Nézőpont: így oszlik majd meg a 199 parlamenti mandátum az április 12-i választások után

Nagy valószínűséggel állítható, hogy a Fidesz–KDNP a következő országgyűlésben is megszerzi a mandátumok abszolút többségét, várhatóan 199-ből 109-et, és így Orbán Viktor marad Magyarország miniszterelnöke a 2026-os választás után is. A Nézőpont Intézet mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak Hadházy Ákossal együtt 81, a Mi Hazánknak pedig nyolc képviselője lehet. A 199. mandátum a roma nemzetiségi listához kerülhet.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán Forrás: MTI

A Nézőpont Intézet szerint a Fidesz marad többségben a következő parlamentben is. Ezt egy részletes mandátumbecsléssel támasztják alá, melyben arra tesznek kísérletet, hogy a 106 választókörzet legvalószínűbb győztese mellett megbecsüljék a 93 listás mandátum eloszlását is. A 106 választókerület legvalószínűbb győzteseit a hét folyamán már publikálta a Nézőpont Intézet: 66-ban várható Fidesz-győzelem, 39-ben Tisza-győzelem és egy választókerületben Tisza-barát, de független jelölt győzelme esélyes. 

 

„A magyar választási rendszer egyszerre próbálja meg a kormányozhatóság és a politikai táborok arányos képviseletének elvét érvényesíteni, ennek ára a mandátumelosztás rendszerének komplexitása. A listás mandátumok kiosztásának megbecsüléséhez lényegében egy legalább nyolcismeretlenes egyenletet kell megoldani. Ugyanakkor az egyes változók választástörténeti és aktuális kutatási adatok alapján megbecsülhetők, ahogy azt a következő pontokban bemutatjuk” – írták. 

• Részvételi becslés: a mandátumbecslés során az országosan történelmi csúcsnak számító 75 százalékos hazai részvétellel számoltak (ez összesen 5,72 millió hazai érvényes szavazat). A közvélemény-kutatások során a válaszadók nyersen ennél nagyobb arányban jelzik részvételi hajlandóságukat, de a politikai érdeklődés vagy a korábbi részvételi hajlandóság alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a részvétel nem éri el a nyolcvan százalékot.
• Kedvezményes nemzetiségi mandátumok száma: a nemzetiségi választók április 2-áig regisztrálhatták magukat. A nap végén elérhető számok szerint szinte biztosra vehető, hogy a roma nemzetiségnek lesz képviselete az új országgyűlésben, míg a német nemzetiségnél ez lényegében kizárható. Egy nemzetiségi listának a kedvezményes nemzetiségi kvótát kell elérnie ahhoz, hogy képviselőt tudjon küldeni az országgyűlésbe, amelynek értéke előreláthatóan 24 és 25 ezer szavazat között lehet. Mivel április 2-án kora este a regisztrált német nemzetiségűek száma 25 ezer alatt van, a regisztrált roma nemzetiségűek száma megközelíti a 47 ezret, a szokásos részvételi hajlandósággal számolva csak a roma nemzetiség mandátumszerzése reális.
• Pártlistáról kiosztható mandátumok száma: ha csak egy nemzetiségi lista szerez kedvezményes mandátumot, a pártlistákra közvetlenül vagy közvetve leadott szavazatok alapján 92 mandátum sorsáról döntenek a választók.
• Az ötszázalékos küszöböt átlépő pártlisták száma: feltételezik, hogy a következő országgyűlésbe csak három párt jut be, mert csak három pártlista éri el a hazai és a külhoni érvényes és közvetlen listás szavazatok ötszázalékos arányát.
• A pártlistára közvetlenül leadott hazai szavazatok száma: a hazai listás eredmények becsléséhez a Nézőpont Intézet március 23-án és 24-én készült, legutolsó országos közvélemény-kutatásának legvalószínűbb hazai listás eredményeit használtuk fel, a korábbi pontban jelzett részvételi adatok mellett így a Fidesz-lista 46 (2,63 millió), a Tisza-lista 40 (2,29 millió), a Mi Hazánk-lista nyolc százalékot (457 ezer szavazat) kaphat.
• A pártlistára közvetlenül leadott külhoni szavazatok száma: a külhoniak közül rekordszámban, mintegy 497 ezren regisztráltak a 2026-os választásra. Ha közülük a 2022-höz hasonlóan 59 százalék ad le érvényes szavazatot, összesen közel 293 ezer külhoni szavazatot kell szétosztani a három párt között (a másik két listára feltételezhetően elhanyagolható számú voks érkezik majd).
• A pártlistára közvetlenül leadott külhoni szavazatok megoszlása: a külhoni szavazók pártszimpátiája lényegében nem kutatható, jóllehet közel négyötödük Erdélyben vagy a Délvidéken él. Ezért a szavazatok számának megbecslésénél a korábbi választási eredményeket és a Tisza Párt határon túli kampányaktivitását is figyelembe vették. Ezek alapján a mandátumbecslésnél abból indultak ki, hogy a Fidesz-lista a külhoniak körében 86, a Tisza-lista 12, a Mi Hazánk listája két százalékot kaphat. Ez nagyjából 252 ezer, 35 ezer és hatezer szavazatnak feleltethető meg.
• A pártlistára közvetetten leadott hazai szavazatok száma és megoszlása: a listás mandátum kiosztásánál nemcsak a közvetlen pártlistára leadott hazai és külhoni szavazatokkal kell számolni, de a „közvetetten leadottakkal”, azaz a választókerületek töredékszavazataival is. A töredékszavazat forrása vagy az egyéni választókerületben a győztes induló relatív többsége fölötti szavazatainak a száma, vagy a vesztes jelöltekre leadott szavazatok száma, amennyiben jelölő szervezetük elérte a listás ágon az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Mivel a Nézőpont Intézet mandátumbecslésének alapja a választókerületi győztesek meghatározása volt becsült eredményeik alapján, az egyes pártok jelöltjeihez szavazatszámokat is tudtak rendelni. Ennek során a helyi részvételi hajlandóság országos részvételtől szokásos eltérési mintázatát vették alapul. A szavazatok számának abszolút értékéből pontosan kiszámolható a töredékszavazatok száma is. A Fidesz-lista a 66 győztes (és negyven vesztes) választókerület után még 1 349 013, a Tisza-lista 39 győztes (és 67 vesztes) választókerület után 1 694 844, a Mi Hazánk listája pedig 418 200 töredékszavazatot kaphat. Ugyanakkor jelezni kell, hogy a töredékszavazatok számának becslése szükségszerűen pontatlan, mert azok a 106 választókerületben véglegesen indulók számától és a mozgósítás sikerétől is függnek.

A Nézőpont Intézet a becslés során az április 2-ig bejelentett visszalépéseket is figyelembe vette. 

 

Mennyi az annyi? 

A fenti becslések eredménye alapján a pártlistás szavazatokkal megszerezhető 92 mandátum kiosztása is előrejelezhető. A választási rendszer ehhez az összes közvetlen és közvetett listás szavazat egész számokkal számított hányadosainak 92 legnagyobb értékének kiválasztását, a d’Hondt-eljárást alkalmazza. A fenti becslési eljárások alapján a Fidesz-lista esetében összesen 4 230 189, a Tisza-lista esetében 4 016 368, míg a Mi Hazánk listájánál 881 333 közvetlen és közvetett szavazatot vették figyelembe. Így a Fidesz–KDNP listája 43, a Tisza listája 41, míg a Mi Hazánk listája nyolc mandátumot szerezhet meg az összesen 92-ből.

Ha a listás mandátumok számát összeadjuk az elnyert egyéni választókerületek számával, megkapjuk az összes mandátum számát. 

A Fidesz–KDNP így 109, a Tisza Párt nyolcvan, a Mi Hazánk nyolc, a roma nemzetiség pedig egy mandátumot birtokolhat majd a következő parlamentben, és további egy mandátumot előreláthatóan a Tisza-közeli független Hadházy Ákos szerezhet meg. 

Ilyen többségi viszonyok mellett Orbán Viktor miniszterelnöki újraválasztása is biztosra vehető – összegez a Nézőpont.