A szokásoknak megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az erdélyi Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A kormányfő Tusványoson rendre széleskörű helyzetértékelést tart, a kormányzás távlati céljairól, a hazánk és a világ előtt álló kihívásokról egyaránt szót ejt. A beszédek nagy érdeklődésre tartanak számot, azokról a közvéleményben rendre élénk eszmecsere folyik.

Orbán Viktor a tavalyi beszédében elmondta, hogy a kormány megkezdte a 2022-es választás után a magyar nagystratégia megalkotását. Ezzel hazánk felkészül a világrendszerváltásra.
A miniszterelnök röviden bemutatta, hogy a magyar nagystratégia veleje a konnektivitás, a keleti és a nyugati gazdaságban is jelen kell lenni, ezért Magyarország nem száll be a blokkosodásba.
A nagystratégiának nemzeti alapokon kell állnia, minden magyarok lakta területet magában kell foglalnia, Kis-Magyarország mint keret elégtelen. Az összes olyan támogatást, ami a magyarok stabilitását, demográfiai fejlődését szolgálja, az országhatárokon kívüli magyarlakta területekre is ki kell terjeszteni.
A 2023-as beszédében a kormányfő kiemelte, hogy az emberiség történetének különösen veszélyes időszakát éljük, ezek a nagy változás évei. Mint jelezte, Kína elmozdította a világ egyensúlyát, ez pedig régi félelme a nyugati világnak. Elmondta, hogy sohasem volt ilyen gyors és tektonikus globális egyensúlyváltozás, mint amiben ma élünk.
Az Európai Uniót értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az embernek az az érzése, az EU-t szorongás gyötri és bekerítve érzi magát.
A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az unió és a hazánk közötti konfliktusok mélyén az alaptörvényünk fekszik. Ugyanis az EU elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét vezényel és LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát nemzetekkel szemben.
A koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt Tusványos, így 2022-ben Orbán Viktor három év kihagyás után szólalt fel ismét a szabadegyetem közönsége előtt.
Kiemelte, hogy 2019 óta a világ belépett a háborúk és a veszélyek évtizedébe, a nyugati civilizáció megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai pedig meggyengültek.
Utóbbi fejleményt már három évvel korábban előre jelezte a kormányfő, akkor a liberális politika miatti európai versenyképesség gyengülésére figyelmeztetett. A miniszterelnök kijelentette, hogy a világpolitikai helyzet kedvezőtlen, Magyarország előtt pedig több kihívás áll egy időben: az első helyen továbbra is a népesedés áll, amelyet a migráció és az európai lakosságcserére tett kísérlet követ, a harmadik embert próbáló veszélyt pedig a genderideológia nyugati térnyerése jelenti. A negyedik a háború, míg azt a kialakulóban lévő energiaválság követi. Szorosan ehhez illeszkedik az európai és nemzetközi gazdasági recesszió réme.