Százmilliárd forint kárt okoznak évente az illegális fogadási oldalak

Egyre kevesebb a dohányos idehaza: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke szerint a trafiktörvény legnagyobb sikere, hogy a naponta dohányzók aránya 2009 óta tíz százalékkal, mintegy kétszázezerrel csökkent. Nagy László lapunknak beszélt arról is, hogy a hatóság százával blokkolja az online illegális sportfogadási oldalakat, ami miatt már százharminc per van folyamatban. Az elnököt az internetes csalások elleni védekezésről is kérdeztük.

20240213 budapest Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának Nagy László elnök havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– És a forgalmazásuk illegális. 

– Magyarországon igen, de a környező országokban nem. Részben ez az, amiből a kihívás fakad. Könnyű ugyanis az árut behozni, amit aztán kezdetben az utcán, főként az aluljárókban kínáltak feketén. Az elmúlt években a társhatóságokkal együttműködve javarészt felszámoltuk az utcai árusítást, az illegális üzlet azonban átköltözött az internetre, ami voltaképpen dupla jogsértés. Egyrészt tiltott a dohányáru internetes kereskedelme, másrészt – bár dohányt ezek a termékek nem tartalmaznak, de a hatályos szabályok szerint dohánygyártmánynak számítanak – tiltott az Elf Bar értékesítése is.

– Ezek szerint most az interneten zajlik a macska-egér játék. De ebben az esetben ki a macska és ki az egér? 

– Mindig akadhatnak nehézségek, ha jogállami módszerekkel kell fellépni törvénytelen, nem jogállami jelenségekkel szemben, de megvannak a megfelelő megoldásaink. Az SZTFH ugyanis intézkedhet azoknak a webshopoknak a lekapcsolásáról, amelyek dohányterméket kínálnak. Eddig mintegy 150 ilyen internetes boltot blokkoltunk a hírközlési hatóság közreműködésével, ezzel másfél millió üzletkötést hiúsítottunk meg éves viszonylatban. Előfordul, hogy a webshopok átírják internetes címüket, és megpróbálják újrakezdeni az illegális kereskedelmet, de őket is lefüleljük.

– A felügyelet munkatársai éjjel-nappal a számítógép előtt ülnek és kattintgatnak? 

– Nem egészen. Való igaz, hogy a jogsértők kiszűrése 24 órás készültséget igényel, ehhez mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat is alkalmazunk. Emellett pedig természetesen a szakembereinkre is szükség van, például annak megítélésében, hogy a rajtakapott weboldalon vajon egy eddig nem ismert bolt működik, vagy pedig egy korábban már blokkolt, csak más címre költöztetett árusító. Ha utóbbiról van szó, akkor gyorsított módon, auto­matikusan továbbítjuk a címet a hírközlési hatóságnak, a honlap lekapcsolásához újabb külön határozatot nem kell hoznunk.

– A 2010-es években ehhez hasonló küzdelmet folytatott az adóhivatal, amely akkor az illegálisan működő online sportfogadási és szerencsejáték-oldalak ellen lépett fel, és százával blokkolta azokat. A szerencsejáték-felügyelet napjainkban az SZTFH-hoz tartozik. A küzdelem tart ma is? 

– Valójában igen. Korábban a magyar jogrend állami monopóliumként tartotta nyilván az online szerencsejátékot és sportfogadást, vagyis az állami játékszervezőn, a Szerencsejáték Zrt.-n kívül jogszerűen más cég nem kínálhatott ilyen szolgáltatást. A tiltással a nemzetközi vállalatok azonban nem törődtek, sorra indították a Magyarországon is elérhető honlapokat, amiket a NAV blokkolt ugyan, de a weboldalak akár egy betű változtatással, új webcímen újra működni kezdtek. Perek indultak, majd az Európai Bíróság kimondta, hogy a magyar szabályozás nem megfelelő. Új jogszabály lépett életbe, így már bármely vállalkozás indíthat itthon online sportfogadást és szerencsejátékot kínáló oldalt, ha engedélyt kap. Ehhez szigorú, de messze nem teljesíthetetlen elvárásoknak kell megfelelni. A 2023 ősze óta élő szabályok megkövetelik például, hogy a cégek elérhetők legyenek Magyarországon, itt működjön a szerverük, és tegyék meg a szükséges játékosvédelmi lépéseket.

– Eddig hány külföldi szerencsejátékcég kapott engedélyt? 

– Egy sem.

– Ez hogy lehet? 

– Úgy, hogy egy sem kért engedélyt.

– Ez azt is jelenti, hogy a nagy nemzetközi cégek nem is működtetnek idehaza elérhető oldalt? 

– Nem működtetnek, de csak azért nem, mert blokkoljuk őket. A helyzet ugyanaz, mint korábban. Bár a megváltoztatott magyar szabályok szerint bármelyik vállalkozás kínálhatna on­line fogadást a magyar játékosoknak, ha teljesítené a feltételeket, és engedélyt kérne. De egyik sem cselekszik így, az oldalaikat ellenben idehaza is elérhetővé teszik. Ez viszont törvényellenes, ezért nincs más választásunk, mint fellépni ellenük: eddig hatszáz honlapot tettünk itthonról elérhetetlenné, köztük közismert világcégekét is.

– És ezt szó nélkül tűrik? 

– Nem éppen. Sokan új internetes címre költöztetik a honlapot, ezeket – mint az illegális dohányweboldalaknál – rövid úton, új határozat kiadása nélkül blokkoljuk. Vannak cégek, amelyek perelnek, jelenleg 130 eljárás zajlik. De olyanok is akadnak, és ez a legnagyobb eredményünk, amelyek feladják és kivonulnak. A felügyeletnek fenn kell tartania a törvényes rendet az online szerencsejáték piacán is. Aki együttműködik, azt segítjük, aki a szabályokat megszegi, azt eltávolítjuk. A játék – egyébként – itt nem babra megy. 

– Mire gondol? 

– Egyrészt az engedély nélkül működő online szerencsejáték-oldalak – becslések szerint – évente 50-100 milliárd forint kárt okoznak a magyar államnak. Ennyi adót nem fizetnek be például akkor, amikor Curaçao szigetére vagy más egzotikus helyre telepítik székhelyüket. Másrészt nem tudni, mi lesz a játékosaik adataival, nem világos, érvényesítik-e a pénzmosás elleni szabályokat, ha pedig valaki vitába keveredik egy ilyen játékszervező céggel, mivel a játék illegális, a hazai bíróság előtt nem érvényesítheti követelését. Ezekből is látszik, hogy nemcsak az államkassza, de a játékosok sincsenek biztonságban. 

– Kell tennie a hatóságnak a szerencsejátékosok biztonságának növeléséért? 

– Természetesen. Olyannyira, hogy idén egyrészt felmérést készíttetünk arról, mekkora idehaza a játékfüggők aránya. Másrészt kampányt is indítunk, szeretnénk ugyanis felhívni a figyelmet a szerencsejáték ártalmaira, az ugyanis adott esetben súlyos függőséghez vezethet. Kampányunkban rámutatunk majd arra is, hogy a játékos kitilthatja saját magát bizonyos szerencsejátékokból, és ehhez nem kell mást tennie, mint bejelentkezni egy adatbázisba. 

– Mennyi nevet számlál most ez a nyilvántartás? 

– Nagyjából 35 ezer személyét. Az érintettek nem léphetnek be a kaszinókba, kártyatermekbe, nem vehetnek részt online szerencsejátékban. Megjegyzem, az adatbázisba kétféleképpen lehet bekerülni: az illető kérheti önként, vagy gondnokság alá helyezéskor elrendelheti azt kötelező jelleggel a bíróság. A 35 ezerből 860-an szerepelnek a nyilvántartásban saját döntésük alapján. 

– Többször felmerültek már a beszélgetésben az online tér veszélyei. A kiberbiztonság az egyik legfontosabb kérdés a mai világban. Mennyien jelentkeztek be a hatóságnál a hazai közepes és nagyobb cégek közül a NIS2-féle kiberbiztonsági audit miatt? 

– Több mint háromezer vállalkozás érintett. Őket védi majd az a hatósági ársapka, amelyről a közelmúltban született döntés. A vállalkozások ma elektronikus úton tartják egymással a kapcsolatot, olyannyira, hogy a digitalizáció gyorsítása versenyképességi kérdés lett. Aki nem halad, lemarad. Ilyen keretek között pedig a kiberbiztonság alapvető jelentőségű lett. Ezt felismerve az unió előírta, hogy a nagyobb cégek alakítsák ki saját kibervédelmi rendszerüket és azt ellenőriztessék. A kötelezettség a legalább ötven alkalmazottat foglalkoztató, vagy tízmillió eurós árbevétellel rendelkező cégeket érinti, nekik kellett bejelentkezniük a felügyelethez, és nekik kell idén informatikai rendszert kialakítaniuk a kibertámadások kivédésére. 

– Ezt a rendszert vizsgálja majd meg az úgynevezett auditor az év végén. 

– Pontosan. A kötelezettség teljesítése pénzbe kerül, vagyis drágítja a nagyobb vállalkozások működését, ezért egyeztettünk a közelmúltban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, s rendeletben a lehető legalacsonyabb árat szabtuk meg, amit az auditért legfeljebb el lehet majd kérni. Ezt neveztem hatósági ársapkának. 

– Megéri a cégeknek ez a költség? 

– Ha a bűnügyi adatokra tekintünk, a válasz egyértelműen igen. Évről évre nő a kiberbűnözés, idehaza például tavaly 13 ezer embert támadtak így meg, a kár harmincmilliárd forint volt. S ezek csak azok az esetek, amit be is jelentettek: az adathalász és más hasonló átverések számottevő része miatt nem fordulnak a sértettek a rendőrséghez. A csalók bárhol próbálkozhatnak, és ahogy a biztonságra általában, úgy a kiberbiztonságra is áldozni kell. 

– A hatóság elnökeként legutóbb bányászati ügyben nyilatkozott lapunknak, de szervezetükhöz tartozik még egy sor különféle hatáskör. Mi az, ami összefűzi ezeket? 

– Feladataink egytől egyig a nemzeti önrendelkezés zálogai, az SZTFH által szabályozott és felügyelt straté­giai ágazatok eredményes és kiszámítható működése ugyanis kiemelten fontos a nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében. Tevékenységünket annak szellemé­ben végezzük, hogy azáltal a nemzetgazdaság stabilan fejlődhessen. Mindaz, amit teszünk, a magyar emberek, családok és vállalkozások biztonságát, jólétét szolgálja.