Újabb támadást intéztek a magyar határvédelem ellen

Csütörtökön látott napvilágot az az ítélet, amely szerint szabadon kell engedni azokat a migránsokat, akik nem távozhatnak Szerbia felé a tranzitzónából. Sőt a verdikt alapján a bevándorlóknak joguk van szálláshelyhez vagy ezt kiváltó pénzjuttatáshoz is. A mostani döntés ráadásul logikai ellentétben áll a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának őszi ítéletével. Gulyás Gergely szerint az Európai Unió Bíróságának döntése elkeserítő, az ítélet pedig arra ösztönözheti a tagállamokat, hogy vegyék kezükbe a bevándorlási politikájukat.

2020. 05. 15. 7:25
Hiába nyitott a migránsok számára a határ Szerbia felé, ez nem érdekelte az uniós bírákat Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A döntés elkeserítő, az ítélet arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy ne védje kerítéssel a magyar határt, és engedje be a bevándorlókat – mondta az Európai Unió Bíróságának ítéletéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón. A luxemburgi testület csütörtökön úgy határozott, a menedékkérők és a kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül.

A konkrét ügyben két iráni és két afgán állampolgár nem tudta semmilyen irányba elhagyni a tranzitzónát, mert Szerbia megtagadta tőlük az ismételt belépést. Az uniós bíróság ítéletében emlékeztetett: a tagállamok őrizetbe vehetik a határaikra érkező menekültstátust kérelmezőket, ennek időtartama azonban nem haladhatja meg a kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet. Az ítélet szövege szerint a migránsok ezután nemcsak hogy szabadon távozhatnak, hanem bírósági döntés esetén szálláshelyhez vagy az erre a célra szolgáló pénzjuttatáshoz is joguk van. Az ügyben az Európai Unió Bírósága azután döntött, hogy a testülethez fordult a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A migránsokat a bíróság előtt a bevándorláspárti Magyar Helsinki Bizottság képviselte; a szervezet Soros György támogatását élvezi.

– Amikor a fertőzésveszély miatt még az európai belső határokat is zárva tartják, különösen fenyegető, hogy az Európai Bíróság úgy gondolja, a külső határok hatékony védelme és a menedékkérelmeknek a határokon kívüli elbírálása nem egyeztethető össze az uniós joggal – összegezte Gulyás Gergely, aki szerint az uniónak le kellene vonnia az ítéletből következő megfelelő konklúziót.

– Ennek az esetnek Európát arra kell felkészítenie, hogy a külső határvédelem szabályait engedje tagállami hatáskörbe vagy szigorúbb uniós normákat határozzon meg – állapította meg a tárcavezető.

Hiába nyitott a migránsok számára a határ Szerbia felé, ez nem érdekelte az uniós bírákat
Fotó: Havran Zoltán

„A luxemburgi ítélet megerősíti, hogy Magyarországot továbbra is kötelezni akarják a migránsok befogadására és ellenőrzés nélküli beengedésére. Ez ellentétes a magyar emberek akaratával, és a magyar Alkotmánnyal” – írta közleményé­ben a Fidesz. A nagyobbik kormánypárt röviden úgy összegezte álláspontját: „a határokat meg kell védeni az illegális migrációtól, és a menedékkérelmek benyújtására ellenőrzött körülmények között kell lehetőséget adni”.

Az ítélet egyébként éles ellentétben áll a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagykamarája által hozott ítélettel, amely tavaly ősszel kimondta, hogy nem jelent fogva tartást a tranzitzónarendszer. A nagykamara jogerős döntése korábban rámutatott arra, hogy a tranzitzóna szabályozott, ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget a legális belépésre az ország területére és a menekültügyi eljárás elindítására. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára akkor úgy vélte, hogy az EJEB egyértelműen kimondta: a kérelmezők önként léptek be a tranzitzónába és onnan bármikor szabadon visszatérhettek Szerbiá­ba, az ottani elhelyezésük körülményei sem voltak jogsértők.

Az EJEB döntése azonban csepp volt a tengerben: a tranzitzónák létrehozása óta az uniós intézmények folyamatosan próbálják ellehetetleníteni azok működését. Az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága 2018 augusztusában tett közzé jelentést, amely szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a tranzitzónákra vonatkozó szabályozását. A bevándorláspárti Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság pedig 2019 nyarán kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen a szigorú szabályozás miatt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.