Elismerték a Facebook illetékesei – magyar idő szerint – szerdán, hogy a cég munkatársai korábban lehallgattak a Messenger alkalmazás használatával folytatott beszélgetéseket, és leiratot készítettek róluk. A technológiai óriáscég állítja, mindez az ügyfelek hozzájárulásával történt, és jelezték, felhagytak a gyakorlattal.
A közösségi háló a telefonok mikrofonján keresztül gyűjtött adatot, vagyis lehallgatta felhasználóit, és a beszélgetésekről készült hangfelvételeket mesterséges intelligencia segítségével számítógépek írott szöveggé alakították át, amiket ezt követően fizetett alvállalkozók százai ellenőriztek és hasonlítottak össze az elmentett hangfelvételekkel.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt nyilatkozta, írásbeli garanciát várnak a cégtől, hogy nem továbbítja harmadik félnek a beszélgetések hanganyagát. A multinacionális techóriás európai székhelye Dublinban van, így az ír adatvédelmi hatóság vizsgálja ki az ügyet, amiben a NAIH is közreműködik majd. Péterfalvi Attila ugyanakkor figyelmeztetett: ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy a Facebook által vállalt garanciák nem biztosítanak kellő védelmet, élni fog a GDPR-ban, az Európai Unió adatvédelmi rendeletében rögzített hatáskörével, és Magyarország területén meg fogja tiltani a beszélgetések kiadását a cégnek.
Felmerülhet a kétely, hogy mennyire képes hatni a magyar hatóság a világ egyik legnagyobb hatalmú vállalatára. Ezzel kapcsolatban Török Bernát alkotmányjogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: – Egy magyar hatóság egyedül nyilvánvalóan nem tudja megregulázni egy globális óriáscég kiterjedt tevékenységét. De nem is ez a felelőssége. Az lehet a feladata, hogy a saját állampolgárai védelmében lépéseket tegyen.
Sokak kételye ellenére pedig a nemzetközi példák azt mutatják, hogy létezik „nemzeti online tér”, amelyen belül egy nemzeti hatóság vagy jogalkotó fel tud lépni. A szakértő hozzátette, hogy az uniós adatvédelmi szabályozás nem egyes hatóságok magányos harcára épül, hanem az a célja, hogy az Európai Unió a hatóságok együttműködése révén egységes válaszokat adjon a globális méretű kihívásokra. Egy ilyen közös uniós válasz pedig már meghatározó befolyással tud lenni a legnagyobb piaci szereplők tevékenységére is, amit világosan mutatnak az elmúlt időszak példái.