Kövér László: Ukrajna megpróbálja meghackelni a magyar választást

Ahelyett, hogy az együttműködést keresné azokkal az uniós tagállamokkal, amelyeknek a szava meghatározó a háború folytatásában, Kijev inkább megpróbálja befolyásolni a magyar választást – jelentette ki Kövér László pénteken Nagykanizsán.

2026. 03. 20. 20:43
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b) és Cseresnyés Péter országgyűlési képviselőjelölt a kormánypártok országjárásának nagykanizsai fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón a Medgyaszay Házban 2026. március 20-án Fotó: Varga György Forrás: MTI Fotószerkesztõség
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahelyett, hogy keresné az együttműködés lehetőségét azon tagállamokkal, amelyeknek a szava meghatározó abban, hogy ezt a háborút folytathatja-e vagy sem, Ukrajna elhatározta, hogy Magyarország választását megpróbálja meghackelni – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Nagykanizsán.

Nagykanizsa, 2026. március 20.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a kormánypártok országjárásának nagykanizsai fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón a Medgyaszay Házban 2026. március 20-án.
MTI/Varga György
Fotó: Varga György / MTI Fotószerkesztőség

A parlament elnöke a Cseresnyés Péter képviselőjelölttel közösen tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ember itt, Magyarországon „mindig elképed és elkeseredik azon, hogy hogyan lehet ennyire vak és megátalkodott egy egész kontinens politikai vezetése”. A helyzet napról napra drámaibbá válik, immáron két regionális háborúnak a kibontakozásával.

Ukrajna háborúja Oroszországgal már az ötödik esztendőbe lépett, és hiába hal meg több ezer ember hetente, az Európai Unió vezetői úgy döntöttek, hogy „ezt a háborút az utolsó ukrán katonáig fogják vívni”, és ami nem sikerült Napóleonnak meg Hitlernek, az majd nekik egészen biztosan sikerül, „térdre fogják kényszeríteni Oroszországot”

 – fogalmazott.

A csütörtöki uniós csúcsra utalva jelezte, az ott kibontakozott konfliktus arról szól, hogy Magyarországot rávegyék: járuljon hozzá, hogy az európaiak pénzét az ukrán háborúba öljék bele, méghozzá hitelnek álcázott formában. Amit az Európai Unió adna az ukránoknak, „egy soha vissza nem térítendő segély vagy adomány lenne” egy olyan országnak, amelyik egy napot nem bírna ki az EU pénzügyi lélegeztetőgépe nélkül.

Azzal folytatta, hogy 

az április 12-i választáson nem kevesebb múlik, mint Magyarország szuverenitása, hogy képesek vagyunk-e a háztartásokat, a gazdaságunkat, a vállalkozásainkat a jövőben önálló módon, energiával a saját döntésünk alapján ellátni, vagy pedig mások megpróbálják diktálni nekünk, hogy honnan és milyen áron kell olajat, illetve gázt vásárolnunk. 

Ha „brüsszeli kollaborációval” segített ukránbarát kormány jönne létre Magyarországon, akkor megszűnne a rezsicsökkentés, Magyarország gazdasága és háztartásai többszörös áron lennének kénytelenek beszerezni az olajat és a földgázt.

Kövér László felidézte, hogy 

nem csupán az olajat zárták el Magyarország felé az ukránok, hanem „módszeresen és kitartóan megpróbálják bombázni a Török Áramlatot is”, hogy ezen az úton se érkezhessen Magyarországra olcsó orosz energia. 

Mindezt akkor, amikor az Irán bombázása kapcsán regionális konfliktussá bővült háború miatt az egekbe szöktek az energiaárak a világpiacon, és nem lehet megmondani, hogy ez a háború és ezzel összefüggésben az olajkrízis meddig áll fenn.

Miközben az amerikaiak már a józan észre hallgatva egyes, Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat felfüggesztettek, közben „Európa továbbra is ragaszkodik a rögeszméjéhez”, hogy mindenképpen Oroszországot tartja legyőzendő ellenfélnek, függetlenül attól, hogy ezt nemcsak Magyarország vagy Szlovákia gazdasága sínyli meg.

 Már a német iparszövetség is úgy nyilatkozott, hogy a német gazdaság a második világháború óta eltelt idők legsúlyosabb válságával néz szembe, tömegesek a gyárbezárások, a munkanélküliség elindult felfelé, és nincs olyan biztató fejlemény, amitől optimisták lehetnének a németek – mondta a házelnök.

Úgy vélekedett, hogy egyedül Friedrich Merz kancellár az, aki „rendíthetetlenül hisz abban, hogy egyszer majd jobbra fordul Németország és Európa sorsa”.

 Ebben a határtalan bizalmában odáig merészkedett Magyarország német megszállásának évfordulóján, hogy képes volt „megfenyegetni Magyarországot azzal, hogy ha nem adjuk be a derekunkat, azaz nem áruljuk el a magyar emberek érdekeit, akkor annak súlyos következményei lesznek”.

Nem kevesebb forog kockán, mint „Magyarország önállósága, szuverenitása, a magyar emberek döntési joga arról, hogy milyen országban szeretnének élni, és hogyan szeretnének élni”. Minden más ebből következik, tehát ha Magyarország élére „egy ukránbarát, brüsszeli bábkormány kerül”, akkor minden, amit az elmúlt 36 évben felépítettünk, megszereztünk, elértünk, az egy pillanat alatt válik semmivé – hangsúlyozta a politikus.

Kövér László kijelentette: „aggodalomra ugyan van okunk, de az önbizalmunkat és az optimizmusunkat semmiképpen sem kell, hogy elveszítsük”, mert a magyar emberek napról napra egyre tisztábban láthatnak a tekintetben, hogy az ő életükről és egzisztenciájukról folyik a hazárdjáték Brüsszelben.

A parlament elnöke kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ajánlott egy kézenfekvő alternatívát az európai vezetőknek, hogy ha támogatni akarják Ukrajnát, akkor adják össze az arra szánt pénzt. 

Ezt azért nem teszik meg, mert akkor nem tudnák elrejteni a saját választópolgáraik elől az ehhez szükséges hitelt.

 Amit most hitelnek hazudnak, az egy adomány, egy segély, ezt a pénzt soha az életben az ukránoktól nem kapják vissza.

És miután roskadozik az európai gazdaság éppen a magas energiaárak miatt, akkor az a kérdés, hogy annak a pénznek, amit Ukrajnába küldenek, nem lenne-e jobb helye a különböző tagállamok gazdaságfejlesztési programjaiban. 

Ha az Orbán Viktor vezette koalíciós szövetség a KDNP-vel marad az ország élén, az egy olyan lökést tud adni a józan többségnek Európa közvéleményében, ami adott esetben belátásra lesz képes bírni az európai vezetőket – jelezte Kövér László.

Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: ha a Fidesz–KDNP megnyeri a választást, „akkor nekem nincs olyan illúzióm, hogy Magyar Péter és csapata konstruktív ellenzék tudna lenni”. Ha esetleg több ellenzéki párt is bejut a parlamentbe a Tisza mellett, akkor az talán lehetőséget ad arra, hogy egymással is rivalizálva esetleg „lesz majd egy olyan józan ellenzéki hang is a 2026–2030-as parlamentben, ami még a Tiszát is moderálni lesz képes”.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b) és Cseresnyés Péter országgyűlési képviselőjelölt a kormánypártok országjárásának nagykanizsai fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón a Medgyaszay Házban 2026. március 20-án (Fotó: Varga György Forrás: MTI Fotószerkesztőség)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.