Magyar Péter jogi manőverezéssel fejezi le az ellenzéket és buktatja meg az államfőt, ez még a szavazóinak sem tetszik

Lényegében semmit nem változik a kormány alaptörvény-módosításának a két legvitatottabb pontja. Eszerint Magyar Péter egy tollvonással megbuktatná a köztársasági elnököt, valamint képviselői cikluskorláttal szinte lefejezné az ellenzéki pártokat.

Fotó: Havran Zoltán

A Tisza lefejezi az ellenzéket

Az alaptörvény-módosítás tartalmazza, hogy 12 évben maximalizálják egy személy számára az országgyűlési képviselői mandátum hosszát. A miniszterelnök tudatta, hogy a rövid társadalmi egyeztetés alapján a képviselői mandátumkorlát a mostani Országgyűlést nem érinti, de a jövőbeni választásokon már alkalmazandó lesz.

Ám a módosítás így is egyértelműen az ellenzék lefejezését célozza, mivel a Tisza Párt frakciójából senkit, míg a Fidesz–KDNP, valamint a Mi Hazánk képviselőcsoportjainak a felét érinti.

A képviselői cikluskorlát kérdésében a Human Rights Watch ugyanakkor árnyaltabb álláspontot képvisel. Közleményük szerint önmagában a mandátumkorlátozás nem összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal, ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a Velencei Bizottság korábban óvatosságra intett az ilyen szabályok bevezetésével kapcsolatban, még ha azt az államok alkotmányos kereteik között meg is tehetik.

Hasonló következtetésre jutott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. A szervezet szerint az országgyűlési képviselők választhatóságának korlátozása közvetlenül érinti a passzív választójogot, emellett szűkíti a választópolgárok szabadságát is abban, hogy kit kívánnak képviselőjüknek megválasztani. A TASZ szerint a parlament megújulása önmagában legitim cél lehet, ugyanakkor a kormány nem igazolta, hogy ehhez valóban szükséges és arányos eszköz a tizenkét éves cikluskorlát bevezetése. Álláspontjuk szerint azt sem vizsgálta megfelelően a jogalkotó, hogy ugyanezek a célok elérhetők lennének-e kevésbé korlátozó megoldásokkal. A szervezet ezért azt javasolja, hogy a cikluskorlátra vonatkozó rendelkezés kerüljön ki a mostani alkotmánymódosításból, és csak egy későbbi, átfogó alkotmányozási folyamat során szülessen róla döntés.

Európában példa nélküli a képviselői cikluskorlát

Éles kritikát fogalmazott meg Tordai Csaba, fideszes elfogultsággal korántsem vádolható alkotmányjogász is, aki szerint a parlamenti cikluskorlát nagy valószínűséggel nem állná ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának vizsgálatát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a miniszterelnöki ciklusok korlátozására nem vonatkozik nemzetközi alapjogi védelem, addig az országgyűlési képviselővé választhatóság joga szerepel az Emberi jogok európai egyezményének első kiegészítő jegyzőkönyvében. 

Emiatt szerinte a parlamenti képviselőkre vonatkozó időkorlát csak akkor lenne összeegyeztethető a nemzetközi joggal, ha megfelelne az egyezményben rögzített követelményeknek. Arra is emlékeztetett, hogy 

jelenleg egyetlen európai országban sincs általános cikluskorlát a parlamenti képviselők számára, ezt pedig a strasbourgi bíróság várhatóan figyelembe venné egy esetleges eljárás során.

Tordai Csaba arra is figyelmeztetett, hogy a hosszú parlamenti tapasztalattal rendelkező politikusok kiszorítása nem feltétlenül a demokrácia megújulását eredményezné. Szerinte a profi politikusok helyét a kormányzati apparátus és különböző gazdasági érdekcsoportok vehetnék át, miközben a politika olyan összetett tevékenység, amely hosszabb idő alatt sajátítható el. Úgy vélte, a javaslat mögött egy olyan politikafelfogás rajzolódik ki, amely a politikát nem hivatásnak, hanem csupán átmeneti civil szerepvállalásnak tekinti, ami hosszabb távon a demokratikus működés gyengüléséhez vezethet.

Még a tiszások is elégedetlenek

Érdekesség, hogy korábban a Tisza Párt Facebook-oldalát ellepték az elégedetlen kormánypárti kommentelők a képviselői cikluskorlát miatt. Többen is nemtetszésüknek adtak hangot, volt aki azt nehezményezte, hogy a kampány egy szót sem ejtett a Tisza az országgyűlési mandátum maximalizálásáról. Míg más azt kifogásolta, hogy egy ilyen lépés csak a korrupciót segítheti elő, de volt olyan is, aki azt tette szóvá, hogy a kormány részéről ez csak egy politikai tisztogatás. Valaki pedig felvetette, hogyha egy képviselő jól és becsületesen végzi a munkáját, akkor miért kell korlátozni, hogy meddig lehet országgyűlési képviselő. Többen egyetértettek abban, hogy a listáról bejutó politikusok esetén még efogadnának egy ilyen korlátozást, de az egyéni körzetben megválasztott képviselők esetében ezt rossz döntésnek tartják.

Egy hozzászóló azt írta, nem a választhatóságot kell korlátozni, hanem az elszámoltathatóságot. Ugyanez a hozzászóló egyébként Sulyok Tamás elmozdításának módjával sem ért egyet. Úgy fogalmazott, pontosan az ilyen eszközök miatt gyűlölte meg a Fideszt. Egy másik kommentelő kijelentette, a mandátumról nem egy pártközpontnak kell eldöntenie, hogy meddig tarthat, hanem a választóknak. 

Ha valakit tizenkét év után is újraválasztanak, az nem bebetonozás, hanem demokrácia. Aki ezt felülről akarja korlátozni, az nem a hatalmat bontja le, csak saját ízlésére szabja

– fogalmazott a hozzászóló.

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: Havran Zoltán)