Lánczi Tamás: Külön kell választani a valódi civil és a politikai nyomásgyakorló szervezeteket

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint a kirobbant USAID-botrány új lendületet adott a nyomásgyakorló hálózatok felderítésének munkájában.

Lánczi Tamás (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A hivatal elnöke kiemelte, hogy számos ország jogszabályai különbséget tesznek civil és külföldről finanszírozott politikai szervezetek között. Különféle névvel illetik ezeket,

az Egyesült Államokban például külföldi ügynöknek nevezik azokat, akik külföldi szereplők érdekében járnak el.

„Mi arra tettünk javaslatot, hogy azok, akik közéleti tevékenységet végeznek, tehát politikai nyomásgyakorlást folytatnak, illetve azok, akik pedig valódi civilek, őket különböztessük meg” – jelentette ki. Ezeket a szervezeteket szerinte elszámoltathatóvá kell tenni.

Hazánkig is elér a USAID-botrány

Az Amerikai Fejlesztési Ügynökség (USAID) botrányával kapcsolatban elmondta, hogy a USAID valójában nem egy segélyszervezet, és már alapításkor sem volt az. Ezt az is alátámasztja, hogy Samantha Power, a USAID korábbi vezetője maga nyilatkozta nemrégiben, hogy az ügynökség felszámolása hatalmas csapást jelent az amerikai nemzetbiztonságra nézve.

Lánczi Tamás rámutatott, hogy

a USAID – az eddigi ismereteink szerint – több mint száz szervezetet finanszírozott Magyarországon közvetlenül, de vannak olyanok is, akik közvetetten kaptak pénzeket. Ezeknek a finanszírozási csatornáknak a feltárása jelenleg is zajlik

– emelte ki.

1990 után rövid időn belül kiderült, hogy Soros György nem jószolgálati nagykövet

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélt arról is, hogy az 1980-as években a magyar demokratikus ellenzéknek és Soros Györgynek az érdekei nagyjából egybeestek, amit úgy lehet összefoglalni, hogy „menjenek ki innen a szovjetek”.

A rendszerváltás után viszont útjaik szétváltak, mert a magyar szuverenitásban érdekelt erők felismerték, hogy a szovjetek távozása után Soros a szervezeteivel egy újfajta elnyomást épít ki.

Meg kell erősíteni a szuverenitásvédelmi jogszabályokat

Lánczi Tamás kiemelte, hogy meg kell erősíteni Magyarország szuverenitásának védelmét. Ennek részeként a civil és a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek szétválasztásán túl el kell érni, hogy ezen szervezetek nyilvánosságra hozzák azokat az adatokat, amelyeket jelenleg eltitkolnak a magyar nyilvánosság elől. Szerinte a pártokra vonatkozó szigorú szabályozást kell alapul venni, és be kell zárni azokat a kiskapukat, amelyeket kihasználva külföldi érdekcsoportok a magyar közéletet befolyásoló tevékenységeket tudnak finanszírozni. A hivatal megtette ez irányú javaslatait a magyar döntéshozók felé – hangsúlyozta. 

Brüsszel koncepciós eljárást folytat hazánk ellen

Kifejtette, önleleplező, hogy a szuverenitásvédelmi törvény még el sem volt fogadva, tehát a végleges szöveget még nem is láthatta az Európai Unió, de már meg volt szövegezve az a levél, az a feljelentés, amely alapján Brüsszel Magyarországot megtámadta.

Ennek ellenére – folytatta –, a hivatal elnökeként mindenkivel igyekezett párbeszédet folytatni, legyen szó a Velencei Bizottságról vagy más országok nagyköveteiről, reagált észrevételeikre, aggályaikra, burkolt fenyegetőzéseikre. 

Brüsszel azonban koncepciós eljárást folytat hazánkkal szemben

– fogalmazott Lánczi Tamás. Hozzátette, hogy

a magyar szuverenitásból azonban nem szabad engedni.