Különösen pikánsnak ígérkezett Mráz Ágoston Sámuel és Krekó Péter vitája a média felelősségéről. A Mandiner által szervezett beszélgetés elején ugyanis kisebb összezördülések is előfordultak – például Mráz Ágoston Sámuel szóvá tette, hogy vitapartnere az év elején gerinctelennek nevezte őt –, ennek ellenére kulturált hangnemben zajlott le a diskurzus, melynek moderátora Boris Kálnoky volt.
Krekó Péter botrányos kijelentése
A feszültség talán nem volt véletlen: Krekó Péter tavaly decemberben a Politicónak azt mondta: „A tét elég magas, ha aláásod az emberek hajlandóságát, hogy beoltassák magukat, Orbán Viktor viselheti a politikai következményeket.” A nyilatkozatot a teljes sajtó idézte, Bayer Zsolt, lapunk publicistája pedig petíciót indított ellene, melyet több tízezren írtak alá. Krekó Péter azzal védekezett, hogy kiforgatták a szavait, majd beperelte a népszerű publicistát, Bácskai Balázst, a Magyar Nemzet munkatársát és Menczer Tamás államtitkárt is.
Hirdetések befolyásoltsága
Elsőként a média átalakulása került szóba, ennek kapcsán Krekó Péter azt mondta: az online média előtérbe került, főleg az első hullám alatt, a televízió viszont megtartotta pozícióját. Szerinte a nyomtatott sajtó hanyatlása ezzel szemben még gyorsabbá vált, míg a közösségi média szintet lépett a hírfigyelések, követések miatt. Mráz Ágoston Sámuel úgy reagált: nem arról van szó, hogy többen néznek online médiát, hanem az ezzel eltöltött idő nőtt meg jelentősen. Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány által okozott félelem miatt sokan lemondták a nyomtatott sajtóorgánumok előfizetéseit. – Az viszont nagy kérdés, hogy a jelenség a technológiai fejlődés miatt alakult ki, vagy a pandémia is befolyásolta – jelezte az elemző.
Szóba hozta azt is, hogy ezeket a platformokat nehéz szabályozni, jogi kereteket alkalmazni a globális szerepük miatt,
ugyanakkor kizárólag piaci elven működnek, és már a politikusok is inkább a platformok hirdetéseire költenek a plakátok helyett. Krekó Péter megemlítette a Stanford Egyetem egyik kutatását is, miszerint a fiatalok nagy része egy kísérletben nem tudta megkülönböztetni a fizetett és a nem fizetett tartalmakat. – Ez a magyar fiatalokra is igaz lehet – vélte a Political Capital vezetője, aki szerint minél felszínesebben fogadjuk be az információt, annál kevésbé vesszük észre a hirdetett tartalmakat. – Így könnyebben manipulálhatók az emberek azáltal, hogy minél többen néznek mobilon híreket – fejtette ki a baloldali politológus.
Uniós vagy nemzeti szabályozás?
Mráz Ágoston Sámuel közölte, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint ugyanis körülbelül hatmillióan használják az internetet és nagyjából hétmillióan nézik a televíziót.
– A tévében a hír és a hirdetés elve nagyon jól szabályozott, de a közösségi médiában hírnek álcázott hirdetések jelennek meg, így akár egy Multi Level Marketing cég hirdetése is összetéveszthetővé válik egy valódi hírrel
– fejtette ki az elemző. Krekó Péter a közösségi média szabályozásával ugyan egyetért, de – megfogalmazása szerint – a „túlszabályozástól” ódzkodik. Szerinte a Facebook tényellenőrző programja jó ötlet, de ezt csupán egy „kirakat intézkedésnek” nevezte. – A Facebook és a Twitter több koronavírussal kapcsolatos álhírt távolított el, ami jó, de rengeteg oltásellenes propagandaoldalt hagynak továbbra is működni – vélekedett a baloldali elemző.