Lánczi Tamás: Külön kell választani a valódi civil és a politikai nyomásgyakorló szervezeteket

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint a kirobbant USAID-botrány új lendületet adott a nyomásgyakorló hálózatok felderítésének munkájában.

Lánczi Tamás (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az InfoRádió Aréna című műsorának vendégeként elmondta, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezeteket élesen el kell választani a valódi civil szervezetektől, az erről szóló javaslatot pedig már be is terjesztették a jogalkotónak. Lánczi Tamás szerint az Egyesült Államokban kirobbant USAID-botrány új lendületet adott a nyomásgyakorló hálózatok felderítésének munkájában.

Az interjúban Lánczi Tamás az egy éve működő Szuverenitásvédelmi Hivatal legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy sikerült felfedni azokat a hálózatokat, amelyek a magyar közéletet az elmúlt időszakban manipulálták, és meghatározni ezek pénzelosztási mechanizmusait. Mint mondta, a hálózatot teljes valójában csak azóta lehet látni, amióta az Egyesült Államok új kormányzata nyilvánossá tette a Demokrata Párt által az elmúlt évtizedekben felépített befolyásszerző és politikai nyomásgyakorló hálózatot illető legfontosabb adatokat.

Ez egy nagyon kiterjedt, szerteágazó hálózat. Ezzel kapcsolatban jelentéseket és elemzéseket tettünk közzé, amelyek nagy vitákat váltottak ki

– tette hozzá.

Kifejtette azt is, hogy a hivatala foglalkozott az egyes hálózatok által képviselt narratívákkal is, és sikerült rámutatni olyan nagyhatalmi érdekekre, amelyek elsősorban az Egyesült Államokhoz köthetők, ugyanakkor a háborús narratívák tekintetében orosz befolyásolási kísérletet is sikerült azonosítani.

A cél, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezetek ne fogadhassanak el külföldről pénzeket

Lánczi Tamás szerint a rendszerváltás idején konszenzus volt arról, hogy hazánkban politikai pártot csak magyar forrásból szabad finanszírozni. A párttörvény azért született meg, mert a jogalkotó felismerte a külföldi befolyásolás veszélyét.

Ha a pártok esetében kimondtuk, hogy nem szabad külföldről forrást elfogadni, akkor ugyanezt az általános elvet ki kell mondani a politikai nyomásgyakorló szervezetekkel kapcsolatban is

– hangsúlyozta, megjegyezve, hogy Magyarországon közel 60 ezer civil szervezet működik, ezeknek a 99 százaléka ténylegesen civil tevékenységet folytat. A nyomásgyakorló szervezetek ezzel szemben a nagyvonalú magyar szabályozást kihasználva elvegyülnek közöttük.

A hivatal elnöke kiemelte, hogy számos ország jogszabályai különbséget tesznek civil és külföldről finanszírozott politikai szervezetek között. Különféle névvel illetik ezeket,

az Egyesült Államokban például külföldi ügynöknek nevezik azokat, akik külföldi szereplők érdekében járnak el.

„Mi arra tettünk javaslatot, hogy azok, akik közéleti tevékenységet végeznek, tehát politikai nyomásgyakorlást folytatnak, illetve azok, akik pedig valódi civilek, őket különböztessük meg” – jelentette ki. Ezeket a szervezeteket szerinte elszámoltathatóvá kell tenni.

Hazánkig is elér a USAID-botrány

Az Amerikai Fejlesztési Ügynökség (USAID) botrányával kapcsolatban elmondta, hogy a USAID valójában nem egy segélyszervezet, és már alapításkor sem volt az. Ezt az is alátámasztja, hogy Samantha Power, a USAID korábbi vezetője maga nyilatkozta nemrégiben, hogy az ügynökség felszámolása hatalmas csapást jelent az amerikai nemzetbiztonságra nézve.

Lánczi Tamás rámutatott, hogy

a USAID – az eddigi ismereteink szerint – több mint száz szervezetet finanszírozott Magyarországon közvetlenül, de vannak olyanok is, akik közvetetten kaptak pénzeket. Ezeknek a finanszírozási csatornáknak a feltárása jelenleg is zajlik

– emelte ki.

1990 után rövid időn belül kiderült, hogy Soros György nem jószolgálati nagykövet

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélt arról is, hogy az 1980-as években a magyar demokratikus ellenzéknek és Soros Györgynek az érdekei nagyjából egybeestek, amit úgy lehet összefoglalni, hogy „menjenek ki innen a szovjetek”.

A rendszerváltás után viszont útjaik szétváltak, mert a magyar szuverenitásban érdekelt erők felismerték, hogy a szovjetek távozása után Soros a szervezeteivel egy újfajta elnyomást épít ki.

Meg kell erősíteni a szuverenitásvédelmi jogszabályokat

Lánczi Tamás kiemelte, hogy meg kell erősíteni Magyarország szuverenitásának védelmét. Ennek részeként a civil és a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek szétválasztásán túl el kell érni, hogy ezen szervezetek nyilvánosságra hozzák azokat az adatokat, amelyeket jelenleg eltitkolnak a magyar nyilvánosság elől. Szerinte a pártokra vonatkozó szigorú szabályozást kell alapul venni, és be kell zárni azokat a kiskapukat, amelyeket kihasználva külföldi érdekcsoportok a magyar közéletet befolyásoló tevékenységeket tudnak finanszírozni. A hivatal megtette ez irányú javaslatait a magyar döntéshozók felé – hangsúlyozta. 

Brüsszel koncepciós eljárást folytat hazánk ellen

Kifejtette, önleleplező, hogy a szuverenitásvédelmi törvény még el sem volt fogadva, tehát a végleges szöveget még nem is láthatta az Európai Unió, de már meg volt szövegezve az a levél, az a feljelentés, amely alapján Brüsszel Magyarországot megtámadta.

Ennek ellenére – folytatta –, a hivatal elnökeként mindenkivel igyekezett párbeszédet folytatni, legyen szó a Velencei Bizottságról vagy más országok nagyköveteiről, reagált észrevételeikre, aggályaikra, burkolt fenyegetőzéseikre. 

Brüsszel azonban koncepciós eljárást folytat hazánkkal szemben

– fogalmazott Lánczi Tamás. Hozzátette, hogy

a magyar szuverenitásból azonban nem szabad engedni.