Jubileumi adásvételi szerződés, amin felszisszennek az ügyvédek

Hetven évvel ezelőtt vásárolta meg az Unimog-ot a Daimler-Benz egy érdekes szerződés keretében.

Ügyvédek biztos felszisszenek, ha meghallják: mindössze két gépelt oldalból állt az a jubileumi szerződés, amelynek értelmében a Daimler-Benz megvásárolta a Boehringer cégtől az Universal-Motorgerät gyártási jogát – az Unimogról van szó.

A göppingeni boehringer nevű cégnél alapvetően mezőgazdasági feladatok elvégzésére fejlesztették ki az univerzális motoros járművet, amelynek a sorozatgyártását 1949-ben kezdték meg – kézi munkával rakták össze a járműveket.

 

Az 1950-es frankfurti Mezőgazdasági Kiállításon annyi megrendelést kaptak, hogy rájöttek: nincs tőkéjük a nagyszériás gyártás megvalósítására, ezért a motorszállítóként a projektet kezdettől fogva követő Daimler-Benzhez fordultak segítségért, akik megvásárolták a jármű gyártási jogát.

A Boehringer az OM 636-os kódú, 1,7 literes dízelmotort már azt megelőzősen felhasználta az Unimoghoz, hogy a Mercedes-Benz piacra dobta a 170 D (W 136) modelljét; igaz, a haszonjárműben mindössze 25 lóerős volt a személyautóban akár 40 lóerős szívómotor.

Hamar elkészült a kifejezetten az Unimogok gyártására szolgáló üzem Gaggenauban, a termelés 1951-es beindulását követően egészen 2006-ig készültek itt az Unimogok; miután a gyártás Wörth-be került át, múzeummá alakították át a gaggenaui létesítményt.

 

A Daimler-Benz cég anno 600 000 DM-et fizetett a haszonjárműért, ami jó árnak számít, egy VW Bogár ára ekkor 4800 DM volt, az olcsó vételárba belekalkulálták a gyár létesítésének költségét.

A jubileumi szerződésről az alábbi linkre kattintva olvashat tovább.

 

Egy történet a szárazföldi sebességi világrekordról

Ha a kül- és belföldi szakmai sajtótermékeket átlapozzuk, tapasztalhatjuk, hogy igen sok tudósítás és riport foglalkozik a szárazföldi sebességi világrekord megdöntésének kísérleteivel.

Kétségtelenül, az újabb és újabb sebességi csúcsok az utolsó rohanóléptű évszázad mérföldkövei lettek, s beállítóik az egyéni nagyravágyáson túlmenően a technika és a tudomány úttörőivé váltak. Ezek a kísérletek világra szóló sikert, de halálos kimenetelű, borzalmas bukást is jelenthetnek a Mindig Többrevágyó Embernek. A siker nincsen előre biztosítva.

E kis eszmefuttatást a távirati irodák néhányszavas jelentése nyomán vetjük papírra, mely szerint Donald Campbell, a motorcsónak világcsúcstartója a jövő év tavaszán az ausztráliai Erye tó fövenyén nekilódítja közel 4 és féltonnás Bluebird (Kékmadár) névre keresztelt gépmasztodonját, hogy a múltnak adja át John Cobb 1947-ben felállított, és azóta is érvényben levő rekordját.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.