Azzal kapcsolatban, hogy a magyar hatóság szerepe pontosan mi lehet egy Facebook elleni eljárásban, Török Bernát ismertette: – Az egységes és hatékony uniós fellépés érdekében az eljárás joga egy úgynevezett fő felügyeleti hatóság kezében van, amely a Facebook esetében – a cég európai központja alapján – az ír hatóság. Az eljárásban ugyanakkor részt vesz minden olyan tagállam hatósága, amelynek polgárait a vizsgált tevékenység érinti. Egy Magyarországon is tömegesen használt online platform esetében tehát a NAIH is megkerülhetetlen.
Az alkotmányjogász felhívta rá a figyelmet, hogy az eljárás végén az ír hatóság többek között megtilthatja az adatkezelést, elrendelheti a jogellenesen kezelt adatok törlését, vagy bírságot is kiszabhat, amelynek összege húszmillió euróig vagy a cég éves világpiaci forgalmának négy százalékáig terjedhet. Török Bernát kiemelte: a GDPR 66. cikke mindezen felül rendkívüli lehetőséget biztosít arra az esetre, ha egy országon belül az érintettek jogvédelme sürgős fellépést indokol. Ilyenkor legfeljebb három hónapra szóló ideiglenes intézkedés lenne hozható Magyarországra vonatkozó hatállyal.
Azok a felhasználók, akiknek jogai sérültek, nincsenek reménytelen helyzetben, mivel – a szakértő szerint – a jogellenességet kifogásolva bírósághoz fordulhatnak, ahol személyes igény, például kártérítés érvényesítésére van lehetőségük. – A személyes sérelmek körében a tényleges körülményeknek van jelentőségük. Egyfelől olyan magánbeszélgetések leírása, amelyekben bármikor különlegesen érzékeny személyes adatok merülhetnek fel, komoly jogszerűségi vizsgálatot igényel. Másfelől fontos körülmény, ha a Facebook, ahogy állítja, sikeresen megoldotta a beszélgetések anonimizálását – mondta az alkotmányjogász.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!