Az elemző beszélt arról is, hogy az MSZP és a Párbeszéd is a DK potenciális szövetségesei lehetnek, így az ő visszalépésük – legalábbis önálló pártként – nem zárható ki. – Ennek a peremfeltétele megteremtődött akkor, amikor Dobrev Klára lett a párt vezetője. Az MSZP és a Párbeszéd ugyanis bízhatnak abban, hogy néhány egyéni, hivatalban lévő képviselőjük révén lehetőséget kapnak a tárgyalóasztalnál.
Itt viszont érdekes lesz figyelni a Tisza mozgását is, hiszen ha ezekben a körzetekben nem indít jelöltet, az az összefogás szándékának nyílt beismerése.
Hozzátette: a Jobbik és az LMP esetében a megsemmisülés felé vezető úton már nem várhatók jelentősebb mérföldkövek.
Némiképp másként látja a visszalépéseket Horn Gábor. A Republikon Intézet vezetője szerint míg a Momentum egy parlamenti párt, melyet még a rossz időkben is két-három százalékra mérnek,
az MMN a közpolitikában egy nem létező párt.
Márki-Zay Péter bejelentése tehát nem több egy személyes gesztusnál. Horn úgy látja, a visszalépések nagyon koraiak, a Momentum például ezt megtehette volna 2026 februárjában is, ez a feltartott kéz a választások előtt egy évvel azt jelenti, hogy a liberálisok kiírták magukat a politikából.
– Nem hiszem, hogy tömegével lennének még az ellenzéki oldalon, akik fel akarnák adni a küzdelmet, de kérdés, hogy a végén ki tud elindulni
– vélekedett. Arra a felvetésre, hogy a DK mennyire boríthatja a kétpólusos felállást, illetve miként maradhat versenyben, a volt liberális politikus azt mondta, Dobrevéknek egy esélyük van, ha egy baloldali blokkban képzelik el magukat, az MSZP, a Párbeszéd és egyéb helyi közösségek befogadásával, de erre egyelőre nem lát esélyt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!