- A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében az Internews nevű alapítványt nevezi meg az amerikai mélyállam érdekeit szolgáló globális korrupciós hálózat egyik legfontosabb láncszemeként.
- Világcenzúra: A hivatal több lépésben ismerteti az amerikai progresszív hálózat politikai nyomásgyakorló médiastratégiáját.
- A dokumentum szerint az Internews az elmúlt években a globális média átalakításának motorjává vált. A szervezet 2023-ban Magyarországon is megvetette a lábát.
- Két pályázatot hirdetett meg Magyarországon és Lengyelországban. Az egyik lényege, hogy a beérkező amerikai pénzeket a szerkesztőségek fejlesztésére és az elérés növelésére lehetett fordítani.
- A Független Médiaközpont 2022-ben 33 millió forintos támogatást kapott. Nem világos, hogy ebből a pénzből mennyi érkezett Amerikából.
- A 444.hu kiadójához, a Magyar Jetihez is áramlott forrás az Internews-on keresztül.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) legfrissebb jelentésében az Internews nevű szervezet tevékenységével foglalkozik, amely „az egyik legjelentősebb hatású amerikai alapítvány” és „évtizedek óta befolyásolja országok és térségek médiaviszonyait, ezáltal a közvéleményt és a politikai, gazdasági döntéshozatalt”. Mint írták, a szervezet „eszközeit és tudásbázisát az amerikai mélyállam érdekeit szolgáló globális korrupciós hálózat rendelkezésére bocsátja”.
Az Internews egyrészt anyagi támogatást nyújt más szerkesztőségeknek, valamint átad előre megírt cikkeket és híranyagokat is.
– A támogatásban részesülő médiumoknak az amerikai Demokrata Párthoz köthető hálózat értékrendjét és üzeneteit kell képviselniük, a kijelölt témákban aktivitást mutatniuk – írta elemzésében az SZH. Kiemelik: az Internews médiatámogatási modellje egyszerre erősíti a liberális hálózatot és partnereit, és szorítják ki a piacról a tőlük független, esetenként velük ellenséges konkurenciát. Az Internews 2023-ban megjelent Magyarországon is.
A szervezet
Az Internews egy 1982-ben Kalifornia államban bejegyzett alapítvány, amely 1986-tól nonprofit formában működik. Székhelye eredetileg San Franciscóban volt, majd 1989-ben Arcatába költözött. Alapítói David M. Hoffman, Evelyn Messinger és Kim Spencer. Saját meghatározása szerint Eurázsiában „elősegíti a médiatartalmak sokszínűségét azáltal, hogy a helyi partnereit ellátja az ezek előállításához szükséges eszközökkel, növeli a fiatalok és a felnőttek médiaműveltségét”.
A szervezet internetes oldalán az olvasható, hogy száz országban tevékenykednek százhatvan nyelven, valamint háromezer médiumot és húszezer újságírót támogatnak.
Az Internews tevékenységét főként a USAID és Soros György Nyílt Társadalom Intézete, valamint egytucatnyi amerikai kormányzati és magánalapítvány (köztük a National Endowment for Democracy, a Ford Foundation, a The Rockefeller Foundation) támogatta anyagilag, emellett kapott pénzt több európai kormányzati ügynökségtől is (például Svédországtól, az Egyesült Királyságtól, Németországtól). 1995-ben azt írták róluk, hogy „az utóbbi néhány évben a posztszovjet térség egyetlen fejlődő nonprofit médiaszervezete sem kapott több amerikai segélyt, mint az Internews”.
Természetesen a függetlenség mítosza az Internewsnál is megtalálható. Akár az is előfordulhat, hogy ez a kezdetek kezdetén így is volt, ám idővel David M. Hoffman alapító mindinkább a kormányzati források megszerzésének hívévé vált. A 2000-es évek elejére már az Internews költségvetésének 80 százalékát az amerikai kormányzattól kapta, a pénzből több mint huszonkétezer újságírót képeztek ki világszerte.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében megemlíti, hogy Hoffmannek van egy másik szervezete is, a Global Forum for Media Development (GFMD), amely több mint száz ország médiapiaci NGO-it támogatja. Ennek tagja az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) is, amely szervezetről a Szuverenitásvédelmi Hivatal Átlátszó.hu-ról készült jelentéséből kiderül, hogy regionális koordinátori feladatokat lát el az amerikai politikai nyomásgyakorló hálózatban.
Az Internews és az Európai Bizottság
A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Európai Bizottság Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programjáról, valamint a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) programjáról írt jelentéseiben feltárta az amerikai progresszív elit politikai nyomásgyakorló hálózatának beépülését az Európai Unió támogatási rendszerébe.
Ennek a feltáró munkának egy újabb adaléka az Internews és a bizottság kapcsolatának bemutatása, amely a tagországok médiaviszonyainak megváltoztatásán keresztül igyekszik beleszólni a demokratikus folyamatokba és a politikai döntéshozatalba.
Az SZH emlékeztet: az Európai Bizottság partnerségi megállapodást kötött az Internewsszal, amely döntő hányadában a USAID, az amerikai külügyminisztérium és a Nyílt Társadalom Intézet finanszírozásában állt az előző tizenhét évben – mutatta be a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az EB és az Internews közös projektje volt az Advancing Global Innovation and Learning Effectively to Build Resilience in Independent Media (AGILE), amely csak 2022-ben összesen 9 + 3,3 millió dollárnyi támogatást kapott és osztott szét.
Az Internews–USAID világcenzúra
Az SZH tanulmányában rávilágít: az amerikai Demokrata Párt és a brüsszeli bürokrácia is felismerte, térnyerésre van szükségük a közösségi médiában ahhoz, hogy ameg tudják őrizni korábbi befolyásukat. Ezért egyrészt a Covid-világjárvány alatt előkészítették és alkalmazták a közösségi média szabályozását, majd a helyi hatóságokat is bevonták a tartalmak ellenőrzésébe, eltávolításába.
Emellett kialakítottak a hagyományos sajtónak egy új, pályázatokra épülő támogatási modellt, amelynek segítségével tőkét és know-how-t, valamint versenyképes technológiát nyújtottak a szerkesztőségeknek.
A sajtó igába hajtásának folyamatában fontos állomás jutott az Internewsnak: a szervezet készített egy útmutatót arról, hogy „mi a jó hír és mi a rossz”, ezt az itinert pedig átvette a USAID és az Európai Bizottság is (például az AGILE-pályázatokban). Mindez ahhoz vezetett, hogy ideológiailag befolyásolták a szerkesztőségeket, a tartalmakat nemzetközi szinten is egységesítik, az újságírókat közvetlenül fizetik, megszabják, miről kell és miről nem szabad írni, forgatni, beszámolni.
Az SZH szerint az Internews magyarországi pályázatai azt bizonyítják, hogy az alapítvány mögött álló finanszírozók regionális szinten írják elő, milyen témákat kell a közbeszéd részévé tenni, miket kell a felszínen tartani; regionális szinten szolgáltatnak megjelenítendő tartalmakat a finanszírozott szerkesztőségeknek, és arra adnak utasítást, hogy a szerkesztőségek dezinformációként keretezzenek a megrendelő érdekeivel ellentétes narratívákat.
Az Internews egy nemzetközi közvetítői hálózatban fejti ki tevékenységét, amelynek a célja a fenntartható média üzemeltetése.
Ők a Global Forum for Media Development szervezetben tömörülnek. A médiaszereplőknek nem osztanak lapot, a finanszírozók pedig láthatatlanok maradhatnak – állapítja meg a jelentés.
Az Internews elnöke, Jeanne Bourgault-Jennings a Világgazdasági Fórum tavalyi találkozóján azt javasolta, hogy a világgazdaság legfontosabb szereplői ne adjanak pénzt az általuk dezinformáció terjesztésével vádolt médiumoknak. A listázás pedig az Egyesült Államokban meg is valósult. Ezzel párhuzamosan az Internews részt vett egy közösségimédia-szabályozás megalkotásában, Amerikában és Európában egyaránt. Mindez azzal járt, hogy Joe Biden elnöksége alatt, 2021 és 2024 között 267 millió dollárt költöttek az USA központi költségvetéséből olyan kutatásokra, amelyek célja névleg a dezinformáció elleni küzdelem volt, ám valójában az online véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását szolgálták.
Az Internews Magyarországon
Az Internews 2023 májusában Budapesten is irodát nyitott. A hazai fióktelep ügyvezetője Visnovitz Péter, aki az ELTE kommunikáció szakán szerzett diplomát, majd a Soros-egyetemen (CEU) tanult, majd kutatott. Emellett a Hun-Ren Társadalomtudományi Központon belül működő PoltextLabben dolgozik, amely adatbányászattal, mesterségesintelligencia-alapú kutatásokkal foglalkozik. Visnovitz 2005 és 2014 között az Origó újságírója volt. 2012 óta több külföldi választáson (Kenya, Zambia) vett részt újságíró-megfigyelőként.
Az Internews az előző években két pályázatot hirdetett meg Magyarországon és Lengyelországban. Mindkettőt az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma finanszírozta.
Az egyik a SERAPH (Strengthening Engagement of Regional Audiences in Poland and Hungary – Regionális közönségek elérésének megerősítése Lengyelországban és Magyarországon) névre hallgat. Ennek célja az volt, hogy „támogassák a partnereket a helyi közösségek számára fontos, releváns médiatartalmak előállításában, a tartalmak minőségének és elérésének növelésében (…)”. A lényeg, hogy a beérkező amerikai pénzeket a szerkesztőségek fejlesztésére és az elérés növelésére lehetett fordítani. Az Internews ezenkívül támogatja a lengyel és magyar partnerek között a határokon átívelő és az országokon belüli együttműködés fejlesztését is.
A másik fontos program az EPIC (Expanding Production of Independent Content – Független tartalomkészítés bővítése) volt. A pályázat több körben zajlott, georgiai, lengyelországi, örményországi, romániai, szlovéniai és ukrajnai témákat lehetett feldolgozni. A UkraineWorldprojektek kategóriájában ukrajnai témákat feldolgozó anyagok terveivel lehetett pályázni, és nem volt előírás a helyszíni terepmunka, az anyagok elkészítéséhez a UkraineWorld nevű ukrán újságíró-szervezet nyújtott segítséget.
A Független Médiaközpont 2022-ben kapott támogatást 33 319 000 forint értékben. A szervezet pusztán nemzetközi forrásként tüntette fel az összeget, de nem részletezi, hogy kitől és mire kapta a pénzt.
Viszont az Internews a honlapján a Journalist Security Fellowship in Central Europe projekt esetében megemlíti a magyar szervezetet, mint együttműködő partnert. Valamint a 444 kiadója, a Magyar Jeti Zrt. 2023-as pénzügyi beszámolójában az Internews és az amerikai külügyminisztérium EPIC projektje mellett ott sorakoznak az amerikai politikai nyomásgyakorló hálózat donorszervezetei, köztük a USAID-pénzeket osztó Zinc Network Limited, valamint a USAID és az Európai Bizottság forrásait egyaránt elosztó Ökotárs Alapítvány.
