Példaértékű a magyar áldozatsegítő rendszer

Fontos, hogy mindenki tudjon arról, hova fordulhat, ha bajba kerül, ha áldozattá válik, mert van segítség. Áldozatsegítő központ nyílik minden megyeszékhelyen 2025 végéig. Ezekben az intézményekben mindenki, mindenféle bűncselekmény áldozata, még a ma igen gyakori online csalás miatt bajba kerültek is kaphatnak segítséget, akár anyagi természetűt is. A magyar rendszer példaértékű Európában, de a japánok és a svájciak is tanulmányozzák – mondta el lapunknak az igazságügyi miniszter.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter Fotó: Kurucz Árpád

Tuzson Bence leszögezte, hogy a kormánynak a gyermekek védelme a legfontosabb (Fotó: Kurucz Árpád)

– Legközelebb hol várható új központ megnyitása?
– Most fogunk megnyitni egy ilyen központot nyár elején Tatabányán. Mint már említettem, az a célunk, hogy az összes vármegyeszékhelyen elérhető legyen a segítség. Először pont létesül, ami szinte már mindenhol van, utána pedig áldozatsegítő központ is, így lehet teljes értékű az áldozatsegítő hálózat.

– Várható-e, hogy jogszabály-módosításokkal erősebben fogják szabályozni ezt a területet a jövőben?
– A lúgos orvos áldozatával, Renner Erikával kétszer is találkoztunk itt, az Igazságügyi Minisztériumban. Neki személyes tapasztalata van arról, milyen áldozattá válni, de vállalta is a többi áldozatért folyó küzdelmet. Megállapodtunk abban, hogy három területen szigorítjuk a jogszabályokat. Az első az, hogy amikor az elkövető feltételes szabadságra bocsátása felmerül és az áldozatot megkérdezik arról, mi a véleménye erről, ez ne legyen automatikusan megismerhető az elkövető számára. Ilyenkor ugyanis az áldozat általában a legbelsőbb titkait, a félelmeit mondja el. 

A második az, amikor a bíróság úgy dönt, hogy az elkövetőt feltételes szabadságra bocsátja, általában meghatároz magatartási szabályokat az elkövetőre nézve, például nem mehet közel az egykori áldozatához. Fontos, hogy ezeket a magatartási szabályokat, illetve magát a határozatot is megismerhesse az áldozat.

A harmadik pedig az, hogy amikor a bíróság ítéletet hirdet, mondhassa ki azt is: örökre eltiltja az elkövetőt attól, hogy az áldozata közelébe menjen. A legutóbbi koordinátori értekezleten (koordinátoroknak hívják az áldozatsegítő központok vezetőit) is felvetődtek olyan javaslatok, amelyekkel foglalkozni kell a következő időszakban, ezekből is születhetnek majd törvényjavaslatok.

Egyébként folyamatosan szigorítjuk a jogszabályokat az elkövetők oldaláról. Az online bűncselekmények például hihetetlenül elszaporodtak a világban, nemcsak Magyarországon, máshol is. Olyan szabályozást készítettünk, amelyek választ tudnak adni erre a bűncselekménytípusra.

A magyar kormány szerint nagy hangsúlyt kell fordítani az emberek biztonságára a kibertérben is (Fotó: Pexels)

– Milyen jó, hogy említette a digitális világot! Legutóbb a Magyar Állami Operaház vezetője szenvedett el „testszégyenítést”, amit a mesterséges intelligencia segítségével követtek el ellene. Az ilyen, „új típusú” áldozatoknak is tudnak segíteni?
– Igen, az áldozatsegítő központokba azok is betérhetnek, akik online bűncselekmény áldozatává váltak. Az alkalmazások, közösségi terek elterjedésével az online bűncselekmények is megjelentek. Talán mindenkit hívtak már fel telefonon csalók, hogy megpróbálják a pénzét kicsikarni. Általában a bankszámlaszámokat akarják megszerezni, de több online bűncselekménytípus is létezik. 

Több mint harminc csalási formát azonosítottunk. Ezeket azért fontos megkülönböztetni, mert mindegyikhez más megoldási javaslat tartozhat, és elképzelhető, hogy másfajta jogi következtetéseket lehet belőle levonni. Tehát nemcsak azok kérhetnek segítséget az áldozatsegítő központokban, akiknek a pénzét elvitték, hanem azok is, akiket más módon bántalmaztak, például valamilyen abúzusnak voltak kitéve a virtuális térben.

Az áldozatnak ugyanolyan lelki sérülést okoz egy ilyen típusú bűncselekmény, mint egy más típusú: ugyanúgy kárvallottja lehet, és ugyanúgy krízishelyzetbe kerülhet miatta. Amikor miniszter lettem, az egyik legfontosabb célomnak azt tekintettem, hogy a jog minden eszközével védjük a bajba jutottakat és a leghatározottabban lépjünk fel, küzdjünk az online csalókkal szemben.

Ezért is tájékoztatjuk az embereket arról, hogy milyen online bűncselekmények léteznek, másrészt folyamatosan szigorítjuk a jogszabályokat. Már két törvénycsomagot elfogadtunk, és most fogadjuk el a harmadikat, amelynek a lényege az, hogy ezek a bűncselekmények alapvetőn különböznek a többitől. Az áldozatsegítésben a legfontosabb a reparáció.

Az, hogy minél hamarabb lehessen intézkedni, hogy ezeket a bűncselekményeket meg lehessen állítani és vissza lehessen adni a pénzt az embereknek. Az online bűncselekményeknél ugyanis az időnek hihetetlenül nagy a jelentősége. Míg a hagyományos bűncselekmények felderítésében egy-két nap kevésbé lehet meghatározó, az on­line csalások esetében viszont a percek is számítanak. A bankok ugyanis meg tudják állítani a folyamatot. Ha a pénzt sikerül megfogni vagy sikerül megtalálni azt a bankszámlát, amelyen a bűnözők összegyűjtötték a kicsalt összegeket, ma már gyorsan, a büntetőeljárás végének megvárása nélkül lehet intézkedni.

Tuzson Bence szerint az áldozatsegítésben a legfontosabb a reparáció (Fotó: Kurucz Árpád)

– Az áldozatsegítők együtt dolgoznak a bűnözőket üldöző rendőrökkel. Ön is szokott egyeztetni a belügyminiszterrel az áldozatsegítő programról?
– Az áldozatsegítés csak akkor működik, ha széles körű egyeztetés folyik róla. Ennek színtere lehet a Belügyminisztérium, azon belül a rendőrség, de hasznos, ha a bírósági rendszerben is vannak felkészült szakemberek, és az is, ha a kormányhivatalban is tudnak hatósági típusú segítséget nyújtani az áldozatoknak. Ezek mellett szükség van azokra a civil szervezetekre is, amelyek az áldozatok segítésével foglalkoznak, ezeket is bevonják a munkába.

Az áldozatsegítésnek tehát nagyon fontos eleme az áldozatsegítő központ, de nem az egyetlen eleme. Az áldozatokkal általában a rendőrök találkoznak először. A rendőrséggel való együttműködésnek köszönhetően a sértettek eljutnak az áldozatsegítő központokba. Ez az együttműködés nagyon jól működik, és az utóbbi időben hihetetlen mértékben tovább erősödött.

A tavalyihoz képest megduplázódott azoknak az eseteknek a száma, amikor a rendőrség az áldozatokat átirányította az áldozatsegítő központokba. Fontos hangsúlyozni, hogy nem a bűncselekmények, hanem az orvosolt esetek száma nőtt. Tavaly harmincezer embernek tudtunk segíteni, idén valószínűleg sokkal többnek fogunk. Persze az lenne a legjobb, ha nem lennének bűncselekmények, de ilyen valószínűleg soha nem lesz. Az viszont fontos, hogy mindenki tudjon arról, hogy működnek áldozatsegítő központok, és létezik egy áldozatsegítő vonal, a 06-80-225-225-ös telefonszám. Ezen is be lehet jelenteni, ha valaki áldozattá válik. Akár telefonon is kaphat segítséget, de a legjobb az, ha bemegy egy központba.

– Magyarország példa az Európai Unió többi tagországa számára áldozatsegítésben. A horvátok, de az unión kívüli államok is érdeklődnek a magyar modell iránt. Ön szerint miben lehetne még fejleszteni az áldozatsegítő rendszerünket?
– A magyar rendszer valóban példaértékű. Volt nemrég a repülőtéren egy akciónk, kitelepültek az áldozatsegítő szakemberek. A külföldiek csodálkozva nézték, hogy Magyarországon léteznek ilyen áldozatsegítő központok, ugyanis ez nem általános. Én is ott voltam az igazságügyi miniszterek tanácsában, amikor felvetődött az áldozatsegítés és a kártérítés, kártalanítás kérdése.

Az egyik javaslat európai szinten javasolt az országoknak egy ilyen kártalanítási rendszert, mint amilyen Magyarországon már működik. Az európai országok nagy része nem értett egyet ezzel a javaslattal, mondván: az két ember közötti magánjogi jellegű jogviszony, ha valaki elkövet egy bűncselekményt, és azzal szemben követelés lesz. Abba tehát az állam ne avatkozzon bele.

Ez egy sajátos megközelítés, de Európában ez van még többségben. A magyar rendszer azonban nem ilyen. Természetesen el kell kapni az elkövetőt, mindemellett mi az áldozatokra úgy gondolunk, mint akiknek segítségre van szükségük, ezt a segítséget pedig az államnak kell megadnia. Az áldozat ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy az elkövetővel szemben hatékonyan fel tudjon lépni.

Borítókép: Tuzson Bence igazságügyi miniszter (Fotó: Kurucz Árpád)