Rekordmagas összeget, 1752,3 milliárd forintot fordít a magyar kormány honvédelmi célra a 2025-ös költségvetés szerint – mutatott rá az elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A védelmi kiadások így nemcsak elérik GDP két százalékát, újra teljesítve ezzel a NATO elvárását, hanem az elmúlt évek robusztus haderőfejlesztésének folytatását is garantálják.
Az Oeconomus összehasonlításképpen felidézte: tavaly a honvédelmi alappal együtt összesen 1985,3 milliárd forintot, vagyis 46 milliárd forinttal többet költött védelmi célokra a magyar kormány.
Így bár tavalyhoz viszonyítva idén 2,3 százalékkal kevesebb forrás jut védelmi célra, a 2010-es 225 milliárd forintos védelmi költségvetéshez képest 2025-re reálértéken három és félszeresükre növekedtek a honvédelemre fordítható források.
Az intézet emlékeztetett: nem volt ez mindig így, nagy hátrányból indult a Magyar Honvédség képességfejlesztése a 2010-es évek közepén. Magyarország bekerült ugyan a NATO „éltanulói” közé, ám visszatérő kérdés, hogy a tagállamok ilyen arányú költése mellett mennyire maradhat hatékony a kollektív védelmi szövetség.
Donald Trump újraválasztása és a turbulens geopolitikai helyzet után újra kiéleződhet a vita a NATO-szövetségesek védelmi költségvetésének emeléséről
– emelték ki az elemzésben.
Az Oeconomus felhívta a figyelmet, hogy egyes információk szerint Trump akár az ötszázalékos GDP-arányos költés mellett is kardoskodhat, míg az európai szövetségesek maximum a 3–3,5 százalék irányába mozdulnának el, tekintve az ezzel járó gazdasági többletterhet. Ukrajna támogatása mellett várhatóan ez lesz majd a júniusi hágai NATO-csúcstalálkozó központi témája.
