Amíg nincs vakcina, védtelenek vagyunk

Ha igaz, hogy a koronavírus újra aktiválódhat korábban negatívnak tesztelt páciensekben, akkor nehezebb lesz legyőzni, mint gondoltuk, mert ez azt jelenti, hogy krónikus fertőzést képes kialakítani az emberi szervezetben, ami eddig egyetlen koronavírusra sem volt jellemző – véli Jankovics István virológus. A szakember, aki korábban évekig vezette a WHO nemzeti influenzalaborját, arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy amíg nem lesz oltóanyagunk, csak időszakos karantén-intézkedésekkel lehet elejét venni a járvány újbóli fellobbanásának.

Soha többé nem lesz, nem lehet már olyan az életünk, amilyen volt Budai Klinika. Fotó:Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

– Világszerte kutatók ezrei dolgoznak azon, hogy az emberiség nyerje az új koronavírussal vívott élet-halál harcot. De vajon sikerülhet-e legyőzni egy olyan ellenséget, akit alig ismerünk, és aki ellen nincs fegyverünk?

– Egy új, a fajunkat veszélyeztető földlakóval állunk szemben, amelyik rendkívül gyorsan szétterjedt a bolygón, és amely ellen nincs fegyverünk, vagyis gyógyszerünk, vakcinánk. De ahogy mondta, kutatók ezrei dolgoznak azon, hogy minél gyorsabban és jobban kiismerjük az ellenséget, mert csak ez segíthet kiismerni és megtalálni a gyenge pontjait, vagyis a fegyvert, amellyel legyőzhetjük.

– A WHO több projektet is indított azért, hogy minél több adatot összegyűjtsön a vírusról, annak genetikai állományáról, másrészt a viselkedéséről, a mutációkról, az adatgyűjtésben az ön által vezetett labor is részt vesz (lásd kapcsolódó írásunkat).

– A legfontosabb most megismerni a kórokozó genetikai anyagát, változékonyságát, azt, hogy mutat-e földrajzi különbségeket, mutációt, mert ez alapján lehet csak védőoltást fejleszteni. Ha nem sikerül hatékony vakcinát előállítani, akkor védtelenek maradunk.

– Sokat beszélnek a nyájimmunitásról. Hosszabb távon nem nyújthat védelmet, ha az emberiség nagyobb része idővel átesik a fertőzésen, amit a többség szerencsére komolyabb következmények nélkül vészel át?

– Egészen biztos, hogy sokkal többen esnek, estek át már eddig is a koronavírus-fertőzésen, mint amennyi emberről tudunk, ez világszerte igaz. Aki nem beteg, az nem megy orvoshoz, de teljesen tünetmentesen is tovább lehet adni a fertőzést. A nyájimmunitás azonban nagyban függ a vírus természetétől, és ezzel kapcsolatban a napokban egy elég ijesztő hír érkezett Dél-Koreából.

Soha többé nem lesz, nem lehet már olyan az életünk, amilyen volt
Budai Klinika. Fotó:Kurucz Árpád
Fotó: Kurucz Árpád

– Arra gondol, hogy korábbi gyógyult fertőzötteknél újra kimutatták a vírus jelenlétét?

– Igen. Dél-Koreából már majdnem 150 ilyen emberről számolt be az ottani közegészségügyi hatóság. Mint virológust önmagában nem ez ijesztett meg, hanem az, hogy a kolléga a reaktiválódás kifejezést használta ezekre az esetekre, ami lehet, hogy csak egy rossz fordítás, de a mi szakmánkban ezt a szót kizárólag azokra a vírusokra használjuk, amelyek folyamatosan jelen vannak a szervezetben és időnként aktiválódnak, mint például a herpesz. Eddig nem gondoltuk, hogy esetleg ez az új koronavírus is krónikus fertőzést okozhat. Az általunk eddig ismert hat koronavírus egyikére sem volt ez jellemző.

Hosszú harc lesz

Az emberiségnek a belátható jövőben együtt kell élnie a koronavírus fenyegetésével, mivel nincs garancia arra, hogy az oltás sikeresen kidolgozható – erre figyelmeztetett a világ egyik vezető szakértője. David Nabarro, a londoni Imperial College globális egészségügy professzora a The Observernek adott interjúban felhívta a figyelmet, egyes vírusok ellen nagyon nehéz vakcinát fejleszteni. Meg kell tanulnunk a helyzettel együtt élni, ami azt jelenti, hogy elszigeteljük azokat, illetve azok kontaktjait, akik a betegség tüneteit mutatják, és megfelelő kórházkapacitást tartunk fenn a betegek kezelésére. Ez mindenki számára egy új norma lesz – fogalmazott.

– Egy újabb bizonytalansági tényező… Hogyan lehet mindezek alapján megbecsülni, lesz-e, lehet-e újabb hulláma a mostani járványnak, ami legalábbis Európában, mintha kezdene lecsengeni?

– Az, hogy lesz-e második hullám, sok mindentől függ: a vírus viselkedésétől, ami alatt az előbbi problémát is értjük, de attól is, miként alakul a vírusra adott emberi immunválasz. A négy klasszikus koronavírus esetében sajnos nem beszélhetünk hosszú távon erről, az emberi szervezet hamar megfeledkezik róluk, különben nem ezek okoznák minden évben a náthás megbetegedések egyharmadát. A harmadik változó a függvényben, hogy tudunk-e megfelelő vakcinát gyártani.

– A Pfizer gyógyszergyár nemrég bejelentette, hogy egy német céggel közösen dolgozik egy vakcinán, és ha minden jól megy, akár az év végére több millió adag oltóanyag rendelkezésre állhat. Reálisnak tartja ezt?

– A világon mindenütt nagy reményeket fűznek az általuk kidolgozott újfajta eljáráshoz. Azt gondolom, hogy az év végi céldátum nem fikció, de kizárólag akkor, ha ezzel az eljárással biztonságos oltóanyagot tudunk előállítani. A technológia nagyon ígéretes, de hozzá kell tenni, hogy ezzel még semmilyen tapasztalatunk nincs, egyetlen vakcina sem készült még ezzel a módszerrel.

– Minden járványnak vége van egyszer, csak kérdés, hogy ebben a nyájimmunitás segít vagy egy oltóanyag.

– Sajnos ez így van, ha egy kórokozó ellen nincs specifikus vakcina, akkor amíg lesz fe,képes ember, illetve fogékony ember, addig legfeljebb a mostaniakhoz hasonló intézkedésekkel tudjuk megszakítani a fertőzésláncot.

– Amíg nem lesz védőoltásunk, addig időről-időre kénytelenek leszünk karanténba vonulni?

– Sajnos igen.

– Ez nagyon rosszul hangzik. Eddig azt reméltük, hogy hamarosan majdnem ott folytathatjuk az életünket, ahol abbahagytuk.

– Soha többé nem lesz, nem lehet már olyan az életünk, amilyen volt. Nagyon fontos látni valamit. 2002-2003-ban tűnt fel és fertőzött a koronavírus egy új fajtája, a SARS, 2012-2013-ban jött egy új verzió, a MERS, 2019-ben pedig a kínai koronavírus. Három ilyen esemény időben nem túl messze egymástól azt jelzi, hogy valami történik, amire oda kell figyelnünk. És akkor még számításba sem vettük, amit a szakmám művelői régóta mondanak, hogy egy ma még ismeretlen, ám ennél is fertőzőbb, halálosabb vírus is felbukkanhat. Winston Churchill mondta állítólag, hogy az ember gyakran belebotlik az igazságba, de aztán feltápászkodik, leporolja magát és továbbmegy. Most az emberiség botlott bele az igazságba, nagy kérdés, hogy mit kezd vele.

Lesz-e nyájimmunitás?

Nincs bizonyíték arra, hogy a fertőzésen átesett emberek immunissá válnak a koronavírusra – erre figyelmeztetett a napokban Maria van Kerkhove epidemiológus, az Egészségügyi Világszervezet járványkutatója. Egyelőre a tudósok sem tudják, hogyha egyáltalán kimutathatók ellenanyagok egy gyógyult páciens szervezetében, az egyben azt is jelenti-e, hogy egész életen át tartó védettséget szerzett. A WHO vezető elemzője, Michael J. Ryan pedig a Reuters tudósítása szerint azt monda: a jelenleg a rendelkezésükre álló előzetes eredmények alapján csak kevesen vannak, akik átestek a COVID-19 betegségen, és szervezetükben antitestek termelődtek. Ez pedig romba döntheti a nyájimmintással kapcsolatos reményeket.