Kié a közösségi média szabályozásának feladata?

– Hogyan szabályozható a globális techcégek működése? Hogyan változott meg a média nézettsége a járvány közepén? – erre kereste a választ Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója. A vitában mindkét fél elismerte a kormány oltáspolitikáját, de abban nem értettek egyet, hogy uniós vagy nemzeti szintű szabályozásra van-e szükség a közösségi oldalaknál.

Forrás: Mandiner

Különösen pikánsnak ígérkezett Mráz Ágoston Sámuel és Krekó Péter vitája a média felelősségéről. A Mandiner által szervezett beszélgetés elején ugyanis kisebb összezördülések is előfordultak – például Mráz Ágoston Sámuel szóvá tette, hogy vitapartnere az év elején gerinctelennek nevezte őt –, ennek ellenére kulturált hangnemben zajlott le a diskurzus, melynek moderátora Boris Kálnoky volt.

Krekó Péter botrányos kijelentése

A feszültség talán nem volt véletlen: Krekó Péter tavaly decemberben a Politicónak azt mondta: „A tét elég magas, ha aláásod az emberek hajlandóságát, hogy beoltassák magukat, Orbán Viktor viselheti a politikai következményeket.” A nyilatkozatot a teljes sajtó idézte, Bayer Zsolt, lapunk publicistája pedig petíciót indított ellene, melyet több tízezren írtak alá. Krekó Péter azzal védekezett, hogy kiforgatták a szavait, majd beperelte a népszerű publicistát, Bácskai Balázst, a Magyar Nemzet munkatársát és Menczer Tamás államtitkárt is.

Hirdetések befolyásoltsága

Elsőként a média átalakulása került szóba, ennek kapcsán Krekó Péter azt mondta: az online média előtérbe került, főleg az első hullám alatt, a televízió viszont megtartotta pozícióját. Szerinte a nyomtatott sajtó hanyatlása ezzel szemben még gyorsabbá vált, míg a közösségi média szintet lépett a hírfigyelések, követések miatt. Mráz Ágoston Sámuel úgy reagált: nem arról van szó, hogy többen néznek online médiát, hanem az ezzel eltöltött idő nőtt meg jelentősen. Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány által okozott félelem miatt sokan lemondták a nyomtatott sajtóorgánumok előfizetéseit. – Az viszont nagy kérdés, hogy a jelenség a technológiai fejlődés miatt alakult ki, vagy a pandémia is befolyásolta – jelezte az elemző.

Szóba hozta azt is, hogy ezeket a platformokat nehéz szabályozni, jogi kereteket alkalmazni a globális szerepük miatt,

ugyanakkor kizárólag piaci elven működnek, és már a politikusok is inkább a platformok hirdetéseire költenek a plakátok helyett. Krekó Péter megemlítette a Stanford Egyetem egyik kutatását is, miszerint a fiatalok nagy része egy kísérletben nem tudta megkülönböztetni a fizetett és a nem fizetett tartalmakat. – Ez a magyar fiatalokra is igaz lehet – vélte a Political Capital vezetője, aki szerint minél felszínesebben fogadjuk be az információt, annál kevésbé vesszük észre a hirdetett tartalmakat. – Így könnyebben manipulálhatók az emberek azáltal, hogy minél többen néznek mobilon híreket – fejtette ki a baloldali politológus.

Uniós vagy nemzeti szabályozás?

Mráz Ágoston Sámuel közölte, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint ugyanis körülbelül hatmillióan használják az internetet és nagyjából hétmillióan nézik a televíziót.

– A tévében a hír és a hirdetés elve nagyon jól szabályozott, de a közösségi médiában hírnek álcázott hirdetések jelennek meg, így akár egy Multi Level Marketing cég hirdetése is összetéveszthetővé válik egy valódi hírrel

– fejtette ki az elemző. Krekó Péter a közösségi média szabályozásával ugyan egyetért, de – megfogalmazása szerint – a „túlszabályozástól” ódzkodik. Szerinte a Facebook tényellenőrző programja jó ötlet, de ezt csupán egy „kirakat intézkedésnek” nevezte. – A Facebook és a Twitter több koronavírussal kapcsolatos álhírt távolított el, ami jó, de rengeteg oltásellenes propagandaoldalt hagynak továbbra is működni – vélekedett a baloldali elemző.

– Az nagy kérdés lesz, hogy mennyire engedik nemzeti szinten szabályozni ezeknek a nemzetközi techcégeknek a működését. A Facebook egyelőre nyerésre áll, de a 2020-as évek még előttünk állnak – közölte Mráz, aki egyúttal méltatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács működését. Krekó Péter ezzel szemben „nagyon rossz ötletnek” nevezte, hogy a kormányok megrendszabályozzák a techcégeket, úgy vélte, ez ideológiai célokat szolgálna. Szerinte a szabályozás kialakítása az EU feladata, ez esetben viszont a baloldali elemző nem említett ideológiai befolyást. – Sok amerikai tanulmány megcáfolta a mítoszt, miszerint a techcégek liberális hegemóniát gyakorolnának – állította az elemző, példaként említette Donald Trump megerősödését a közösségi médiában.

Arra azonban nem tért ki, hogy a volt amerikai elnököt azóta minden közösségi platformról letiltották.

A vita Forrás: Facebook/Mandiner

Nagyobb apparátus az álhírek ellen

Mráz Ágoston Sámuel szerint ahhoz, hogy az álhíreket ki tudják szűrni, nagyobb apparátus kell, de a szubszidiaritás a legfontosabb ebben a kérdésben. Ugyanis, szerinte, ha Brüsszel döntene arról, hogy a DK egyes bejegyzése sért-e közösségi alapelveket, akkor az teljesen új dimenziókat alakítana ki a belpolitikában. – A Médiatanács elég lesz a szabályozásban, hiszen nemcsak baloldali, hanem jobboldali újságírókkal szemben is hozott intézkedéseket – szögezte le a politológus, aki fontosnak tartotta, hogy gyors és akár bírósági szinten is támadható döntés szülessen a techcégek szabályozásának ügyében.

– Ha egyszer kiengedjük a rendszabályozást a nemzeti hatáskörből, akkor az adott ország kormánya fogatlan oroszlán lesz a jogállami szempontok érvényesítésével kapcsolatban

– hívta fel a figyelmet az elemző. Krekó Péter szerint a magánszféra szerepét nem szabad háttérbe szorítani. Szóba került az is, hogy a Facebook a fiatal generációnál egyre inkább háttérbe szorul, és előretört az Instagram, valamint a rövid videókkal operáló kínai TikTok platform is. Mráz Ágoston Sámuel szerint a nyugati világ „élni és élni hagyni” elve nem érvényesül majd a kínai cégnél. Krekó Péter szerint viszont a TikTok inkább a politika alá helyezi magát, a Facebookot pedig még hosszú ideig fogják használni az idősek, és „mivel hazánkban a korfa felborult, így a politikusok az időseket igyekeznek megszólítani”.

Ki nyeri a „közbeszéd csatáját”?

– Most úgy tűnik, hogy a Fidesz nyerte a közbeszéd csatáját. Ugyanakkor ez biztosan csak 2022 áprilisában fog eldőlni

– közölte Mráz Ágoston Sámuel arra a kérdésre, ki nyerte a koronavírus-járvány alatti politikai kommunikációs versenyt. Krekó Péter azt mondta, a Fidesz sokat nyert azzal, hogy támogatottságát meg tudta tartani. Szerinte a halálozások csökkentésében nem,

a vakcinapolitikájában viszont – úgy tűnik – nagy sikert aratott.

– A baloldalnak nagyon nehéz lesz érvényesülnie, üzenetei nehezen jönnek át, amelyen rontott a személyes kampányolás hiánya is – vélekedett az elemző. Úgy fogalmazott, a kormányzat felelőssége abban is van, hogy a médiumokat nem engedik be a kórházakba. Szerinte így jutnának információhoz a polgárok, hiszen a kormány sem tájékoztatta megfelelően a lakosságot. Boris Kálnoky ezzel kapcsolatban megjegyezte, Németországban engedélyezték a felvételek készítését a Covid-osztályokban, mégis sokan tüntettek a városokban, ezzel veszélyeztetve a járvány elleni védekezés sikerét.