Továbbra is titkolja a főváros, mikor történt csatornacsőcsere a budapesti aluljárók alatt, s arra a kérdésre sem válaszolnak, milyen időközönként tisztítják, tartják karban azokat. A Fővárosi Csatornázási Művek a Budapesti Közművekhez (BKM) irányította lapunkat, amely annyit írt: a BKM a csatornarácsok rendszeres takarítását végzi, amelyeket éppen azért kell gyakran, az előre eltervezett időszakoknál sűrűbben takarítani, hogy az aluljárók nagynyomású mosóval történő tisztításakor le tudjon folyni a szennyezett víz.
Hozzátették: a Budapest Közút kezeli a csatornákat is. Azaz senki sem adott választ arra, hány éves a csőhálózat és pontosan hányszor takarítják azokat.
A csatornák kritikus állapotára az a fővárosi rendelet világított rá, amely szerint számos sütőolajat használó vendéglátóegységet, büfét ki akarnak tiltani az aluljárókból. Az indoklás két részből állt: az egyik a közegészségügyi feltételek, a másik a csatornába öntött illegális olajszemét. Kőrösi Koppány városfejlesztési szakember a közművek súlyos állapotát sejti a döntés mögött. Elmondta lapunknak: az M2-es és M3-as vonalán, a metrófelújítással párhuzamosan, a BKV üzemi területén megtörténtek a vezetékfelújítások, de azon túl nem, az ezen kívül eső területeken az infrastruktúra nagyon rossz állapotban van.
– Az aluljárókban nem tisztázottak a tulajdonviszonyok, hogy honnan vételezik például a vendéglátósok az áramot. Különböző megállapodások vannak, például a BKV vezetékéről üzemeltetik az elszívót.
Nagyon hiányzik a vezetékek felújítása is. Nincs egységesen kezelve az aluljáró: egyik fele BKV, másik fele Budapest Közút.
Hiányoznak az infrastrukturális megújulások, és nincs állandó felügyelet sem – foglalta össze az alapproblémát a szakember. A Karácsony Gergely főpolgármester által feltöltött videóból kiderült: a főváros nem gondos gazdája a csatornarendszereknek, miután egy munkás arra utalt: évente takarítják a csatornákat, holott havonta szükség lenne rá.
– Ha egy büfé üzemeltetője szabályellenesen ereszti le a zsiradékot, akkor az üzletet lehetne bírságolni, az ő költségén megtisztítani a csatornát.
Több eszköz van a főváros kezében a tiltás helyett. Tehát a bérlőket kellene a szabályszerű használatra rászorítani, nem elüldözni az aluljáróból, hiszen bérleti díjat fizetnek, azaz bevételt hoznak a fővárosnak.
Ezek a bevételek hiányozni fognak a büdzséből – mutatott rá a szakember. Ehhez viszont felelős üzemeltetői hozzáállás kellene, és munkaerő, amely az ellenőrzéseket végrehajtja, ami ma a fővárosban hiányzik. Azt látni: minden infrastruktúra pusztul a fővárosban, mert nincs gazdája. A szakember szerint szabályozni kell a fővárosi aluljárókban kialakult állapotokat, kell, hogy legyen infrastruktúrájuk. Jelenleg ugyanis balkáni állapotok vannak.
– Hiányzik az egységes arculat, a közművek rendbetétele, szellőzőrendszerek kialakítása, a felújítások. Természetesen nem kell minden aluljáróban kifőzde. Ma, ha lemegyünk egy aluljáróba, alig várjuk, hogy kijöjjünk belőle. A hajléktalankérdéssel is foglalkozni kell, főleg a közegészségügyi állapotok romlása kapcsán. Nagyon rossz szemlélet, hogy a hajléktalan szabadságjogában áll az utcán élés. Azzal nem segítünk rajtuk, ha hagyjuk őket az utcán meghalni – szögezte le Kőrösi Koppány.
Borítókép: Egy budapesti aluljáró (Fotó: Vémi Zoltán)
