Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője öt pontban világított rá a Magyar Péter-jelenség és Márki-Zay Péter csúfos kudarcba fulladt politikai berobbanása közötti szembetűnő hasonlóságokra – olvasható a XXI. Század Intézet oldalán megjelent elemzésben.
Az első pontban Deák Dániel felhívta a figyelmet az ellenzékhez köthető közvélemény-kutató cégek tevékenységére, amely rendre aktívan igyekszik befolyásolni az ellenzéki véleménybuborékot.
Az elemző felidézte: a 2021–22-es kampányban számottevően túlmérték az ellenzék támogatottságát. Volt olyan közvélemény-kutatás is, amelyik egy nappal a kétharmados Fidesz-győzelem előtt 47-47 százalékos fej-fej melletti állást mért a két oldal között.
Ugyanannyi idővel a következő parlamenti választás előtt, mint jelenleg, azaz 2021 márciusában erős ellenzéki előnyt mértek a szóban forgó közvélemény-kutató cégek, voltak olyan nyilvános mérések, amelyekben akár hét-nyolc százalékkal is vezetett a baloldal.
Ugyanezt tapasztalhatjuk most is, ugyanis ezek a közvélemény-kutatók ismét ellenzéki előnyt mérnek
– mutatott rá az elemzésben a politológus.

Kísértetiesen hasonló kommunikáció
Márki-Zay és Magyar is mindketten azt mondták, hogy korábban fideszes szavazók voltak, ugyanakkor csalódtak, ezért ellenzékivé váltak – idézte fel Deák Dániel a második pontban.
A vezető elemző kiemelte: ez egy tudatos, megtévesztő kommunikációs taktika, amely azt a célt szolgálja, hogy kormánypárti szavazókat szólítson meg, miközben az ellenzéki szavazókat hamis reményekkel áltatja.
A baloldal régi és új üdvöskéinek a beszédei tökéletesen egybevágnak:
visszatérő elem a korrupciós vádak felhozatala, rendre a Soros-szervezetek adataira hivatkozva,
valamint Fidesz-szavazók rendszeres megszólítása.
Külföldi és hazai balliberális hátszél
Deák Dániel a következő, harmadik pontban rámutatott: jól megfigyelhető, hogy Magyar Péter a Telex és a 444 nevű ellenzéki médiumoktól erős hátszelet kap, de szintén aktív támogatója az ellenzéki reménységnek a HVG, és még lehetne sorolni. Mindezt annak ellenére, hogy üdvöskéjük nem egyszer kritizálta a mögé bekampányoló újságírók munkáját.
Márki-Zay Péter esetében ugyanez történt, még a legbotrányosabb kijelentéseit is védték vagy elhallgatták a külföldi finanszírozású sajtótermékek, mialatt a kormány intézkedéseit támadták
– olvasható az elemzésben.
Ennek kapcsán azóta jelentős fejleményeket tártak fel: Donald Trump beiktatása után fény derült rá, hogy irgalmatlan számú, 6200 újságírót és 707 médiumot pénzelt a USAID világszerte, a guruló dollárokból pedig a magyar ellenzéki médiumokhoz is jutott.
A balliberális megmondóemberektől érkező feltétlen támogatás
A negyedik és ötödik pontban érdemes kiemelni egy kapcsolódó jelenséget: az aktuális ellenzéki üdvöske mögé rendre beállnak a hazánkban tevékenykedő baloldali véleményvezérek is. Puzsér Róbert az egyik iskolapéldája a jelenségnek.
Ahogy az alábbi képen látható, Puzsér a 2022-es parlamenti választás folyamán ugyanazokkal az érvekkel támogatta Márki-Zay Pétert, mint jelenleg teszi Magyar Péterrel.

Persze nem a balliberális publicista az egyetlen, aki hamar tábort vált. Ki lehetne emelni Nagy Ervint vagy Pottyondy Edinát is, akik korábban Márki-Zay és Karácsony Gergely mellett is teljes mellszélességgel kiálltak, amikor éppen őket tolták előre a baloldalon.
Az elemzésben Deák Dániel kiemelte: Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és Magyar Péter esetében is
hasonló hálózatépítést tapasztalhatunk a közösségi médiában,
ami egy jelentős online aktivistacsapatot is magában foglal.
A fentiek alapján elképzelhető, hogy a külföldről érkező támogatás intenzívebb Magyar Péter esetében, mint jelenleg gondolnánk – hívta fel a figyelmet Deák Dániel.
Emlékeztetett: a 2022-es választási kampányban az ellenzéki szereplők tagadták, hogy külföldi pénzek lennének a kampányukban, majd a választási kudarc után maga Márki-Zay Péter vallotta be, hogy több milliárd forintot kaptak az Egyesült Államokból.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a napokban hívta fel a figyelmet arra, hogy rendkívül szövevényes rendszert alakítottak ki a külföldi finanszírozásra.
Azt már látni, hogy például az amerikai pénzek sokszor nem közvetlenül érkeznek meg egy magyarországi párthoz, álcivil szervezethez vagy médiumhoz, hanem európai alapítványokon keresztül. Először bejön a dollár Európába, majd európai szervezeteken keresztül, gyakorlatilag unión belüli pénzutalások formájában juttatják célba az összegeket, ezzel a módszerrel palástolva a pénzek eredetét – olvasható az elemzésben.