Mit tartalmaztak a sérelmezett szabályok?
A kritikusoknak a civil törvénnyel kapcsolatban a főbb problémát a külföldi támogatás bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén kilátásba helyezett szankció és a külföldről történő támogatottság megjelenítése jelentette – az Európai Bizottság álláspontja alapján.
A civil törvény hatálya kiterjedt minden olyan egyesületre és alapítványra, amely közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű támogatást kap és a támogatások összege egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri a 7,22 milliárd forintot.
Nyilvánvalóan nem tartoztak a rendelet hatálya alá azok a szervezetek, amelyek az EU-tól származó támogatást költségvetési szerven keresztül kapták. Továbbá a törvény nem terjed ki arra szervezetre sem, amely nem minősül civil szervezetnek: így a sportegyesületekre, a vallási tevékenységet végző szervezetekre és a nemzetiségi szervezetekre sem.
Továbbá a nyilvántartó bíróság minden hónap 15. napjáig köteles volt megküldeni a civil információs portál vezetéséért felelős miniszternek azon szervezetek nevét, székhelyét, adószámát, amelyek az előző hónapban külföldről támogatott szervezetté váltak. A külföldről támogatott szervezet, pedig késedelem nélkül köteles volt – a jogszabály értelmében – közzétenni a honlapján, illetve az általa kiadott sajtó termékeken és egyéb kiadványokon, hogy a civil törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.
Miért háborodtak fel az NGO-k?
A portál hangsúlyozza, hogy – többek között a TASZ és a Helsinki Bizottság – bojkottálta a fenti szabályozás alkalmazását, majd az Európai Bíróság korábban említett ítéletének hatására a magyar jogalkotó 2021-ben hatályon kívül helyezte a jogszabályt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!