A madárvonulás, valamint az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt nincsenek madarak az etetőkön – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az utóbbi években a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe. Így késnek vagy elmaradnak az olyan inváziós fajok, mint a fenyőrigó, a fenyőpinty, a csonttollú és a keresztcsőrű.
A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla, hogy a jelenlegi szinte tavaszias idő miatt vasárnap és hétfő után kedden is megdőlt az országos napi melegrekord. Ráadásul kedden egy több mint negyvenéves rekord is a múlté lett, ugyanis az 1983-ban Szekszárdon rögzített 9,8 fokos hajnali melegrekordot tegnap felváltotta a Napkoron mért 10,5 Celsius-fokos új rekord. A Somogy vármegyei Nagyatádon pedig 19,9 fokot mértek, ezzel pedig az erre a napra vonatkozó melegrekord is megdőlt. A korábbi rekordot ezen a napon 2002-ben Rábagyarmaton mérték, akkor 18,9 fok volt a maximum-hőmérséklet.
A madárhiány érzését tovább fokozza, hogy a Magyarországra is jellemző enyhe időjárás miatt késő ősszel és télen a madarak könnyebben találnak táplálékot,
ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.
Az üres etetőkhöz hozzájárul a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése is, hogy a közeledő hidegfront elől – amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek – szinte egyszerre délebbi országokba húzódnak.
Ezeknek a hatásoknak az együttese okozza azt az érzést, hogy nem látni az énekesmadarakat, hogy az etetők jelentős része üres vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen.
Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet a madaraknál.
