Nem csak CT és MR kell a daganatok észleléséhez, kezeléséhez

A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok csak a daganat, illetve az áttétképződés gyanújáról adnak felvilágosítást.

A daganatos betegek gyógyulását Magyarországon a legmodernebb eszközök és nagy tudású orvosok segítik Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A daganatos betegek kezelése onkológiai szakmai protokollok alapján történik. Az Országos Onkológiai Intézet 1994-ben Kásler Miklós professzor szerkesztésében, az európai országok közül elsőként készítette el a magyar onkoterápiás protokollt, amely az összes emberi szervrendszer, stádium és szövettani típus szerinti besorolása szerint ad iránymutatást minden szerv rosszindulatú daganatának korai felismerésére, diagnózisára és kezelésére – hívja fel a figyelmet az Emmi Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológiai és Sugárterápia Tagozatának közleménye. Hozzáteszik: hazánkban jelenleg a korszerű klinikai onkológiai és sugárterápiás ellátás szakmai alapját a 2017-ben Kásler Miklós szerkesztésében, a Medicina Kiadó gondozásában megjelent, Az onkológia alapjai című egyetemi tankönyv képezi.

A közlemény szerint bármilyen daganat gyanújával jelentkező beteg panaszaival leggyakrabban háziorvosához, illetve a járóbeteg-ellátás szakorvosaihoz fordul. Az első vizsgálat és a beteg kikérdezése, panaszai alapján döntik el, hogy a beteget szakorvoshoz, esetleg egyből onkológushoz irányítják vagy elkezdik a betegség kivizsgálását.

Felhívják arra is a figyelmet, hogy az utóbbi időben az érdeklődés és a közbeszéd középpontjába került CT- és MR-vizsgálatok a daganatdiagnosztika fontos részét jelentik, de azok alkalmazását az egyéb diagnosztikai módszerek ismeretével az adott daganat gyanúja esetén nem minden esetben, és főként nem a kivizsgálás első lépéseként kell alkalmazni. Vannak olyan esetek (pl. nőgyógyászati vagy fej-nyaki daganatok), amikor a legegyszerűbb fizikális vizsgálat után egy egyszerű citológiai vagy szövettani mintavétellel azonnal definitív diagnózishoz lehet jutni, és csak ezt követi az onkoterápiás protokollban meghatározott további daganatdiagnosztikai módszerek alkalmazása. Sok esetben a CT által okozott ionizáló sugárzás elkerülhető egy jóval informatívabb, a beteg szervezetét kevésbé megterhelő és olcsóbb ultrahangos (pl. pajzsmirigy-, lágyrészdaganatok) vagy endoszkópos vizsgálattal (pl. nyelőcső-, gyomor-, vastagbéldaganat). Vannak olyan esetek is (pl. nyirokrendszer daganatai, mellkasi daganatok), amikor a CT- és MR-vizsgálat helyett egyből a teljes test PET-CT vizsgálata javasolt – ami előtt a CT-vizsgálat elvégzése felesleges és káros is lehet.

A társaság szerint a fentiek alapján a feltételezett daganat jellegétől függően csak az esetek egy részében szükséges a betegeket CT és/vagy MR képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra irányítani. Ennek eldöntése az adott szervrendszerhez specifikusan értő szakorvos vagy onkológus feladata. A daganat igazolódása esetén a beteget onkológiai központba kell irányítani, ahol a szakmai protokollok szerint az onkológiai bizottságok (ún. onkoteamek) hivatottak felállítani a további kivizsgálás és kezelés menetét, lépéseit. Az onkológiai bizottságok tagjai szakmai munkájukat az érvényben lévő hazai és nemzetközi szakmai irányelveknek megfelelően kell végezzék.

A bizottságok összetétele, működési rendje Magyarországon szakmailag és jogilag is szabályozott (60/2003. [X. 20.] ESzCsM-rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről).

A közleményben azt is leírják: a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok csak a daganat, illetve az áttétképződés gyanújáról adnak felvilágosítást, de nem elegendőek a daganat típusának meghatározására és a terápiás terv kialakítására. A daganatdiagnosztika egyik leglényegesebb eleme a szövettani diagnózis, amely nélkül nem tervezhető semmilyen daganatellenes terápia.

A szövettani diagnózis a beteget kezelő orvosoknak információt szolgáltat a daganatos betegség típusára, nagyságára, kiterjedtségére és biológiai viselkedésére vonatkozóan. A hagyományos szövettani és citológiai diagnosztika mellett napjainkban egyre lényegesebb szerepe van a molekuláris patológiai diagnosztikának, nemcsak a daganatok diagnózisának felállításában, hanem a terápiás célpontok, genetikai hibák pontos meghatározásával ez az egyénre szabott, célzott terápia alapja is. A molekuláris patológiai vizsgálatok elvégzése nagy precizitású, viszonylag időigényes feladat, ami egyes génszakaszok részletes vizsgálatát igényli.

Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a képalkotó diagnosztikai lelet kiadásának tíz napra történő maximálása nem befolyásolja jelentős mértékben a daganatos betegek terápiás tervének kialakítását, amely a szövettani diagnózist követően történik. Általában a precíziós molekuláris patológiai vizsgálatok időigénye a meghatározó a daganatos betegek terápiás tervének kialakításában.

Az Emmi Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológiai és Sugárterápia Tagozata szerint a fentiek alapján elmondható, hogy a daganatok diagnosztikájában a képalkotó eljárásoknak jelentős szerepe van, amelyek azonban nem korlátozódnak a CT-/MR-vizsgálatokra. Daganattípustól függően röntgent, ultrahangot, endoszkópos diagnosztikus eljárásokat is széles körben alkalmaznak. A tíz napra történő leletadási kötelezettség azonban nem tudja rövidíteni a molekuláris patológia leletadáshoz szükséges időigényt, és ezt követően a terápiás terv kialakítását. Ezzel szemben a megfelelő szakmai kontroll nélkül, soron kívül kezdeményezhető CT- és MR-vizsgálatok magukban hordozzák annak veszélyét, hogy a betegek egy részénél a szakmai protokollokban meghatározott diagnosztikus sorrend felborul, egyes, a pontos diagnózishoz szükséges vizsgálatok esetleg elmaradnak vagy éppen ellenkezőleg, felesleges vizsgálatokat végeznek. A soron kívüli CT- és MR-vizsgálatok ígérete önmagában elégtelen a daganatok kivizsgálásának rövidítésére.

Arra is emlékeztetnek, hogy a daganatos betegségek diagnosztizálásának idejét jelentős mértékben csökkentheti az onkológiai centrumokban telepítés alatt álló Telemedicina hálózat, a teleradiológiai feltételek megteremtését is beleértve. Ehhez kapcsolódik majd a Digitális képi adatbank, mellyel a leletátfutási idő rövidíthető lesz, és a legbonyolultabb szakértelmet igénylő konzultációk is időveszteség nélkül lefolytathatók lesznek országos szinten. Az egészségügyi ágazat teljes digitalizálását magába foglaló új E-Health program ezeket a fejlesztéseket is tartalmazza.