A művészeti iskolákat leszámítva csak heti egy, esetleg két énekóra van az iskolákban, és kevesen csatlakoznak az iskolai kórusokhoz is, miközben bizonyított tény, hogy a zenei nevelés nem pusztán a személyiséget fejleszti jótékonyan, de a kognitív, nyelvi képességeket, a koordinációs képességeket és az emlékezetet is, ami végső soron az olvasást, írást, számolást, logikai gondolkodást is könnyebbé teszi.
Több agykutató, például Freund Tamás vagy Csépe Valéria pszichológus is felhívta már a figyelmet arra, hogy minél több művészeti, zenei foglalkozáson vesznek részt a gyerekek, annál könnyebben sajátítják el a lexikális ismereteket. Freund szerint a művészet adta katarzisélmény révén javul a tanulók felfogó- és befogadóképessége, Csépe pedig arra is rámutatott, hogy a hangszeres játék is kimutatható szerkezeti változásokhoz vezet az agyban. Mindezek miatt időről időre felélénkül a diskurzus arról, hogy több zene szükséges a gyerekeknek iskolai szinten.
A napi éneklés bevezetése 2015-ben, Balog Zoltán minisztersége alatt merült fel először, akkor alakult meg a Mindennapos Éneklés Bizottsága is, amely célul tűzte ki többek között az iskolai énekkarok megerősítését, majd 2017-ben szó volt iskolai hangszerbeszerzésekről, sőt az ének-zene tanárok ösztöndíjazásáról is, aztán elcsendesedett a témáról való párbeszéd. A múlt héten azonban ismét előkerült: az Erkel Színházban megrendezett szakmai konferencia előadói azt firtatták, hogy a megújuló Nemzeti alaptantervben létre tud-e jönni a fakultatív időszaki tárgyak egyikeként valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, illetve annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges.
A gondolkodáshoz tettek is társultak, például a Magyar Állami Operaház részéről, amelynek főigazgatója, Ókovács Szilveszter azt mondta a Magyar Nemzetnek: Kákay István képzési vezetőjük szerkesztésében példatárat állítottak össze népszerű opera- és balettrészletekből, melyhez minden iskola ingyen juthat hozzá, és amely nagy segítség lehet a mindennapos éneklés színvonalas megszervezésében.
– Összesen 222 példát gyűjtöttünk össze a kötetben, afféle breviárium, tehát minden tanítási napra jut egy. Ezek egyszerű, népszerű, dallamos, szerethető részletek, amelyek szervesen illeszthetők az iskolai anyagba, és amelyeket nemcsak ének szakos tanár, hanem bármelyik pedagógus tud használni. Egy-egy példa feldolgozása, megtanulása mindössze 10-15 percet vesz igénybe, sikerélményt nyújt, szórakoztat, így remélhetőleg kedvet csinál a gyerekeknek a klasszikusokhoz – magyarázta Ókovács Szilveszter.
Hozzátette: a dalok mellett közölnek néhány ismeretterjesztő mondatot a zeneszerzőről és a műről is, a cselekményben is elhelyezik a példát, de a szolmizációt és az akkordikus kottázást is feltüntetik, megkönnyítve a zongora- vagy gitárkísérettel való előadást. Tervezik továbbá televíziós sorozat indítását is, amely az Opera gyerekkarával mutatja meg minden egyes példa betanítását és előadását, ezek a részek később az intézmény weboldalán gyűjteményesen is elérhetők lesznek.
A főigazgató kiemelte, hogy az „O/A – holnapra” címet kapott kötethez közel száz szakmai vélemény gyűlt össze, és pilot jelleggel néhány iskola már elkezdte használni, de tömegesen várhatóan januártól érik majd el az intézmények. A kötetet alapvetően digitális formában terjesztenék, de lesznek belőle nyomtatott példányok, hogy legyen mit kézbe fogni a tábortűz mellett is, és azt se bánná, ha más minőségi gyűjtemények készülnének a már létező népdalos és operás mellé, hisz a diákok és a pedagógusok változatos zenei „étrendje” is kulcsa annak, hogy szeressék a mindennapos éneklést.
A tapasztalatok alapján nagyon is megtérül a muzsikára fordított idő és energia
Fotó: Havran Zoltán
Ókovács Szilveszter szerint nagyon fontos lenne, és már tárgyalnak is arról, hogy a zenei nevelés napi szinten megjelenjen a diákok életében, mert – mint mondja – az opera és balett iránt fogékony közönség kineveléséhez a lehető legkorábban, napi rutinná kell tenni a művészeti nevelést.
– Ha a művészet iránti fogékonyságot sikerülne több ember lelkében elvetni, annak hosszú távon, áttételesen még akár olyan pozitív hozadékai is lehetnének, hogy kevesebb ember ülne a börtönökben vagy éppen tisztábbak lennének az utcák – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, aki arról is beszámolt, hogy az Opera számos módon, például gyereksorozatokkal, hangszerbemutatóval, ringatófoglalkozással csalogatja a kicsiket, az OperaKaland program segítségével pedig már több mint 300 ezer gyerek járt náluk előadáson az elmúlt hat év alatt.
Azokban az iskolákban, ahol teret kapott a napi zenélés, sok pozitív változást figyeltek meg. Ilyen például a Szőnyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, ahol tavaly az első három évfolyamon, idén pedig a teljes alsó tagozatban bevezették a mindennapos éneklést. Skripek Katalin intézményvezető azt mesélte lapunknak, nem kötelességről és pluszteherről, hanem szórakoztató örömzenéről, közösségi élményről van szó, amely mindössze néhány percet vesz igénybe naponta.
– Diákjaink nyolc óra előtt tíz perccel érkeznek az iskolába, ekkor van néhány énekes, dalos percünk, illetve délután a napközis tanulás előtt. Népdalokat éneklünk, körjátékokat, ritmusgyakorlatokat játszunk; délutánra zenehallgatást is beépítettünk, például megzenésített verseket. Nincs kiadott kötelező tananyag, nem tanítunk új dalokat, a kollégák maguk választják meg a gyerekek igényei szerint, hogy mit énekelnek. Sosem volt probléma, hogy miért van minderre szükség, a gyerekek szívesen vesznek részt, sőt akik az elején elvonultak, azok is szép lassan visszaszivárogtak, noha nem kötelező a részvétel – fogalmazott Skripek Katalin. Kiemelte, hogy az elmúlt tanév tapasztalatai alapján nagyon megtérül a zenére fordított idő és energia.
– Hihetetlen, de az a napi pár vidám perc, amit énekléssel töltünk, nagyon sokat számít a diákok hozzáállásában. Jobb kedvűek, jobban indul a nap. Az érintett osztályok pedagógusai pedig egyöntetűen arról számoltak be, hogy sokat fejlődött a tanulók figyelme és az emlékezete, ezenkívül a társas viselkedésben, az együttműködésben is pozitív változások figyelhetők meg – mutatott rá. Jelezte, a felső tagozatos diákjaikkal rendszeresen járnak az Operába, sőt neves operaművészeket is meg szoktak hívni az iskolába, továbbá igyekeznek minél többször hangszert is adni a gyerekek kezébe.
