– Fel fel kell rázni magunkat a hosszú béke, a leépítések és a missziós szolgálati évek után, és egy harcosabb honvédséget kell közös biztonságunk szolgálatába állítani – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf a honvédségnek az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén.
A honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy március 15-e a magyar szabadság napja. Mint fogalmazott, 1848-ból megtanulhatjuk, hogy a honvédelem nemcsak szent kötelesség, hanem elidegeníthetetlen jog is, amely a haza minden polgárát megilleti. Emlékeztetett arra is, ezen történelmi eseményünk azt is megmutatta, hogy minden hadsereg legnagyobb értéke a teljesítmény.
Felidézte: miközben a békebeli kaszárnyák világában jónak tartott főtisztek buktak meg az igazi erőpróbákon, a szabadságharc alatt fiatal tisztekből lettek sikeres főtisztek. – Olyan vezetők, akikre komoly feladatokat lehetett rábízni a létező legnagyobb terhelés mellett – mondta. Rámutatott: ma is viharos időket élünk. – Biztonsági helyzetünk gyökeresen megváltozott, ezért ma olyan fegyveres erőre van szüksége az országnak, amely minden tekintetben képes felelni a kor kihívásaira – emelte ki, majd hangsúlyozta:
a honvédségnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a magyar emberek biztonságát egy leromlott, akár a mostaninál lényegesen rosszabb biztonsági környezetben is garantálni tudja.
A tárcavezető szerint minden alakulatnak külön-külön is magas műveleti értékűnek, jól kiképzettnek és jól felfegyverzettnek kell lennie. Ez pedig csak egy helyes szervezeti kultúra és erős nemzeti identitás talaján állva lehetséges. – Honvédségünk e célnak megfelelően most az újjászületés korszakát éli – közölte.
Mint mondta, honvédekre van szükség, elegendő létszámban és kitűnő felkészültségben. Emlékeztetett: komoly mértékben növekszik a honvédség létszáma, a szerződéses és a hivatásos állomány folyamatosan bővül. – Folyamatosan emelkedik a területvédelmi tartalékosok száma, rövidesen elérjük az ötezredik új tartalékost – tette hozzá.
Új szemléletmód
Szalay-Bobrovnizcky Kristóf felhívta a figyelmet arra is: ma a honvédségi átlagkeresetek kimagaslók az állami szférában és versenyképesek a munkaerőpiacon. Szavai szerint az új parancsnokok új lendületet, korszakos szemléletet, egy fejlettebb kiképzési kultúrát építettek be a honvédségbe. Szerinte ez a generációváltás nem csupán személyi változást jelent, hanem szemléletváltást is: egy új típusú gondolkodást, amelyben folyamatos a fejlődés, az alkalmazkodóképesség és a hadra foghatóság. Rámutatott:
az ütőképes haderő megteremtése a vezérelv, és a folyamatot hivatott elősegíteni a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet.
Mint mondta, ennek legfontosabb vezérőrelve a decentralizáció. – A hadra foghatóság növelése érdekében előtérbe került a szolgálati érdek, csökkent a bürokrácia, lehetővé válik a gyors reagáláshoz szükséges nagyfokú rugalmasság. Az állományilletékes parancsnokok döntési jogköreit jelentősen megerősítették – magyarázta.
Nem marad elismerés nélkül a teljesítmény
A miniszter elmondása szerint a honvédség és a minisztérium vezetése teljes erőbedobással azon dolgozik, hogy az év közepével bezárólag minden állománycsoportban eredményes legyen az átállás az új rendszerre.
„A végeredmény az lesz, hogy minden egyes katona illetményét az állomány illetékes parancsnoka sávon belül, a valódi teljesítményértékelés alapján, érdemei szerint határozza majd meg. A jobbak járjanak jobban”
– hangoztatta.
Szerinte kijelenthető: ez az év a Magyar Honvédségnek az áttörés éve lesz, a megindított folyamatok végre szépen beértek. – Ennek próbája pedig számunkra a rendszerváltozás óta szervezett legnagyobb, összfegyvernemi gyakorlat, az Addaptive Hussars 2025. Két éve már bizonyítottuk: tudunk a civil közigazgatással együtt NATO-kötelékben nagyszabású műveleteket végrehajtani. Ezt az eddigi nagy gyakorlat a sokszorosára bővítve ismétli majd meg – mondta.
A honvédelmi miniszter a beszéde után Böröndi Gábor vezérezredessel az ünnepségen elismeréseket és díjakat adott át.
