Felvirágzott a vidék kulturális élete, megszületett a kulturális életciklus modell
– Beregszász és Nagydobrony volt az első két állomása annak a kulturális missziónak, amely a Déryné Program keretében indult el a Kárpát-medence magyarlakta területeire. Milyen élményekkel érkeztek vissza az útról?
– Egy érzelmi hullámvasút volt a kárpátaljai utazásunk. Érzékeltük, milyen nehéz helyzetben vannak honfitársaink és megtelt a szívünk hálával, milyen jó dolgunk van itthon. Ahogy az első napon, a megnyitó beszédek előtt megszólalt több száz ember torkából a magyar Himnusz, megrendítő érzés volt. Nagyon bátornak tartom a Kárpátalján élőket, ahogy megélik a mindennapokat, a magyarságukat és küzdenek azért, hogy magyar iskolába járhassanak a gyerekeik. Egy Ady verssor jutott róluk eszembe, A Tűz csiholója című verséből: „Csak akkor születtek nagy dolgok,/Ha bátrak voltak, akik mertek/S ha százszor tudtak bátrak lenni,/ Százszor bátrak és viharvertek.” Háborús fenyegetettséget nem éreztünk, de azt igen, mennyire nehéz helyzetben vannak az ott élők mind lelkileg, mind anyagilag, mind nemzeti identitásuk megtartása szempontjából. Minden alprogramunkból vittünk egy szeletet: az óvodai, általános- és középiskolai és a felnőtteknek szóló előadásokból is. Csáky Csongorral, együttműködő partnerünk, a Rákóczi Szövetség elnökével köszöntöttük a közönséget minden alkalommal. Láttuk a kis óvodásokat a maguk tisztaságában, az alsósokat, akik szabadon futkároznak a szünetben és élvezik az előadást. A felsősök szemében már látszik valami sejtés, a gimnazisták pedig tudják, mi veszi őket körül. A közösség fele eltűnt Nagydobronyban, a nyolcszáz fős iskolában már csak négyszázharmincan vannak. A felnőttek pedig sokszor az életükért küzdenek. Itt óriási szükség van arra, hogy vigyünk magyar nyelvű előadásokat. Nem véletlen a helyszínválasztásunk: egyrészt, ha valahol szükség van a magyar szóra, az Kárpátalja. Másrészt innen, Beregszászból indult Vidnyánszky Attila, aki harminckét éve itt hozta létre a beregszászi magyar színházat, amelynek fő missziós üzenete megegyezik a Déryné Programéval: minőségi színházi előadásokat vigyünk a legkisebb településre is. Az óvodásokhoz Gál Natália A kiskondás című interaktív mesejátékával érkeztünk, az alsósok Huzella Péter Fohászban bujdosó című verses-zenei műsorát, a felsősök pedig Kis Gergely Márton A honfoglalástól Trianonig című zenés történelem óráját látták. A középiskolásoknak a KultUp témanapjaiból vittünk színházi előadást és foglalkozást is tartottunk nekik. A felnőttek a Szerelmem, Sárdy című előadást látták Derzsi György tolmácsolásában, amely mindkét helyszínen nagy sikert aratott.
– Hol folytatódik a Határtalan Program?
– 2025-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával új szintre lép a Déryné Program: a Határtalan Program révén Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Partiumban, valamint aVajdaságban is elérhetővé válnak a színvonalas, magyar nyelvű előadó-művészeti produkciók, amelyek erősítik a közösséget, a nemzeti összetartozást. Június 6-án Szatmárnémetibe megyünk, 11-én Zentára, 13-án pedig Dunaszerdahelyre visszük el programjainkat. Az volt a célunk, hogy minden elcsatolt területen legyen most egy-egy napunk, mely során minden alprogramunk el tud jutni a határon túli településekre. Szeptembertől pedig további 55 helyszínre megyünk el. A Déryné Program esszenciáját kapják meg ezek a közösségek, amelyben azon dolgozunk, hogy a kultúra valóban mindenkihez eljusson, függetlenül attól, hogy valaki nagyvárosban vagy apró faluban él. A Határtalan Program ennek a küldetésnek a kibővítése: nem csupán előadásokat visz a határon túlra, hanem hidakat épít közösségek és generációk között és segíti a magyar identitás megőrzését, a közösségek megerősítését olyan helyeken, ahol minden anyanyelven megszólaló művészeti élmény valódi megtartó erővel bír.
– Mit tudhatunk a Déryné Program működéséről?
– Öt évvel ezelőtti indulásunkkor megalakult a Társulat, az Országjárás, a Vándorszínház és a Barangoló alprogram. A társulattal létrehozunk saját előadásokat, mint bármelyik másik kőszínház és elvisszük az előadásokat vidéki befogadó helyekre. Az Országjárás alprogramunkban kőszínházaktól vásárolunk meg előadásokat és juttatjuk el egy jelképes összegért a vidéki közönségnek, ezzel a színházakat is támogatva. A Vándorszínház alprogramban egész napos eseményeket szervezünk: van benne gyermekelőadás, hangszersimogató, egy felnőtt előadás, sőt volt olyan program, ami egy táncházzal fejeződött be. Ezzel a programmal vizsgaelőadásokat is turnéztatunk, együttműködünk a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel és a Kaposvári Egyetemmel. A Barangoló alprogramunk a fiatal, kőszínházon kívüli alkotókat szólítja meg és mentorálja: ösztöndíjat, mentort és próbahelyiséget kapnak itt a Déryné Központban. Ennek egyik ágazata a Barangoló Drámaíró Műhely, amely ezen az ösztöndíjrendszeren keresztül fiatal, első színműves tollforgatókat szólít meg. Szakmai bizottság dönt a bekerülésről, az utolsó döntést a mentorok hozzák meg. Évente három ösztöndíjast foglalkoztatunk és születnek magyar nyelvű színdarabok. Mi is mutattunk már be ezek közül előadást, például Jánosi Ferenc Szemet szemért című művét, de a Győri Nemzeti Színházban is színpadra vitték Holczer Dávid Balettláb című darabját. Majd lehetőség nyílt a középiskolás alprogram, a KultUp megvalósítására. Ide tartoznak például a rendhagyó színházi előadások, órák, tantermi színházi előadások, közösségi játékok. Ebből kiindulva jött a megkeresés, hogy szükség lenne óvodásokat megszólító programra is. Felkértem óvodapedagógusokat, bábművészeket, hogy Fabók Mancsi szakmai vezetésével dolgozzák át a KultUp-ot, így született meg a Vitéz László alprogram, mely során a gyerekek kapnak egy rávezető foglalkozást, báb- vagy meseelőadást, hangszersimogatót, táncházat, a végén pedig készítenek a gyerekek egy kis játékot, amit hazavihetnek.
– A Lázár Ervin Program hogyan illeszkedik ebbe a struktúrába?
– Ahhoz, hogy a teljes korosztályt lefedjük egy dolog hiányzott a rendszerből, az általános iskolásoknak szóló produkció. Egy éve kaptuk azt a felkérést, hogy kerüljön hozzánk a Lázár Ervin Program szakmai lebonyolítása. A Klebelsberg Központtal közösen végezzük ezt a munkát, szakmai alapokra helyezve. Ezáltal kialakult a kulturális életciklus modell, amely az óvodástól kezdve a teljes felnövekvő generációt kíséri egészen felnőtt korig. Ennek akkor lesz igazán jelentősége, amikor felnőnek: a kulturális élmények és a gyermekek összekötése kedvezően befolyásolja majd a felnőttkori kulturális intézmény-látogatási szokásaikat. Hatalmas a felelősségünk, mert ebbe a rendszerbe csak szakmailag kifogásolhatatlan alkotások és művészek kerülhetnek be. Létrehoztunk egy oktatási segédanyagot, amelyet a középiskolásoknak szóló KultUp programunk ihletett. Bekerült a Nemzeti Alaptantervbe a dráma és színház tantárgy, de azt vettük észre, hogy nincs hozzá segédanyag. Kiváló drámatanárok vannak az országban, akik írtak könyveket a témában, de nincs olyan, ami konkrétan segítené a tanárokat. Ezt a rést tömtük be azzal, hogy 26 művet kiválasztottunk - a Halotti beszédtől kezdve a Toldin át Wass Albert Tizenhárom almafa című regényéig- és mindegyikhez készítettünk egy 2x45 perces óravázlatot. Ennek része egy animációs film, amivel közelebb hozzuk a diákokhoz a művet és egy kiadvány. Komoly szakmai lektorálási folyamaton ment keresztül a film, a kiadvány és az óravázlat is.
Már alkalmazzák órákon a segédanyagokat és kiválóan működik. A dramamindenkinek.hu honlapon elérhető mind a film, mind a kiadvány digitális formátumban, sőt bejelentkezés után az óravázlatok is ingyenesen hozzáférhetők. Azon dolgozunk most, hogy forrást biztosítsunk a kiadványok nyomtatására. Olyan kutatási eredmények érkeztek, melyek szerint a mostani korosztály újra szereti kézbe venni a füzeteket, kiadványokat. Így remélhetőleg elolvassák majd az eredeti művet is. Megcsináltuk a kiadvány óvodás változatát, amelyben benne van a mese és a műhöz kapcsolódó játékos feladatok. Ebben az évben közel ezer előadó-művészeti produkció valósult meg a Lázár Ervin Program keretében, amelyek több mint 137 ezer diáknak nyújtottak maradandó kulturális élményt országszerte. Már elindult a következő tanévre szóló jelentkezési folyamat is, amelyre több száz előadás regisztrált a legkülönbözőbb művészeti ágakból.
– Ötéves a Déryné program. Hogyan értékeli az eltelt időszakot?
– Hatalmas fejlődésen mentünk keresztül. Messzire nyúlik vissza a történetünk: Vidnyánszky Attila 17 évvel ezelőtt a debreceni Csokonai Színház igazgatójaként észrevette, milyen gyenge színvonalú előadások láthatók a kis településeken. Ennek hatására a színház előadásait több alkalommal vitte el
ingyenesen ezekre a településekre. Majd évek múlva elkészült a Szellemfi Program, amelyben felmérték a vidék kulturális ellátottságának hiányát és akkor született meg a program alapötlete. Engem 2019-ben nevezett ki Vidnyánszky Attila a Déryné Program ügyvezető igazgatójának. A társulat megalapítása és a fiatalokat segítő alprogram azonnal megvalósult, majd jött a munka közösen a kollégákkal, melynek köszönhetően kialakult ez a kulturális ökoszisztéma. Az ötéves évfordulón eljutottunk oda, hogy Hankó Balázs miniszter úr bejelentett, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium biztosítja a forrást a Határtalan Programra, ezzel beteljesítve a Déryné Program teljes misszióját. (X)
Borítókép: Kis Domonkos Márk, a Déryné Program ügyvezető igazgatója (Fotó: Kurucz Árpád)
