Vera Jourová: Az Európai Bizottság demokráciavédelmi csomagot készít elő

Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a fővárosi önkormányzat, a CEU Demokrácia Intézete és a Political Capital intézet által megrendezett Budapest Fórumon mondott beszédet.

Brüsszel, 2022. szeptember 16. Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke beszél a médiapluralizmus és a média függetlenségének védelmét célzó európai bizottsági javaslatok bemutatása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Brüsszelben 2022. szeptember 16-án. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Az Európai Bizottság alelnöke szerint a jogállamiság alapelvei, a törvényesség, a jogbiztonság, a független és pártatlan igazságszolgáltatás, a hatalmi ágak szétválasztása, a jog előtti egyenlőség a közös európai alkotmányos hagyományaink részét képezik, ez minden európai társadalom alapja. A politikus szerint az európai uniós csatlakozáskor minden tagállam elfogadta ezeket az alapelveket.

A jogállamiságot nem csak egyszer kell megvédeni. A jogállamiság védelmének be kell ágyazódnia a demokratikus társadalomba, és minden egyes nap meg kell azt védeni. Nem az EU-intézmények feladata ez, és nem csak a nemzeti hatóságoké. Ez valami olyasmi, amely mindannyiunk dolga. A jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok minden európai társadalom alapját képezik. Lépni kell, mindegyikkel kapcsolatban akkor, hogyha szabad társadalmakban akarunk továbbra is élni.

– jelentette ki az Európai Bizottság alelnöke.

Vera Jourová kitért arra is, fontos felülvizsgálni a jogállamisági helyzetet az unióban. Az éves jogállamisági jelentéseket megelőző eszközként használják, amelynek segítségével fel tudják ismerni a felmerülő problémákat, mielőtt azok még komolyabban gyökeret vernének.

A jogállamisági feltételrendszerhez kötődően Magyarországgal szemben tavaly decemberben elrendelt forrásbefagyasztásról Jourová azt mondta: a labda most Magyarország térfelén pattog, hogy javaslatot tegyen a szükséges kiigazító intézkedésekre.

A brüsszelita kitért arra is, hogy az Európai Bizottság jelenleg egy, a digitális szolgáltatásokat megregulázó törvény tervezetén dolgozik, amely kötelezné az online platformokat arra, hogy értékeljék és enyhítsék a polgári diskurzussal és választási folyamatokkal kapcsolatos dezinformációs kockázatokat. 

A bizottság média kezdeményezése egy további eleme a közös erőfeszítéseinknek a demokráciák támogatásában. A társalkotókkal dolgozunk egy végleges EU-jogszabály megalkotásán, amellyel biztosíthatjuk az európai médiaszabadságot, a pluralizmust, illetve olyan környezetet teremthetünk, amely lehetővé teszi az újságírók számára, hogy informáljanak minket és ellenőrizzék a hatalmon lévőket

– tette hozzá Jourová.

Didier Reynders, az unió igazságügyi biztosa Az újrademokratizálódás felé című panelbeszélgetést megnyitó videóüzenetében pedig kifejtette,

az Európai Unióban folyamatosan védelmezni és támogatni kell a demokráciát, különös tekintettel a jövő júniusi európai parlamenti választások előtti időszakra.

Kiemelte, hogy az Európai Bizottság támogatja a tagállamokat abban, hogy szabad és tiszta választásokat tudjanak tartani és képesek legyenek megóvni a választási folyamatot például a kibertámadásoktól. 

A bizottság aktívan együttműködik a nemzeti hatóságokkal az Európai Választási Együttműködési Hálózat mechanizmusának keretében, amelynek révén a tagállamok tapasztalatot cserélhetnek például a választási dezinformáció és a kiberbiztonság terén.

– jelentette ki Reynders. 

Az igazságügyi biztos arról is beszélt, hogy a bizottság demokráciavédelmi csomagot készít elő, amelyben közös normákat dolgoznának ki a transzparencia biztosítására és a demokráciák védelmére a külső beavatkozásoktól. Bátorítanák egyúttal a polgárok fokozottabb bevonását és részvételét is annak érdekében, hogy erősítsék a demokráciába vetett bizalmat.

Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztos a városok európai finanszírozása témájú panelbeszélgetés előtt sugárzott üzenetében arról beszélt, hogy a klímavészhelyzet, az energetikai átállás, a digitális forradalom, a magas infláció és a csökkenő vagy stagnáló életszínvonal okozta kihívások kezelésében a városok kulcsfontosságú szerepet töltenek be.

Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos az Illiberalizmus és gender című panelt megnyitó videóüzenetében azokról a kihívásokról beszélt, amelyeken úrrá kell lenni annak érdekében, hogy létrejöhessen az egyenlőségen alapuló Európai Unió. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában az egyenlőség, az emberi jogok és az emberi méltóság az irányadó értékek a liberális demokráciákban.

Leszögezte, hogy a dolgozó nőket méltányosan kell megfizetni a munkájukért. Az európai integráció kezdete óta az unió szociális politikájának egyik pillére az az elv, hogy ugyanazért a munkáért ugyanolyan szintű fizetésnek kell járnia. 

A májusban a transzparens fizetésekről elfogadott irányelvnek köszönhetően ez az alapelv már jogi realitássá vált valamennyi uniós tagállamban

– mutatott rá a politikus, majd kitért arra is, hogy a nőknek, mind a munkahelyükön, mind az otthonukban, elidegeníthetetlen joguk, hogy ne legyenek erőszaknak kitéve. A biztos történelmi jelentőségű áttörésnek nevezte, hogy az Európai Unió csatlakozik a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó isztambuli egyezményhez.

Borítókép: Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)