Kiélezett küzdelmet hozhatnak a törpepártok

Egymás után lépnek vissza a törpepártok Magyar Péter javára, a kérdés, hogy ez mennyi szavazatot hozhat a Tisza Párt konyhájára. Elemzőink úgy látják, Márki-Zay Péter bejelentése, miszerint pártja nem indul 2026-ban, nem több egy politikai gesztusnál a Tisza javára, a Momentum szavazóit azonban megnyerheti magának Magyar Péter.

A Momentum és a Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) visszalépése a politikai ellenzéknek lehet kedvező, ráadásul a két pártban közös, hogy nincsenek – soha nem is voltak – identitásszavazói – mondta lapunknak Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője annak kapcsán, hogy 

az alig mérhető népszerűségű Momentum után a szintén támogatottság nélküli Márki-Zay Péter is közölte, pártja nem állít önálló listát a 2026-os országgyűlési választáson, vagyis beáll Magyar Péter mögé.

Erdélyi Rezső Krisztián úgy látja, Fekete-Győr András vezetésével a Momentum politikai ígéret volt 2017-ben, s a mai napig az is maradt. Egyrészt a hatpárti ellenzékben való részvétele miatt, másrészt a saját politikájuk jellegtelensége okán. – Egyéni egzisztenciák vagy karrierutak tekintetében azonban nagyon is valószínű az együttműködés a Tiszával. A két párt gondolkodása között nincs lényeges különbség az olyan kérdésekben, mint Ukrajna támogatása vagy az EU fősodratú irányvonalához igazodás – fogalmazott az elemző.

Márki-Zay visszalépése legfeljebb egy személyes gesztus (Fotó: Kurucz Árpád)

Megítélése szerint

 az MMN esetében inkább beszélhetünk eleve halva született kísérletről.

 – A 2022-es országgyűlési választásokon Márki-Zay Péter, mint a Gyurcsány Ferenc által fémjelzett ellenzék miniszterelnök-jelöltje teljes vereséget szenvedett, s talán már akkor nyilvánvaló volt, hogy fölösleges pártalapításba kezdenie. Ennek a folyamatnak csak a betetőzése a mostani bejelentés – mondta.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint a rájuk voksoló protest szavazókat a Tisza már a 2024-es önkormányzati választásokon jórészt maga mellé állította.

 – A nem indulásoknak abból a szempontból van jelentősége, hogy a globalista oldal egyértelműen Magyar Péterre tesz

– hangsúlyozta. – A liberálisok szavazói keresik a helyüket, őket Magyar Péter pártja képes lehet megnyerni magának – már csak az említett közös ideológiai platform miatt is –, ez ugyanakkor egy rendkívül koncentrált választói csoport, mely alapvetően néhány nagy városban van jelen – vélekedett.

Kiemelte: a számoknál viszont fontosabb a pártok közötti ideológiai hasonlóság. 

– Ha megfigyeljük, az ó- és az új ellenzék között érdemi különbség alig tapasztalható, legyen szó a migrációs kvótáról, a háborúról vagy épp a föderális Európáról. 

A Tisza Párt néhány esetben nem foglal direktben állást bizonyos kérdésekben, de ez sokkal inkább a közelgő választásoknak szól. Ahogyan az is, hogy Dobrev Klára nem zárja ki az együttműködést Magyar Péterrel – hangsúlyozta.

Az elemző beszélt arról is, hogy az MSZP és a Párbeszéd  is a DK potenciális szövetségesei lehetnek, így az ő visszalépésük – legalábbis önálló pártként – nem zárható ki. – Ennek a peremfeltétele megteremtődött akkor, amikor Dobrev Klára lett a párt vezetője. Az MSZP és a Párbeszéd ugyanis bízhatnak abban, hogy néhány egyéni, hivatalban lévő képviselőjük révén lehetőséget kapnak a tárgyalóasztalnál. 

Itt viszont érdekes lesz figyelni a Tisza mozgását is, hiszen ha ezekben a körzetekben nem indít jelöltet, az az összefogás szándékának nyílt beismerése. 

Hozzátette: a Jobbik és az LMP esetében a megsemmisülés felé vezető úton már nem várhatók jelentősebb mérföldkövek.

Gyurcsány Ferenc távozása után baloldali szövetségesei is lehetnek a DK-nak.

Némiképp másként látja a visszalépéseket Horn Gábor. A Republikon Intézet vezetője szerint míg a Momentum egy parlamenti párt, melyet még a rossz időkben is két-három százalékra mérnek, 

az MMN a közpolitikában egy nem létező párt.

Márki-Zay Péter bejelentése tehát nem több egy személyes gesztusnál. Horn úgy látja, a visszalépések nagyon koraiak, a Momentum például ezt megtehette volna 2026 februárjában is, ez a feltartott kéz a választások előtt egy évvel azt jelenti, hogy a liberálisok kiírták magukat a politikából.

 – Nem hiszem, hogy tömegével lennének még az ellenzéki oldalon, akik fel akarnák adni a küzdelmet, de kérdés, hogy a végén ki tud elindulni 

– vélekedett. Arra a felvetésre, hogy a DK mennyire boríthatja a kétpólusos felállást, illetve miként maradhat versenyben, a volt liberális politikus azt mondta, Dobrevéknek egy esélyük van, ha egy baloldali blokkban képzelik el magukat, az MSZP, a Párbeszéd és egyéb helyi közösségek befogadásával, de erre egyelőre nem lát esélyt.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)