– Egy alaptörvényi szintű szabályozás célja elsősorban mindig az, hogy bizonyos alapvető értékeket és elveket a legmagasabb szinten és hosszú távon rögzítsenek az adott ország jogrendszerébe – fogalmazott lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök az idei évértékelő beszédében ismertette, hogy alkotmányba foglalják a készpénzhasználat jogát, de szintén alaptörvényi védelmet kap, hogy az ember férfi vagy nő, továbbá a kábítószer-ellenes rendelkezések, a helyi önazonosság védelmének jogi lehetősége és a magyar Magnyickij-törvény alapjai is.
Hosszú távú garancia
A szakértő szerint azzal, hogy a kormány ezeket a témákat az alaptörvényben kívánja rögzíteni, egyfajta értékválasztást közvetít, egyértelműen kifejezve azt, hogy ezek a kérdések a jelenlegi politikai többségnek kiemelt jelentőségűek. Másrészt az alaptörvény Magyarország jogrendszerének legmagasabb szintű jogforrása, amellyel jogszabály nem lehet ellentétes. Így az alaptörvényi szinten történő szabályozás – lévén, hogy az alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges – hosszú távú garanciát jelent arra, hogy bizonyos alapvetéseket, nemzeti konszenzusokat ne lehessen egyszerű törvényekkel felülírni.
Bár e tekintetben a 2022-es választás óta tudjuk, hogy a magyar ellenzék alkotmány- és demokráciafelfogása meglehetősen „kreatív”, és nem riadnak vissza az alkotmányellenes megoldásoktól, sőt 2022-ben egy kifejezetten antidemokratikus – többek között a kétharmados többségi jelleget figyelmen kívül hagyó – közjogi programmal indultak, amelyet Magyar Péter is a beszédei alapján végre kíván hajtani hatalomra kerülése esetén
– tette hozzá. Az alkotmányjogász szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy egy alaptörvény-módosítás a külső szereplők (például az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezetek) irányába is mindig egyértelmű üzenetet hordoz, világosan jelezve számukra, hogy Magyarország milyen alapelveket tekint megváltoztathatatlannak.
