Így tussolták el Brüsszelben Ursula von der Leyen Pfizer-vakcinákkal kapcsolatos korrupciós botrányát

Brüsszel idén is számtalan ügyben támadta meg Magyarországot. Az EU vezető testületei – Magyarország szuverenitását figyelmen kívül hagyva – ma már szinte minden téren meg kívánják határozni, miként járjon el a demokratikusan megválasztott Orbán-kormány. A Magyarország elleni brüsszeli támadásokban meghatározó szereplő az Európai Bizottság, amelynek elnöke, Ursula von der Leyen korábban egy Pfizer-vakcinabeszerzéssel kapcsolatos korrupciós botrányba keveredett. Amit utóbb eltussoltak.

Brüsszel, 2023. október 24. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az uniós testület heti ülésének kezdetén Brüsszelben 2023. október 24-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Sms-ek és eurómilliárdok

Súlyos korrupciós botrány Ursula von der Leyen körül – ezzel a címmel írt cikket egy éve az Origó az Európai Bizottság vakcinabeszerzési botrányáról, melynek a testület elnöke az egyik főszereplője. Ursula von der Leyen 2021 márciusában előzetes tárgyalásokat folytatott a Pfizer vezetőjével a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről és gyakorlatilag sms-ben egyeztetett a részletekről a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával, Albert Bourlával. A mintegy 35 milliárd eurós üzlet kapcsán 2022 januárjában vizsgálat is indult, de az Európai Bizottság elnökének stábja nem találta meg a kérdéses sms-eket.

Jourová, a védangyal

Az uniós ombudsman arra jutott, hogy Von der Leyenék szándékosan hátráltatták a munkáját, amikor azt állították, semmiféle szöveges üzenetet nem találtak a bizottsági elnök és Bourla között. Később kiderült, hogy állítólag csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az sms-eket nem, mondván, azok túlságosan „rövid életűek”, ezért nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá.

A Politico beszámolója szerint a korábban szintén korrupcióval gyanúsított magyarellenes uniós biztos, Vera Jourová is az sms-esek „rövid életű, múlandó jellegével” védte Von der Leyent.

Emily O’Reilly ombudsman álláspontja szerint viszont a bizottság tagjainak viselkedése nem felelt meg az uniós szabályok által megkövetelt átláthatóságnak, és meg sem próbáltak átfogó kutatást végezni az ügyben.

Feljelentették Von der Leyent 2023. február 13-án úgy döntött a New York Times, hogy feljelentést tesz az Európai Unióval szemben az Európai Bizottság elnökének sms-eivel kapcsolatban, de a német Bild is bírósági úton próbált hozzáférni a vakcinabeszerzéssel kapcsolatos bizottsági dokumentumokhoz. Az ügy további fejleményeként egy belga lobbista, Frédéric Baldan 2023 áprilisában feljelentette Ursula von der Leyent a Pfizer-vakcinák beszerzése miatt egy belga bíróságnál.

Az Euroactiv cikke szerint Baldan egy uniós akkreditációval rendelkező lobbista, aki azért fordult a bírósághoz, mert úgy vélte, Von der Leyen döntésével nemcsak aláásta országának államháztartását, de az általános közbizalmat is gyengítette a belga kormánnyal szemben. Baldan a feljelentésben azt is hangsúlyozta, hogy a Pfizer-vakcinabeszállítóként kivételes helyzetet élvezhetett az Európai Unió területén, és így a Belgium számára eljuttatott 40,4 millió koronavírus elleni oltóanyagból 27,9 millió darab az amerikai vállalattól származott.

Óriási extraprofit 

Az Európai Bizottság elnöke egyébként azzal védekezett, hogy nem vett részt a tárgyalásokban, ezért az üzenetek sem befolyásolták az üzlet menetét. Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen megpróbálta kisebbíteni az sms-tárgyalás jelentőségét, a Pfizer-vakcinák beszerzése ugyanis pénzügyi veszteséget is okozott az Európai Uniónak: 

az amerikai Pfizerrel és a német BioNTechhel kötött megaszerződés értelmében Brüsszel 2020 vége és 2023 között 35 milliárd dollár értékben vásárol 900 millió adag vakcinát, további 900 millió adagra szóló opcióval.

Az egy oltásra jutó 19,5 eurós ár azért elképesztően magas, mert a Pfizer mindössze 5,9 eurós „önköltségi” áron adott el vakcinákat az Afrikai Unió országainak. Az EU-val kötött ügylet révén az amerikai–német cég tehát nagyjából 25 milliárd eurós extraprofitot könyvelhet el.
 

Segít az Európai Parlament

Ezek után nem véletlen, hogy az uniós intézmények megpróbálják eltussolni az ügyet. 2023. január 11-én az EP Covid–19 bizottsága arra jutott, felszólítja a bizottság elnökét, hogy jelenjen meg az Európai Parlament előtt a gyanús körülmények között történt vakcinabeszerzés kapcsán. Később azonban az utóbbi hónapok korrupciós botrányaitól megtépázott Európai Parlament úgy döntött, hogy zárt ajtók mögött, „valamikor a jövőben” kérdezi ki a kétes vakcinabeszerzés kapcsán Ursula von der Leyent.

A koronavírus elleni vakcinák beszerzését vizsgáló EP különbizottsági eljárása sem hozott több eredményt, ráadásul tényfeltárás helyett titoktartásra kellett felesküdniük az ebben szerepet vállaló EP-képviselőknek.

 A bizottságot 2022 márciusában állította fel az Európai Parlament, és az akkori tervek szerint a demokratikus elszámoltathatóság visszaállítása volt a célja. 2023. május 30-án azonban – alig több mint egy héttel a bizottság záróülése előtt – az Európai Parlament vakcinák beszerzésével foglalkozó bizottságában részt vevő képviselők egy kiválasztott csoportja titoktartásra esküdött fel, és csak bizalmasan tájékoztatták őket az Európai Bizottság és a Pfizer között létrejött új vakcinaüzlet eredményéről. A jelenlévők nem jegyzetelhettek és a mobiltelefonjukat sem vihették be az ülésterembe. A brüsszeli Politico szerint az egyik képviselő asszisztense, akit nem hívtak meg az ülésre, véletlenül értesült a találkozóról, amikor összefutott az egyik kollégájával, aki beszélt róla.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)