A Századvég friss kutatásából kiderül, hogy a magyarok pontosan látják a rájuk leselkedő veszélyeket, és többségük a változásban most nem egy jobb élet lehetőségét, hanem az adó- és energiaár-emelkedés, illetve a háborúba sodródás veszélyét látja. A napi hírek egyáltalán nem biztatóak: ukrán támadások az orosz energialétesítmények és vezetékek ellen, olajblokád alá vont Magyarország. A közel-keleti konfliktusban kölcsönösen pusztítják Irán és az Öböl menti országok energia-infrastruktúráját, ami már most száz dollár fölötti hordónkénti olajárhoz vezetett. Ahogy Irán, úgy Zelenszkij ukrán elnök is a konfliktus kiterjesztésétől remél előnyt országa javára, amihez a brüsszeli politikusok lelkesen asszisztálnak. Ezek a brüsszeli politikusok az energiaár emelkedésére és az elhúzódó konfliktusból következő energiahiányra nem az orosz energiához való kézenfekvő visszatéréssel és az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésével válaszolnak, hanem az elhibázott szankciók folytatásaként az orosz olajról és gázról való végleges leválással, valamint legkésőbb 2030-ig egy új háborúra való felkészüléssel.

Egyesek szerint a magyarok most vasárnap sorsot is választanak maguknak, ezért sem mindegy, hogy melyik témát tartják a kampányhajrában meghatározónak és milyennek látják a két legnagyobb induló párt listavezetőjét. A fokozódó nemzetközi konfliktusok és az egekbe szökő energiaárak láttán a Századvég szerint nem meglepő, hogy
a magyarok 56 százaléka a választáson Magyarország békéjét és a magyar gazdaság stabilitásának megőrzését, az adó- és energiaár-emelések elkerülését tartotta legfontosabb döntési szempontnak.
Elvégre megfelelő mennyiségű és árú energia nélkül nemcsak a lakossági rezsiszámla emelkedne a mostani duplájára vagy háromszorosára, de azok a gyárak is elvándorolnának tőlünk, amelyek pont Magyarország stabil energetikai helyzete miatt költöztek az országba. A korrupció elleni harcot 42 százalék nevezte meg fő döntési szempontként, míg kettő százalék nem válaszolt.
Kutatásában a Századvég azt is megkérdezte, hogy a válaszadók mennyire tartják valószínűnek, hogy egy esetleges Tisza-kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően teljesen kitiltja Magyarországról az orosz olajat és gázt, ami jelentős energiaár- és benzinár-emelkedést okozna. A megkérdezettek 62 százaléka ezt elképzelhetőnek tartotta, 32 százalék szerint nem valószínű, míg hat százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!