Mentelmi joggal üzletel a baloldal

Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter közötti barterként értelmezhető, hogy egyikük sem támadja a másikat azért, mert a DK a költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát, a Jobbik pedig az ugyancsak költségvetési csalással vádolt Bíró Lászlót indítja a baloldali előválasztáson. A végcél pedig az lehet, hogy mindkét politikus mentelmi jogot szerezhessen, amennyiben parlamenti mandátumhoz jutnak – vélekedtek a baloldal belső ügyeire rálátó forrásaink.

Czeglédy Csaba. Fotó: Cseh Gábor

A teljes baloldal szó nélkül vette tudomásul a Jobbik minapi bejelentését, hogy Bíró Lászlót indítják a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os választókerületben az előválasztáson – ráadásul úgy, hogy Bíró a tavaly őszi időközi országgyűlési megméretésen alulmaradt a Fidesz jelöltjével, Koncz Zsófiával szemben. A baloldal belső ügyeire rálátó forrásaink Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter közötti barterként értelmezték az ügyet, amelynek lényege:

a Jobbik elfogadja, hogy a DK szombathelyi jelöltje a költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csaba, cserébe Gyurcsányék sem teszik szóvá az ugyancsak költségvetési csalással vádolt Bíró indítását. A végcél pedig az lehet, hogy mindkét büntetőeljárás alatt álló politikus mentelmi jogot kaphasson, amennyiben parlamenti mandátumot szereznek.

Mindezt alátámasztja, hogy a baloldali pártok elfogadott, „A korszakváltás garanciái” című dokumentum kimondja: kizárják jelöltjeik közül azokat, akiknek emberi méltóságot sértő kijelentéseik, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók „a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára”.

Judapestezés és adóvizsgálat

Ehhez képest a magát az antirasszizmus, a tolerancia és a jogállamiság bajnokaként beállító baloldal annak ellenére nem tiltakozik Bíró László újbóli indítása ellen, hogy a jobbikos politikus korábban többször is antiszemita, rasszista kijelentéseket tett.

Közösségi oldalán a környékbeli szállodákat látogató zsidó vendégekre utalva egyszer úgy fogalmazott: „A kutyám majd megveszik, amikor a tetűcsúszdások elmennek a ház előtt. Dolgoznak barátaim a szállodaiparban, elmondják, mi a helyzet.” Egy másik megosztásában már az szerepelt, hogy „kikapcsolták a zsidó uzsorabanktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufemizált kozmopolita rablás kifizetését”, Budapestet pedig egyszerűen Judapestnek nevezte.

Bíró ellen időközben költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A korábbi hírek szerint a jobbikos politikus a csernelyi varrodát működtető Hegyalja-Mix Szociális Szövetkezet tulajdonosaként nem fizette ki a varrónőket és a karbantartót, miközben egy ötvenmillió forintos EU-s támogatás jelentős részét magára költötte.

Becsapott választók

A Gyurcsány vezette baloldal ráadásul tizenöt pontos feddhetetlenségi nyilatkozat aláírására kötelezi azokat, akik indulnak az előválasztáson. A jelöltek ebben többek között kijelentik, hogy nincs harminc napnál régebbi köztartozásuk vagy hogy eddigi munkájuk során a magyar és az uniós adófizetőket nem károsították meg. A nyilatkozat ugyanakkor tartalmaz egy kacifántos pontot is, miszerint nem állnak büntetett előélethez fűződő hátrány hatálya alatt.

Ez a kitétel azonban minden bizonnyal éppen azért került be a feltételek közé, hogy a Gyurcsány Ferenc, az Altus és a DK jogi képviseletét is ellátó Czeglédy Csaba is elindulhasson az előválasztáson, akit ugyancsak költségvetési csalással vádolnak. Czeglédy már többször állt bíróság előtt, 2003-ban pedig el is ítélték, mert bebizonyosodott, hogy a Rébusz Iskolaszövetkezet képviselőjeként valótlan tartalmú fizetési számlákkal és pénztárbizonylatokkal próbált adót csalni. A vitatott összeget azonban még a büntetőeljárás során kifizette, s öt évvel később mentesítették a büntetett előélet hátrányai alól is. Így bár feddhetetlenséget emlegetnek, a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal éppen saját szavazóit nézi hülyének és csapja be őket.

Czeglédy Csaba
Fotó: Cseh Gábor

Ismert: 2018-ban Czeglédy Csaba az előzetesből úgy tudott időlegesen kiszabadulni, hogy a DK feltette a 2018-as országos listájára. Bár végül nem sikerült mandátumot szereznie, rá egy évre Czeglédy az európai parlamenti választás előtt a DK EP-listájára került fel.

Hiányzik az őszinteség

Bíró László indítása ellen a Mazsihisz is tiltakozott. Közleményében Heisler András elnök úgy fogalmazott: a Mazsihisz továbbra sem kíván beavatkozni pártpolitikai kérdésekbe, de határozottan jelzi tiltakozását az antiszemita nézeteket valló politikusok közéletben való részvétele miatt. „A tavalyi borsodi időközi választás kapcsán már hangot adtunk annak, hogy Bíró Lászlót korábbi antiszemita megjegyzései miatt méltatlannak tartjuk a választók képviseletére.

Akkor abban reménykedtünk, hogy őt a továbbiakban már csak múlt időben lehet majd említeni. Meggyőződésünk, hogy a kirekesztő eszméket valló embereknek a magyar közéletben csak politikai múltjuk, de jövőjük nem lehet” – írta Heisler András.

Korábban a Zsidó Világkongresszus elnöke is nyílt levélben fejezte ki aggodalmát a szélsőjobboldal megerősödésével kapcsolatban, külön kiemelve a Jobbikot és Bíró Lászlót.

Bíró László
Fotó: Kozma István

„Nemrégiben a párt vezetője, Jakab Péter egy interjúban azt mondta: a Jobbik »soha nem volt szélsőjobboldali párt, de megtűrt vállalhatatlan, szélsőjobboldali személyeket«. Sajnos ez a nyilatkozat nem őszinte, mert bár néhány jobbikos politikus bocsánatot kért korábbi kijelentései miatt, a párt, múltját megtagadva, nem képes megújulni. Valójában a Jobbiknak a múltban antiszemita kijelentéseket tevő politikusai közül sokan még mindig a párthoz tartoznak” – írta levelében Ronald S. Lauder.