– Világszerte kutatók ezrei dolgoznak azon, hogy az emberiség nyerje az új koronavírussal vívott élet-halál harcot. De vajon sikerülhet-e legyőzni egy olyan ellenséget, akit alig ismerünk, és aki ellen nincs fegyverünk?
– Egy új, a fajunkat veszélyeztető földlakóval állunk szemben, amelyik rendkívül gyorsan szétterjedt a bolygón, és amely ellen nincs fegyverünk, vagyis gyógyszerünk, vakcinánk. De ahogy mondta, kutatók ezrei dolgoznak azon, hogy minél gyorsabban és jobban kiismerjük az ellenséget, mert csak ez segíthet kiismerni és megtalálni a gyenge pontjait, vagyis a fegyvert, amellyel legyőzhetjük.
– A WHO több projektet is indított azért, hogy minél több adatot összegyűjtsön a vírusról, annak genetikai állományáról, másrészt a viselkedéséről, a mutációkról, az adatgyűjtésben az ön által vezetett labor is részt vesz (lásd kapcsolódó írásunkat).
– A legfontosabb most megismerni a kórokozó genetikai anyagát, változékonyságát, azt, hogy mutat-e földrajzi különbségeket, mutációt, mert ez alapján lehet csak védőoltást fejleszteni. Ha nem sikerül hatékony vakcinát előállítani, akkor védtelenek maradunk.
– Sokat beszélnek a nyájimmunitásról. Hosszabb távon nem nyújthat védelmet, ha az emberiség nagyobb része idővel átesik a fertőzésen, amit a többség szerencsére komolyabb következmények nélkül vészel át?
– Egészen biztos, hogy sokkal többen esnek, estek át már eddig is a koronavírus-fertőzésen, mint amennyi emberről tudunk, ez világszerte igaz. Aki nem beteg, az nem megy orvoshoz, de teljesen tünetmentesen is tovább lehet adni a fertőzést. A nyájimmunitás azonban nagyban függ a vírus természetétől, és ezzel kapcsolatban a napokban egy elég ijesztő hír érkezett Dél-Koreából.

Budai Klinika. Fotó:Kurucz Árpád
Fotó: Kurucz Árpád
– Arra gondol, hogy korábbi gyógyult fertőzötteknél újra kimutatták a vírus jelenlétét?
– Igen. Dél-Koreából már majdnem 150 ilyen emberről számolt be az ottani közegészségügyi hatóság. Mint virológust önmagában nem ez ijesztett meg, hanem az, hogy a kolléga a reaktiválódás kifejezést használta ezekre az esetekre, ami lehet, hogy csak egy rossz fordítás, de a mi szakmánkban ezt a szót kizárólag azokra a vírusokra használjuk, amelyek folyamatosan jelen vannak a szervezetben és időnként aktiválódnak, mint például a herpesz. Eddig nem gondoltuk, hogy esetleg ez az új koronavírus is krónikus fertőzést okozhat. Az általunk eddig ismert hat koronavírus egyikére sem volt ez jellemző.