Kié a közösségi média szabályozásának feladata?

– Hogyan szabályozható a globális techcégek működése? Hogyan változott meg a média nézettsége a járvány közepén? – erre kereste a választ Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója. A vitában mindkét fél elismerte a kormány oltáspolitikáját, de abban nem értettek egyet, hogy uniós vagy nemzeti szintű szabályozásra van-e szükség a közösségi oldalaknál.

Forrás: Mandiner

– Az nagy kérdés lesz, hogy mennyire engedik nemzeti szinten szabályozni ezeknek a nemzetközi techcégeknek a működését. A Facebook egyelőre nyerésre áll, de a 2020-as évek még előttünk állnak – közölte Mráz, aki egyúttal méltatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács működését. Krekó Péter ezzel szemben „nagyon rossz ötletnek” nevezte, hogy a kormányok megrendszabályozzák a techcégeket, úgy vélte, ez ideológiai célokat szolgálna. Szerinte a szabályozás kialakítása az EU feladata, ez esetben viszont a baloldali elemző nem említett ideológiai befolyást. – Sok amerikai tanulmány megcáfolta a mítoszt, miszerint a techcégek liberális hegemóniát gyakorolnának – állította az elemző, példaként említette Donald Trump megerősödését a közösségi médiában.

Arra azonban nem tért ki, hogy a volt amerikai elnököt azóta minden közösségi platformról letiltották.

A vita Forrás: Facebook/Mandiner

Nagyobb apparátus az álhírek ellen

Mráz Ágoston Sámuel szerint ahhoz, hogy az álhíreket ki tudják szűrni, nagyobb apparátus kell, de a szubszidiaritás a legfontosabb ebben a kérdésben. Ugyanis, szerinte, ha Brüsszel döntene arról, hogy a DK egyes bejegyzése sért-e közösségi alapelveket, akkor az teljesen új dimenziókat alakítana ki a belpolitikában. – A Médiatanács elég lesz a szabályozásban, hiszen nemcsak baloldali, hanem jobboldali újságírókkal szemben is hozott intézkedéseket – szögezte le a politológus, aki fontosnak tartotta, hogy gyors és akár bírósági szinten is támadható döntés szülessen a techcégek szabályozásának ügyében.

– Ha egyszer kiengedjük a rendszabályozást a nemzeti hatáskörből, akkor az adott ország kormánya fogatlan oroszlán lesz a jogállami szempontok érvényesítésével kapcsolatban

– hívta fel a figyelmet az elemző. Krekó Péter szerint a magánszféra szerepét nem szabad háttérbe szorítani. Szóba került az is, hogy a Facebook a fiatal generációnál egyre inkább háttérbe szorul, és előretört az Instagram, valamint a rövid videókkal operáló kínai TikTok platform is. Mráz Ágoston Sámuel szerint a nyugati világ „élni és élni hagyni” elve nem érvényesül majd a kínai cégnél. Krekó Péter szerint viszont a TikTok inkább a politika alá helyezi magát, a Facebookot pedig még hosszú ideig fogják használni az idősek, és „mivel hazánkban a korfa felborult, így a politikusok az időseket igyekeznek megszólítani”.

Ki nyeri a „közbeszéd csatáját”?

– Most úgy tűnik, hogy a Fidesz nyerte a közbeszéd csatáját. Ugyanakkor ez biztosan csak 2022 áprilisában fog eldőlni

– közölte Mráz Ágoston Sámuel arra a kérdésre, ki nyerte a koronavírus-járvány alatti politikai kommunikációs versenyt. Krekó Péter azt mondta, a Fidesz sokat nyert azzal, hogy támogatottságát meg tudta tartani. Szerinte a halálozások csökkentésében nem,

a vakcinapolitikájában viszont – úgy tűnik – nagy sikert aratott.

– A baloldalnak nagyon nehéz lesz érvényesülnie, üzenetei nehezen jönnek át, amelyen rontott a személyes kampányolás hiánya is – vélekedett az elemző. Úgy fogalmazott, a kormányzat felelőssége abban is van, hogy a médiumokat nem engedik be a kórházakba. Szerinte így jutnának információhoz a polgárok, hiszen a kormány sem tájékoztatta megfelelően a lakosságot. Boris Kálnoky ezzel kapcsolatban megjegyezte, Németországban engedélyezték a felvételek készítését a Covid-osztályokban, mégis sokan tüntettek a városokban, ezzel veszélyeztetve a járvány elleni védekezés sikerét.