Kedden kezdődik a Fővárosi Törvényszéken az a per, amelyet az Átlátszó nevű portál indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, arra hivatkozva, hogy a hivatal megsértette a jó hírnévhez való jogát. Az Átlátszó keresetlevelében azt kéri a bíróságtól, hogy tiltsa meg a hivatalnak a további jogsértést, kötelezze bocsánatkérő közlemény közzétételére és sérelemdíj megfizetésére.
Az ügy előzménye, hogy a hivatal áttekintette az Átlátszó tevékenységét. Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt erről Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta: azért indítottak vizsgálatot az Átlátszó – és a Transparency International Magyarország – ellen, mert törvényi kötelezettségük vizsgálni az olyan szervezeteket, amelyek külföldről kapnak finanszírozást, közéleti tevékenységet végeznek és a politika befolyásolásával foglalkoznak. Az Átlátszó vizsgálatának eredményét október végén közölte a szervezet. A Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor azt rögzítette:
egyértelművé vált, hogy az Átlátszó – külföldi finanszírozás bevonásával – az állami és a társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz.
Például azzal, hogy a portál rendszeresen tölt fel amerikai szerverekre hazai adatigénylésből származó információkat, ezekben a dokumentumokban pedig az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és személyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám vagy más személyes, szenzitív információk is szerepelnek. A hivatal álláspontja szerint a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet annak a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló hálózatnak a fontos része, mely elérte, hogy hazánktól forrásokat vonjanak meg: a Sargentini-jelentéshez az Átlátszó megállapításai is szolgáltattak alapot.
Beadványában az Átlátszó gyakorlatilag a hivatal minden lényeges megállapítását tagadta.
Bodoky Tamás főszerkesztő igyekezett emelni a per fontosságát, amikor kijelentette: „Hatalmas tétje lett ennek, és nemcsak az Átlátszóról szól, hanem az összes független médiumról és civil szervezetről Magyarországon.” A per lényege úgy is összefoglalható: az Átlátszó a magyar bírósággal akarja kimondatni, hogy a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorlás helyes és legitim. Ezzel pedig elnémíttatnák a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
Idegen érdekek mentén
Megalakulása óta a Szuverenitásvédelmi Hivatal sokat foglalkozott a magát függetlennek nevező, valójában baloldali média egyes szereplőivel. Arra jutott: az érintett médiafelületek következetesen azt állítják, hogy olvasói támogatásokból és egyszázalékos felajánlásokból tartják fenn magukat. Valójában azonban ez a hivatal szerint nem igaz, hiszen még a kisebb költségvetésű sajtótermékek is évi több tízmilliós támogatásokban részesülnek az Amerikából – a korábbi demokrata párti kormányzat alatt többnyire az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől, vagyis a USAID-től – és a budapesti amerikai nagykövetségtől. Ezek mellett pedig Brüsszelből, az Európai Bizottság saját programjain keresztül. A külföldi pénzből a baloldali sajtó a mindenkori magyar kormány pozícióit igyekszik gyengíteni, külföldi érdekek szerint tematizálja a magyar nyilvánosságot, miközben több médium is tevőlegesen járul hozzá a hazánk elleni uniós eljárásokhoz különböző megállapításokkal.
Kulcsszerepben az Átlátszó
A külföldről érkező támogatásokból részesült az Átlátszó is. A portál főszerkesztője, Bodoky Tamás is elismerte, hogy egy időben a szerkesztőség bevételeinek 15 százaléka származott a USAID-től. A hivatal jelentése szerint az elmúlt években az Átlátszónet Alapítvány
a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól 240 ezer dollárt (mintegy 84 millió forint), az Ökotárs Alapítványtól közel 48 ezer eurót (mintegy 20 millió forint) kapott, míg az az Átlátszó.hu Kft.-hez a USAID-en keresztül további 48 ezer euró és több mint 60 ezer dollár (körülbelül 25 millió forint) érkezett.
Kampányfinanszírozási botrány
Érdemes felidézni, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt a 2022-es kampányfinanszírozási botrány hívta életre. Akkor a baloldal több mint négymilliárd forint tiltott külföldi támogatásban részesült, főként az Egyesült Államokból, az amerikai Demokrata Párthoz köthető Action for Democracy alapítványon keresztül. A Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata éppen az ilyen, a magyar szuverenitást veszélyeztető tevékenységek feltárása és megakadályozása.
Működésbe lendültek külföldön
Az sem mellékes, hogy létrejötte óta a hivatalt folyamatos támadják külföldről és idehaza is. Előbbire példa, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa már a szuverenitásvédelmi törvény elfogadása előtt kifogásolta a hivatal nyomozati jogkörét – tette ezt úgy, hogy a jogszabály nem is tartalmazott ilyesmit. A Velencei Bizottság nem sokkal a törvény elfogadása után információgyűjtés címszóval hazánkba látogatott, majd elfogult, tárgyi tévedésektől hemzsegő és politikailag motivált jelentést tett közzé. Ebben ismét előkerült az a hamis állítás, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyomozati jogkörrel bír.
Beszállt az Európai Bizottság is, és kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A bizottság az eljárást tavaly októberben léptette a következő szakaszba, és az ügy meggyorsítását kérve az Európai Bíróság elé utalta azt. Idén februárban belépett az Európai Parlament is.
Bíróság, Alkotmánybíróság
Jogi és más típusú küzdelem idehaza is folyik. Ennek egyik mozzanata, hogy a vizsgálat alá vont szervezetek egytől egyig megtagadták a Szuverenitásvédelmi Hivatallal való együttműködést – így az Átlátszó is –, a tevékenységükről kiadott jelentésekhez semmiféle adatot nem szolgáltattak. Emellett rendszeresek a tüntetések a hivatal épülete előtt.
A Transparency alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán alaptörvény-ellenességet emlegetve, a testület azonban elutasította a beadványt. Ezután a Transparency külföldön folytatta és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján számottevő esély mutatkozik arra, hogy a Transparency ott már sikerrel jár.
