A Déryné Program kulturális missziója

Öt évvel ezelőtt indult el a Déryné Program, amely misszióként tűzte ki a minőségi kultúrához való hozzáférés elősegítését, és a pályakezdő művészek támogatását. Az évek alatt a programnak köszönhetően felvirágzott a vidék kulturális élete, megszületett a kulturális életciklus modell és jelen vannak a Kárpát-medence magyarlakta területein is. Kis Domonkos Márkkal, a Déryné Program ügyvezető igazgatójával a program eddigi eredményeiről, a most indult Határtalan Programról és a Lázár Ervin Programról beszélgettünk.

Fotó: Kurucz Árpád

– Hol folytatódik a Határtalan Program?

– 2025-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával új szintre lép a Déryné Program: a Határtalan Program révén Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Partiumban, valamint aVajdaságban is elérhetővé válnak a színvonalas, magyar nyelvű előadó-művészeti produkciók, amelyek erősítik a közösséget, a nemzeti összetartozást. Június 6-án Szatmárnémetibe megyünk, 11-én Zentára, 13-án pedig Dunaszerdahelyre visszük el programjainkat. Az volt a célunk, hogy minden elcsatolt területen legyen most egy-egy napunk, mely során minden alprogramunk el tud jutni a határon túli településekre. Szeptembertől pedig további 55 helyszínre megyünk el. A Déryné Program esszenciáját kapják meg ezek a közösségek, amelyben azon dolgozunk, hogy a kultúra valóban mindenkihez eljusson, függetlenül attól, hogy valaki nagyvárosban vagy apró faluban él. A Határtalan Program ennek a küldetésnek a kibővítése: nem csupán előadásokat visz a határon túlra, hanem hidakat épít közösségek és generációk között és segíti a magyar identitás megőrzését, a közösségek megerősítését olyan helyeken, ahol minden anyanyelven megszólaló művészeti élmény valódi megtartó erővel bír.

– Mit tudhatunk a Déryné Program működéséről?

– Öt évvel ezelőtti indulásunkkor megalakult a Társulat, az Országjárás, a Vándorszínház és a Barangoló alprogram. A társulattal létrehozunk saját előadásokat, mint bármelyik másik kőszínház és elvisszük az előadásokat vidéki befogadó helyekre. Az Országjárás alprogramunkban kőszínházaktól vásárolunk meg előadásokat és juttatjuk el egy jelképes összegért a vidéki közönségnek, ezzel a színházakat is támogatva. A Vándorszínház alprogramban egész napos eseményeket szervezünk: van benne gyermekelőadás, hangszersimogató, egy felnőtt előadás, sőt volt olyan program, ami egy táncházzal fejeződött be. Ezzel a programmal vizsgaelőadásokat is turnéztatunk, együttműködünk a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel és a Kaposvári Egyetemmel. A Barangoló alprogramunk a fiatal, kőszínházon kívüli alkotókat szólítja meg és mentorálja: ösztöndíjat, mentort és próbahelyiséget kapnak itt a Déryné Központban. Ennek egyik ágazata a Barangoló Drámaíró Műhely, amely ezen az ösztöndíjrendszeren keresztül fiatal, első színműves tollforgatókat szólít meg. Szakmai bizottság dönt a bekerülésről, az utolsó döntést a mentorok hozzák meg. Évente három ösztöndíjast foglalkoztatunk és születnek magyar nyelvű színdarabok. Mi is mutattunk már be ezek közül előadást, például Jánosi Ferenc Szemet szemért című művét, de a Győri Nemzeti Színházban is színpadra vitték Holczer Dávid Balettláb című darabját. Majd lehetőség nyílt a középiskolás alprogram, a KultUp megvalósítására. Ide tartoznak például a rendhagyó színházi előadások, órák, tantermi színházi előadások, közösségi játékok. Ebből kiindulva jött a megkeresés, hogy szükség lenne óvodásokat megszólító programra is. Felkértem óvodapedagógusokat, bábművészeket, hogy Fabók Mancsi szakmai vezetésével dolgozzák át a KultUp-ot, így született meg a Vitéz László alprogram, mely során a gyerekek kapnak egy rávezető foglalkozást, báb- vagy meseelőadást, hangszersimogatót, táncházat, a végén pedig készítenek a gyerekek egy kis játékot, amit hazavihetnek.

– A Lázár Ervin Program hogyan illeszkedik ebbe a struktúrába?

– Ahhoz, hogy a teljes korosztályt lefedjük egy dolog hiányzott a rendszerből, az általános iskolásoknak szóló produkció. Egy éve kaptuk azt a felkérést, hogy kerüljön hozzánk a Lázár Ervin Program szakmai lebonyolítása. A Klebelsberg Központtal közösen végezzük ezt a munkát, szakmai alapokra helyezve. Ezáltal kialakult a kulturális életciklus modell, amely az óvodástól kezdve a teljes felnövekvő generációt kíséri egészen felnőtt korig. Ennek akkor lesz igazán jelentősége, amikor felnőnek: a kulturális élmények és a gyermekek összekötése kedvezően befolyásolja majd a felnőttkori kulturális intézmény-látogatási szokásaikat. Hatalmas a felelősségünk, mert ebbe a rendszerbe csak szakmailag kifogásolhatatlan alkotások és művészek kerülhetnek be. Létrehoztunk egy oktatási segédanyagot, amelyet a középiskolásoknak szóló KultUp programunk ihletett. Bekerült a Nemzeti Alaptantervbe a dráma és színház tantárgy, de azt vettük észre, hogy nincs hozzá segédanyag. Kiváló drámatanárok vannak az országban, akik írtak könyveket a témában, de nincs olyan, ami konkrétan segítené a tanárokat. Ezt a rést tömtük be azzal, hogy 26 művet kiválasztottunk - a Halotti beszédtől kezdve a Toldin át Wass Albert Tizenhárom almafa című regényéig- és mindegyikhez készítettünk egy 2x45 perces óravázlatot. Ennek része egy animációs film, amivel közelebb hozzuk a diákokhoz a művet és egy kiadvány. Komoly szakmai lektorálási folyamaton ment keresztül a film, a kiadvány és az óravázlat is. 

Fotó: Déryné Program

Már alkalmazzák órákon a segédanyagokat és kiválóan működik. A dramamindenkinek.hu honlapon elérhető mind a film, mind a kiadvány digitális formátumban, sőt bejelentkezés után az óravázlatok is ingyenesen hozzáférhetők. Azon dolgozunk most, hogy forrást biztosítsunk a kiadványok nyomtatására. Olyan kutatási eredmények érkeztek, melyek szerint a mostani korosztály újra szereti kézbe venni a füzeteket, kiadványokat. Így remélhetőleg elolvassák majd az eredeti művet is. Megcsináltuk a kiadvány óvodás változatát, amelyben benne van a mese és a műhöz kapcsolódó játékos feladatok. Ebben az évben közel ezer előadó-művészeti produkció valósult meg a Lázár Ervin Program keretében, amelyek több mint 137 ezer diáknak nyújtottak maradandó kulturális élményt országszerte. Már elindult a következő tanévre szóló jelentkezési folyamat is, amelyre több száz előadás regisztrált a legkülönbözőbb művészeti ágakból.

– Ötéves a Déryné program. Hogyan értékeli az eltelt időszakot?

– Hatalmas fejlődésen mentünk keresztül. Messzire nyúlik vissza a történetünk: Vidnyánszky Attila 17 évvel ezelőtt a debreceni Csokonai Színház igazgatójaként észrevette, milyen gyenge színvonalú előadások láthatók a kis településeken. Ennek hatására a színház előadásait több alkalommal vitte el

ingyenesen ezekre a településekre. Majd évek múlva elkészült a Szellemfi Program, amelyben felmérték a vidék kulturális ellátottságának hiányát és akkor született meg a program alapötlete. Engem 2019-ben nevezett ki Vidnyánszky Attila a Déryné Program ügyvezető igazgatójának. A társulat megalapítása és a fiatalokat segítő alprogram azonnal megvalósult, majd jött a munka közösen a kollégákkal, melynek köszönhetően kialakult ez a kulturális ökoszisztéma. Az ötéves évfordulón eljutottunk oda, hogy Hankó Balázs miniszter úr bejelentett, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium biztosítja a forrást a Határtalan Programra, ezzel beteljesítve a Déryné Program teljes misszióját. (X)

Borítókép: Kis Domonkos Márk, a Déryné Program ügyvezető igazgatója (Fotó: Kurucz Árpád)