Iskolai fejlesztésdömping

Több mint százezer informatikai eszközt osztanak szét az iskolákban, a pedagógusok közül pedig negyvenezren vehetnek részt olyan továbbképzésen, ahol a digitális képességeiket fejleszthetik, és megtanulják, hogyan építhetik be a tanórai foglalkozásokba az interaktív eszközök alkalmazását — derül ki azokból a válaszokból, amelyeket Rétvári Bence adott egy jobbikos képviselő kérdéseire.

A Digitális oktatási stratégia része, hogy a tantermek legalább felében legyen interaktív eszköz Fotó: Havran Zoltán

Gőzerővel folyik a hazai iskolák informatikai és infrastrukturális fejlesztése, hogy 2020-ra minél többet sikerüljön elérni a kormány által elfogadott Digitális oktatási stratégia célkitűzéseiből. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jobbikos Ander Balázs képviselő írásbeli kérdésére válaszolva a minap közölte: digitális fejlesztések részeként 51 ezer laptop, 31 500 táblagép, ötezer projektor, háromezer inter-aktív táblagép, valamint 14 ezer asztali gép kerül az iskolákhoz.

A 75 collos, érintőképernyős interaktív panelekből a konvergenciarégiók minden tankerületébe jut, az államtitkár szavai szerint a háromezer eszköz 43 százalékát községek iskoláiba viszik, 32 százalék kerül városi intézményekbe, húsz százalék a megyei jogú városokba, öt százalék pedig valamely nagyközségbe.

A Digitális oktatási stratégia része, hogy a tantermek legalább felében legyen interaktív eszköz
Fotó: Havran Zoltán

A fentieken túl összesen 26 milliárd forintot fordít a kormány uniós és hazai pénzekből arra, hogy széles sávú wifi működjön az iskolákban: ebben a tanévben a fejlesztendő régiókban eddig 2459 helyszínen építettek ki ilyen rendszert, július végéig további 144 helyen valósul meg, Közép-Magyarországon pedig hazai forrásból 1020 feladatellátási helyen biztosítják az internet-hozzáférést.

Az infrastruktúra fejlesztésén és az eszközállomány megújításán túl fontos a pedagógusok módszertani felkészítése, továbbá modern szemléletű digitális tananyagok is készülnek – írta Rétvári Bence, rámutatva, hogy 2020 végéig összesen negyvenezer oktató, nevelő továbbképzése valósul meg. A vállalások szerint idén szeptemberig ebből húszezer fő képzését kell teljesíteni.

A május 16-án megnyitott képzési felületen több mint harmincezren iratkoztak be, sőt több mint tízezren el is végezték már a továbbképzést, s idén már 606 milliárd forinttal jut több oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott, 2010-es költségvetésben – olvasható az államtitkár válaszaiban.

Mint ismert, a Digitális oktatási stratégiát 2016-ban fogadta el a kormány, az anyag többek közt olyan célokat tűz ki, mint hogy tantermek felében legyen interaktív eszköz, az informatikai szaktantermek negyven százalékát szereljék fel 3D-megjelenítésre alkalmas eszközzel, ötszáz tanulónként biztosítsanak 3D-s nyomtatót, és iskolánként legalább egy számítástechnika szaktanteremben legyenek programozható robotok is.

Előírták továbbá, hogy az informatika mellett a többi tantárgy oktatására is biztosítani kell a számítástechnika-terem használatát, az informatikai kerettanterveket pedig indokolt volna kétévenként felülvizsgálni.

Régóta tárgya a közbeszédnek, de a szabályozásban még mindig nem jelent meg a gépírás oktatása, amelyet alsó tagozaton szintén kötelezővé tenne a stratégia vagy a magyar nyelvi óra anyagába beágyazva, vagy új tantárgyként bevezetve. A 3−4. évfolyamon beépítenék a programozás tantárgyi elemeit: játékos algoritmizálást, folyamatszervezést, szabályalkotást. Felső tagozatban ehhez a robotprogramozás is társulna.

Az új Nemzeti alaptanterv egyébként várhatóan jövőre indul el felmenő rendszerben az első és ötödik évfolyamokon, értesüléseink szerint új tantárgyat várhatóan nem vezetnek be, de a digitális kompetenciák erősítése a jelenleginél biztosan nagyobb hangsúlyt kap.