A nanoműanyagok egészségügyi kockázatait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, együttműködve a Cambridge-i és az Ulmi Egyetemmel, egy a Hu-rizont pályázat támogatásával megvalósuló projektben – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.
Az apró műanyag részecskék befolyásolhatják a különböző sejtfunkciókat, hatással lehetnek a termékenységre, a légúti és emésztőtraktusban található sejtekre. Ezekről a hatásokról szisztematikus vizsgálatokon alapuló megbízható adatok egyelőre nem vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre.
A 2027 végéig tartó projektben azt vizsgálják, hogy a nanoműanyag-szennyeződés milyen hatást gyakorol egy élő szervezetre. Egyelőre nem ismert, hogy az esetleges hatások függenek-e a nanoműanyagok mennyiségétől, a kitettség időtartamától, az összetételtől, a szerkezettől vagy az alaktól.
Az sem tisztázott, hogy milyen mértékű terhelés károsíthat egy embert, súlyosbíthat egy betegséget vagy járulhat hozzá a kialakulásához.
Az emésztőrendszeren belül az olyan kórképek esetében, ahol a bélfal átjárhatósága megnő – ilyen a gyulladásos bélbetegség –, a nanoműanyagok akár az állapot súlyosbodását is eredményezhetik.
A projekt több tudományterületet érint. Az SZTE kémiai, illetve fizikai intézetének munkatársai, a Gyógyszerésztudományi Kar, a Biológiai Intézet és az Orvostudományi Kar szakemberei is részt vesznek a kutatásban. Emellett az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának munkatársai a meglévő szabályozások és a létrejövő új információk egységes áttekintésével állítanak majd össze javaslatokat egy új szabályozási környezet létrehozásához, mivel a cél az, hogy bizonyítékokon alapuló ajánlásokkal támogassák a döntéshozó és szabályozó hatóságok munkáját és a közegészségügy védelmét.
