Összehangolt dezinformációs kampányokkal támadják a magyar békepárti álláspontot

Folyamatos dezinformációval, a valóságot egyoldalúan bemutató és torzító narratívákkal igyekszik eltéríteni a magyar társadalom többségének békepárti álláspontját a nemzetközi és hazai progresszív-liberális média – így összegezhető a Szuverenitásvédelmi Hivatal friss elemzése. A koordinált kampányok mögött külföldi szereplők befolyása áll, és céljuk a magyar kormányzati álláspont, a szuverenitás, illetve a társadalmi bizalom aláásása. A visszatérő kommunikációs sémák tetten érhetők a napjainkban zajló energiapolitikai vitákban és különös veszélyt jelentenek, amikor alaptalan híresztelésekkel Magyarország háborús tevékenységét sugallják Ukrajnával szemben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Yves Herman Forrás: MTI/EPA/Reuters pool

Működésbe lendültek a hálózati média hazai szereplői

Konkrét példát is említ az elemzés, méghozzá a brüsszeli szócső, a Politico nevű portál egyik cikkét. Ez annak bizonyítására készült, hogy Magyarország haszonszerzésből nem akar lemondani az orosz energiahordozókról. 

A narratíva kialakításához a hazai sajtó a USAID-botrányban lelepleződött Politico közvetítésével kapott tartalmi támogatást – állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal. 

„Magyarországnak és Szlovákiának bőven lenne lehetősége arra, hogy elszakadjon az orosz kőolajtól, de a szankciók alóli kivételek miatt a mostani helyzet jelentős profitot termel mindkét országnak – olvasható abban az elemzésben, amelyet a demokráciakutatással foglalkozó Center for the Study of Democracy (CSD) és a környezet védelemre fókuszáló Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) készített” – írta a kompromittálódott lapra hivatkozva a háborús narratívákat közvetítő sajtó. A „kutatás” a hálózati média magyar szereplőinél egységesen címlapra került, de a hivatkozott szervezetről a nevén kívül semmit nem közöltek a lapok – emlékeztetett a hivatal elemzése. Hozzáfűzték, hogy a CSD már csak finanszírozói miatt sem nevezhető független szervezetnek. A CSD fő támogatója és megbízója az Európai Bizottság, és feltűnik mögötte a transzatlanti nyomásgyakorló hálózat jól ismert koordinátora, az amerikai National Endowment for Democracy is.

Trump–Orbán-egyezmény, avagy „oroszbarát alku”

A dokumentum kitér a Donald Trump és Orbán Viktor között lezajlott washingtoni találkozóra is, amely a hivatal szerint új geopolitikai helyzetet teremtett: „az amerikai elnök által képviselt energiapolitikai megközelítés – amely a nemzeti szuverenitás és a gazdasági racionalitás elvét kiegészíti a szankciós politikával – jelentős legitimitást biztosított a magyar álláspontnak. 

Különösen az orosz olajvállalatokra kivetett szankciók alóli célzott mentesség kérdésében jelentett áttörést, hiszen ez a döntés a háborús logikán túli, realista gazdasági szemlélet visszatérését jelezte a nemzetközi térben” – állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan azonnal dezinformációs kampány indult a progresszív-liberális médiahálózatokban és a brüsszeli kommunikációs térben, amely a felmentést háborús engedményként, illetve „oroszbarát alku” eredményeként próbálta beállítani. – A narratíva célja egyértelmű: elbizonytalanítani a nyugati közvéleményt, aláásni a magyar diplomáciai pozíciók legitimitását és a magyar kormány szuverenitásvédelmi érvelését a háború morális keretei között érvényteleníteni. A háborúpárti média ezt az eseményt is beillesztette a már működő kommunikációs sablonba, amelyben minden, a békét vagy a gazdasági stabilitást szolgáló döntés Oroszország támogatásaként, minden szuverenitásra hivatkozó álláspont pedig a „demokratikus értékek” elárulásaként jelenik meg – írták az elemzésben.

Ukrán titkosszolgálati beavatkozás

A másik fajsúlyos példa a tudatos dezinformációs törekvésekre a szeptemberi „kárpátaljai drónincidens” értelmezése volt. Az ukrán elnök vádját, miszerint katonai felderítő drón repült be Magyarországról Ukrajna légterébe, a Honvédelmi Minisztérium határozottan cáfolta, a magyarországi hálózati sajtóban mégis az ukrán fél ábráit, szemléltető anyagait használták fel. A hivatalos cáfolat ellenére egyértelmű bizonyítékként tálalták az állítólagos légtérsértést bemutató grafikákat. 

– A két ország közötti feszült viszony további éleződése ellentétes hazánk érdekeivel, ezért minden narratíva, amely Magyarország háborús tevékenységét sugallja, kiemelten veszélyes – hangsúlyozta a hivatal. Megjegyezték, hogy az események tálalása nagy fokú hasonlóságot mutat a korábbi, az ukrán titkosszolgálat céljait szolgáló dezinformációs művelet megjelenítésével.

A narratívák közös jellemzője, hogy céljuk sohasem a béke szorgalmazása, hanem a morális értékítélet-alkotás a politikai, gazdasági lépésekkel szemben, a háborús pszichózis – vagyis az eszkalációtól, az orosz féltől való félelem – fenntartása – állapította meg a hivatal.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!