várakozás.
Romániában is szép növekedést várnak az elemzők (idén 2,6, jövőre 3,2 százalékot), de itt az életszínvonalat tekintve jelentős bizonytalanságot okoz a hatalmas költségvetési és külkereskedelmi hiány és a növekvő adósság megkövetelte kiigazítás.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)
