Péntek éjfélkor ismét a hazai vagyonnyilatkozati rendszer alapján számolnak be vagyonuk változásáról hazánk országgyűlési képviselői. Emlékezetes, a magyar országgyűlés még 2022 októberében fogadta el azt a törvényt, amely az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint változtatta meg a vagyonnyilatkozatok szabályait.
Azóta újból kötelező az országgyűlési képviselők és az érintett közjogi tisztségviselők családtagjainak vagyonnyilatkozatot tenni.
A döntést nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések előzték meg, a kormány pedig eleget kívánt tenni az így létrejött, nemzeti szempontok szerint is elfogadható ajánlásoknak.
Az Európa-szerte elismert és minden tagállam európai parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mögött elsősorban az európai uniós integráció erősítése húzódott meg.
Aztán később ugyanezzel az indokkal kellett – némi módosításokkal – visszavezetni a régi szabályokat. A nemrégiben hazánkban bevezetett – az Európai Parlamentben és Németországban is alkalmazott – vagyonnyilatkozati rendszerről a korábbi magyarra, Európa legszigorúbb szabályozására álltunk vissza.
A 2022-ben elfogadott jogszabály visszaálította az évenkénti, továbbá a záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. A tavalyi évről szóló vagyonnyilatkozatot 2025. január 31-ig kellett megtenni.
Nyilatkozni kell az ingatlanokról, külön nevesítik a mezőgazdasági ingatlanokat. A nyilatkozattételre kötelezettnek be kell számolnia nagy értékű ingóságairól, például gépjárművekről, vízi vagy légi járműről, védett műalkotásról. Számot kell adni az értékpapírban elhelyezett megtakarításról vagy egyéb befektetésről, a takarékbetétben elhelyezett megtakarításról, a készpénzről, a hitelintézeti számlakövetelésről, tartozásról. A nyilatkozatban be kell számolni az országgyűlési képviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelméről, gazdasági érdekeltségéről.
A jogszabály az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók mellett vonatkozik a köztársasági elnökre, a nem képviselő politikai felsővezetőkre, az Alkotmánybíróság tagjaira, a legfőbb ügyészre és helyetteseire, a Költségvetési Tanács elnökére, a Nemzeti Választási Iroda, a Közbeszerzési Tanács, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőire, a Versenytanács, a Médiatanács és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjaira, az alapvető jogok biztosára és helyettesére, tovább a Magyar Nemzeti Bank vezetőire és a Monetáris Tanács Országgyűlés által választott tagjaira, valamint a felügyelőbizottság tagjaira.
A kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint
a politikai felsővezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelőszervezetében betöltött tagságot, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztséget – nem létesíthet, valamint az álláshelyén történő feladatellátásból eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.
Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaira, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betöltőkre, azzal hogy az érintett nem vehet részt a döntéshozatalban, ha egyebek mellett a családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozást miatt nem képes pártatlanságra.
