A magyar civil szervezetek az Európai Unió részére kifogás nélkül biztosítják az átláthatósághoz szükséges adatokat, miközben a hasonló jellegű magyar szabályozás ellen komplett médiahadjáratot folytattak – állapította meg legújabb tényfeltáró cikkében a Tényellenőr.
Mint írják ahhoz, hogy egy szervezet lobbitevékenységet végezhessen Brüsszelben vagy Strasbourgban, csatlakoznia kell a nyilvántartáshoz. A szervezetnek kell kezdeményezniük önmaguk nyilvántartásba vételét, ami azt jelenti, hogy önként meg kell adniuk a megállapodás II. melléklete szerinti információkat.
Az alábbiakról (is) nyilatkoznia kell a kérelmező szervezetnek:
- Általános információk: név, székhely, e-mail, telefonszám, jogi státusz, képviselt érdekek, célok, érdekkörök, tevékenység által lefedett terület és a többi.
- Mit kívánnak tevékenységükkel befolyásolni: „Kapcsolat az uniós intézményekkel, azaz a tevékenységükkel milyen uniós jogalkotási javaslatokat, szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket céloznak.”
- Hol kívánnak tevékenykedni: Az Európai Bizottság szakértői csoportjaiban vagy más, az unió által támogatott intézményben betöltött tagság, tagság vagy részvétel az Európai Parlament közös munkacsoportjaiban és az Európai Parlament épületeiben megszervezett egyéb nem hivatalos csoporttevékenységekben, illetve ezek támogatása; az EP-be belépési engedéllyel rendelkező személyek neve.
Pénzügyi információk:
- legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetésük;
- a finanszírozás fő forrásai kategóriánként: uniós finanszírozás, közfinanszírozás, támogatás, adomány, tagjaik hozzájárulásai stb.;
- minden kapott olyan hozzájárulás összege, amely meghaladja teljes költségvetésük tíz százalékát, ha a hozzájárulás meghaladja a tízezer eurót, valamint a hozzájáruló neve.”
Az NGO-knak nem tetszett a magyar szabályozás
A portál emlékeztet, a magyar civil törvény kapcsán számos szervezet nemtetszését fejezte ki. Maga a TASZ is komplett publicisztikát szentelt a civil törvénynek.
A TASZ azon állítása, hogy már eddig is nyilvános adatokat kérnek számon, nem fedi a valóságot a Tényellenőr szerint.
Léteznek ugyanis olyan civil szervezetek Magyarországon, amelyek a pénzügyi beszámolójukban a támogatások az egységesen tüntették fel illetve külön, tételesen sorolják fel, hogy mely támogatások érkeznek harmadik országok kormányaitól, az Európai Uniótól vagy az adó egy százalékából. Azonban a tényleges finanszírozó, a finanszírozási program nem, vagy ritkán derül ki belőlük.
Mit tartalmaztak a sérelmezett szabályok?
A kritikusoknak a civil törvénnyel kapcsolatban a főbb problémát a külföldi támogatás bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén kilátásba helyezett szankció és a külföldről történő támogatottság megjelenítése jelentette – az Európai Bizottság álláspontja alapján.
A civil törvény hatálya kiterjedt minden olyan egyesületre és alapítványra, amely közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű támogatást kap és a támogatások összege egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri a 7,22 milliárd forintot.
Nyilvánvalóan nem tartoztak a rendelet hatálya alá azok a szervezetek, amelyek az EU-tól származó támogatást költségvetési szerven keresztül kapták. Továbbá a törvény nem terjed ki arra szervezetre sem, amely nem minősül civil szervezetnek: így a sportegyesületekre, a vallási tevékenységet végző szervezetekre és a nemzetiségi szervezetekre sem.
Továbbá a nyilvántartó bíróság minden hónap 15. napjáig köteles volt megküldeni a civil információs portál vezetéséért felelős miniszternek azon szervezetek nevét, székhelyét, adószámát, amelyek az előző hónapban külföldről támogatott szervezetté váltak. A külföldről támogatott szervezet, pedig késedelem nélkül köteles volt – a jogszabály értelmében – közzétenni a honlapján, illetve az általa kiadott sajtó termékeken és egyéb kiadványokon, hogy a civil törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.
Miért háborodtak fel az NGO-k?
A portál hangsúlyozza, hogy – többek között a TASZ és a Helsinki Bizottság – bojkottálta a fenti szabályozás alkalmazását, majd az Európai Bíróság korábban említett ítéletének hatására a magyar jogalkotó 2021-ben hatályon kívül helyezte a jogszabályt.
– Azért is volt érthetetlen a hazai civil szervezetek felháborodása, mivel a pénzügyi átláthatóságra irányuló kötelezettségek jelentős hasonlóságot mutatnak az uniós intézményi megállapodás rendelkezéseivel, amelyet a Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző, és számos – magát civilnek mondó – szervezet önként bevallott – írták. A portál szerint habár az uniós megállapodás nem pénzbüntetéssel bünteti a megállapodást eleget nem tevő szervezeteket, az EU egyszerűen nem biztosít lehetőséget arra, hogy a megállapodás megszegő szervezetek az érdekképviseleti tevékenységüket végezzék.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
