Négymillió ember ad mintát a szennyvízvizsgálatokhoz

Az operatív törzs sajtótájékoztatóin Müller Cecília országos tiszti főorvos heti rendszerességgel beszámol a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szennyvízvizsgálatainak eredményeiről, amelyek nemcsak a járványhelyzet aktuális állapotát vázolják fel, hanem öt-hat nappal előre jelezni tudják a várhatóan bekövetkező változásokat is. A világszinten is unikálisnak számító diagnosztikai módszerről az NNK közegészségügyi laboratóriumi főosztályának vezetője tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Pándics Tamás beszámolt arról is, hogy mivel a koronavírus örökítőanyagának koncentrációjában országosan stagnáló tendencia figyelhető meg, hamarosan elérünk a harmadik hullám tetejére.

Koronavírus-mintákat vizsgálnak a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A települések szennyvizének összetétele sok tekintetben a lakosság egészségi állapotának lenyomata, hiszen tartalmaz minden olyan anyagot, kórokozót, ami a csatornahálózatot használó emberek szervezetéből ürül, vagy a fürdővízzel jut a rendszerbe. Ezt használják ki a szennyvízalapú epidemiológiai vizsgálatok, amelyek sok minden monitorozására alkalmasak – jelezte Pándics Tamás a Magyar Nemzetnek. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közegészségügyi laboratóriumi főosztályának vezetője hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például a járványos gyermekbénulás leküzdésében hasznosítja, több országban pedig a lakosság droghasználatát követik nyomon ezzel a módszerrel, hiszen így akár több millió ember mintáját lehet egyszerre vizsgálni.

Pándics Tamás

A változás is látható

– Ez a fajta diagnosztika tehát széles körű képet ad, mert nem egy statisztikailag összeállított, hanem valós, a lakosságot reprezentáló mintával dolgozunk.

Magyarországon a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben fellelhető mennyiségét négymillió embertől származó mintából mérjük, ami bőségesen elegendő ahhoz, hogy követni tudjuk a járványügyi folyamatokat. A vizsgálatok segítségével meghatározhatjuk, hogy az adott településen mekkora a vírus aktuális koncentrációja, valamint az elmúlt két hét adataival összehasonlítva a változás tendenciáját is láthatjuk.

Ezeket az információkat az NNK honlapján rendszeresen közzé is tesszük – magyarázta a szakember. Pándics Tamás beszámolt róla, hogy a mintavételi helyek kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy a lakosság minél nagyobb részét és az ország minden földrajzi területét reprezentálják. Így esett a választás a megyeszékhelyekre, a Budapest teljes területét és az agglomeráció egy részét ellátó három szennyvíztelepre, valamint öt további agglomerációs településre (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta), amelyek szennyvizét egyesített mintaként vizsgálják. A heti rendszerességű mintázás során a szennyvíztelepek üzemeltetői veszik le a mintákat, azok fővárosba szállításában a területileg illetékes kormányhivatalok segítenek, a vizsgálat, az elemzés, valamint az előjelzések elkészítése pedig az NNK-ban történik. – Az is fontos, hogy mi kompozit, azaz egy automata mintavevő készülék által a nyers szennyvízből 24 óra alatt levett kevert, így egy adott időszakot sokkal pontosabban leíró szennyvízmintát vizsgálunk. Attól ugyanakkor nem kell tartani, hogy a szennyvíz fertőzés forrása lehetne, mivel fertőzőképes vírusrészecskét még sehol a világon nem mutattak ki belőle – emelte ki a főosztályvezető.

Saját módszer

Pándics Tamás beszélt arról is, hogy az NNK közegészségügyi laboratóriumában tavaly májusban indult vizsgálatok során

nem magát a kórokozót, hanem annak örökítőanyagát (RNS-ét) mutatják ki, ehhez azonban saját fejlesztésre volt szükség, ugyanis a légúti vírusok örökítőanyagát szennyvízből korábban sem Magyarországon, sem máshol nem vizsgálták még.

– Ezért komoly kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként saját innovációt dolgoztunk ki, amire azért is szükség volt, mert a tömeges megbetegedések megjelenésekor a diagnosztikához nélkülözhetetlen egyes eszközök, alapanyagok világszerte hiánycikké váltak. Nekünk azonban sikerült kifejlesztetnünk egy olyan eljárást, amely ebben a helyzetben is lehetővé teszi a rendszer folyamatos működtetését. Maga a víruskimutatás környezeti közegben nem egyszerű, de a főosztályunk, ahol csaknem húsz tudományterület képviselői dolgoznak, erre korábban már felkészült. Ilyen eset volt a 2006-os miskolci vízjárvány, amikor az ivóvízből kellett a vírusokat kimutatni, mert a vízhálózat szennyvízzel fertőződött – tudatta a főosztályvezető. Hozzáfűzte:

a tapasztalataiknak köszönhetően tavaly tavasszal, az első hullám leszálló szakaszában már végeztek vizsgálatokat, illetve előre tudták jelezni a második, majd a harmadik hullám érkezését is.

A döntéshozókat is segítik

Magyarországon két nagyon fontos módszerrel vizsgálják a járvány alakulását: az egyik a betegek mintájából végzett PCR-alapú meghatározás, a másik pedig a szennyvízvizsgálat, amely azon tünetmentes fertőzöttek vírusürítését is mutatja, akiket nem teszteltek.

A szennyvízalapú előrejelzés segítségével tehát az egészségügyi ellátórendszer időben felkészülhet a tünetes betegek számának emelkedésére.

– A két metódus egymással karöltve működik, és egy év távlatából kijelenthető, hogy az eredmények szorosan korrelálnak egymással. Jelenleg öt-hat nappal előre tudjuk jelezni a járványhelyzetben várhatóan bekövetkező változásokat, ez az időtartam pedig lehetőséget ad mind a hatóságok, mind a lakosság felkészítésére – fogalmazott Pándics Tamás.

A szennyvízvizsgálatok természetesen nemcsak a lakosság tájékoztatását, hanem a döntéshozók támogatását is szolgálják; a mérésekből származó információk az NNK vezetőjén, Müller Cecília országos tiszti főorvoson keresztül jutnak el az operatív törzshöz.

– Például, amikor még a tömeges megbetegedések megjelenése előtt Kásler Miklós miniszter már bejelentette a második hullám érkezését, akkor is a szennyvízvizsgálatok eredményeire hivatkozott – emlékeztetett.

Tetőzhet a járványgörbe

A szakember kitért rá, hogy a módszert az igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztik, így vált lehetővé, hogy most már a különféle vírusvariánsokat is ki tudják mutatni a szennyvízből.

– Az eredmények azt igazolják, hogy a korábban jellemző, eredeti vírustörzs már csak nagyon kis mennyiségben van jelen, és jelenleg a brit mutáns dominál országszerte.

Ez pedig jelentősen hozzájárult a mostani, kedvezőtlen járványügyi statisztikákhoz – jegyezte meg. Hozzátette: a legújabb vizsgálatok eredményei szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációjában országosan stagnáló, illetve enyhén mérséklődő tendencia figyelhető meg, ami azt mutatja, hogy hamarosan elérünk a harmadik hullám tetejére.

– Világosan látszik, hogy a magyarországi oltási program, illetve a néhány hete bevezetett korlátozó intézkedések hatékonyak, ezek eredménye, hogy a napi új esetszámokban érdemi emelkedést várhatóan már nem fogunk tapasztalni. A javulást azonban csak az újonnan regisztrált fertőzöttek számának huzamosabb ideig tartó csökkenése fogja meghozni, ez tehermentesíti majd az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő hatalmas nyomást

– közölte a főosztályvezető. Pándics Tamás kijelentette, hogy a vizsgálatokat mindaddig folytatni fogják, amíg a koronavírus-járvány jelen van hazánkban, a módszert pedig ezt követően is megtartják, a jövőben például az influenzajárványok előrejelzésére hasznosítják majd.

Koronavírus-mintákat vizsgálnak a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Mintaként szolgál

A szakember úgy véli, ez a fajta vizsgálat unikálisnak számít a világban.

– Sok helyen monitorozzák tudományos érdeklődésből a szennyvizet, hazánkon kívül azonban Európában mindössze néhány államban, például Németországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Finnországban történik ilyen szisztematikus, rendszeres és előjelzésre használt mintavételezés.

A módszer működéséről és hatékonyságáról az Egészségügyi Világszervezet felkérésére nemzetközi szakmai fórumokon rendszeresen beszámolunk – hangsúlyozta a tudós, aki a WHO európai környezet és egészség bizottságát is vezeti. Tájékoztatása szerint hosszú távon mind az Európai Unió, mind a WHO kiemelkedően fontos feladatként jelölte meg a szennyvízalapú vizsgálatokat, az unió pedig harmonizációs folyamatot indított azért, hogy a tagállamok egymással összehasonlítható módszerekkel dolgozzanak. – Ebben mi is aktívan részt veszünk, és

megosztjuk a tapasztalatainkat a tagországokkal, amelyek alapján ők is kiépíthetik a saját diagnosztikai rendszereiket.

Víz- és környezethigiéné terén Magyarország élen jár az európai mezőnyben, hiszen hazánknak nagyon hosszú múltra visszatekintő tradíciója van ezen a területen – szögezte le Pándics Tamás.