Rétvári Bence: Nem vészes a tanárhiány

Folyamatosan kongatja a vészharangot az ellenzék: kritikus helyzetről beszélnek és az oktatási rendszer működésképtelenségét jósolják. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció képviselőjének kérdésére is igyekezett megnyugtató választ adni.

Aggodalomra nincs ok, lesz, aki tanítsa a gyerekeket Fotó: Havran Zoltán

Régóta figyelmeztetnek az oktatási szakértők és az oktatáspolitikusok arra, hogy a pedagógushiány pár éven belül működésképtelenné teheti az iskolarendszert. A KSH adatai szerint az idei tanévben 31,3 ezer óvodapedagógus és 76,5 ezer általános iskolai pedagógus dolgozott, míg a középfokú oktatásban 43,8 ezren, művészeti iskolában pedig durván tízezren tanították a gyerekeket. Ebből a mintegy 160 ezres összlétszámból a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) számításai szerint a következő öt évben mintegy 15 ezren, a rákövetkező 5-5 évben pedig 30-30 ezren mehetnek nyugdíjba, vagyis másfél évtized alatt akár 60-70 ezren is távozhatnak, ami a tanárok több mint 40 százaléka.

A Pedagógusok Szakszervezetének előrejelzése az óvodákba jósol kritikus helyzetet, ahol szerintük öt éven belül nyugdíjazzák az óvónők egyharmadát. A Magyar Nemzet által múlt héten ismertetett, a felső tagozatos tanárok körében készült OECD-összehasonlítás ugyancsak az elöregedésre mutatott rá: a hazai válaszadók csaknem fele az 50 feletti korosztályból került ki, miközben a 30 alattiak aránya még az öt százalékot sem érte el.

Ehhez képest a szaktárca a minap olyan adatokat mutatott be, amelyek szerint koránt sincs akkora baj. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a Tordai Bence képviselőnek (Párbeszéd) szóló írásbeli válaszában arról számolt be, hogy az elmúlt években dupla annyi pedagógus kezdte meg a pályát, mint ahányan nyugdíjba mentek. Azt írta: 2016-ban 3345, 2017-ben pedig 2234 fő ment nyugdíjba, ugyanakkor ebben a két évben 5598 és 6324 frissen végzett pedagógus állt munkába.

– A következő években is biztosan kevesebb lesz a nyugdíjba vonulók száma, mint a pályakezdőké – szögezte le, hozzátéve: az Eurostat adatai szerint hazánkban 37 százalékos a középfokú oktatásban dolgozó 50 év feletti tanárok aránya, ami nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható, a német iskolákban 45 százalék ez az arány. Jelezte azt is, hogy 2010 óta már közel 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályát választó fiatalok száma, 2018-ban összesen 9854 hallgatót vettek fel erre a területre.

Aggodalomra nincs ok, lesz, aki tanítsa a gyerekeket
Fotó: Havran Zoltán

Rétvári Bence emlékeztetett, hogy a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjprogram az utánpótlás biztosítása szempontjából kiemelt területeken (természettudományos tanári szakok) félévente 375 ezer forintos támogatást biztosít a hallgatóknak. Emellett a pedagógusi képzéseket lezáró egyéves összefüggő szakmai gyakorlat idejére 2018-tól ösztöndíjszerű megélhetési támogatást vezettek be, ami tavaly havi 83, idén már százezer forint volt.

Az óvodai szakemberhiány problémáját a DK képviselője, Oláh Lajos vetette fel, akinek ugyancsak igyekezett megnyugtató választ adni az államtitkár. Eszerint a most zárult tanévben négyszázzal több óvodapedagógus kezdhette el a pályáját, mint ahányan nyugdíjba vonultak. Jelenleg 1100 fővel több óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel, mint nyolc évvel korábban, és 2010 óta több mint 11 ezer új óvodai férőhely is létesült – mutatott rá. Arra már egyik válaszában sem tért ki Rétvári Bence, hogy a pályakezdők mekkora százaléka hagyja el rövid időn belül a köznevelést, az igazi probléma ugyanis ezek szerint nem az, hogy nincs, aki tanár akarna lenni, hanem az, hogy ezek a fiatalok a munkába állás után nem sokkal végül mégis más területre vándorolnak át.