Vajon tényleg hiba csak a villanyautóra koncentrálni?

A Daimler igazgatótanácsában is benne ül Michael Brecht, aki úgy nyilatkozott, hogy a klímasemlegesség fontos, nem a meghajtás típusa. Fontos az elektromobilitás, amely körül most nagy a felhajtás a politika és a társadalom részéről, de közben tényleg nem lenne szabad megfeledkezni az évtizedek óta tökéletesített belső égésű motorokról sem. A villanymotorok tényleg nem jelentenek csodaszert, nem feltétlenül környezetbarát forrásból származnak az akkumulátorok alapanyagai.

Mindezt azért nyilatkozta Michael Brecht, mert a Daimler vezetése azt nyilatkozta, hogy a vezető villanyautó-gyártójává akarja fejleszteni a céget, 2030-ra az értékesítés több mint felét teszik majd ki az ilyen járművek, miközben 70%-kal csökkentik a belső égésű motorral szerelt modellek számát.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Kabrió történelem a népszerű francia autógyártó jóvoltából

Kezdetben az összes automobil kabrió volt. Ezt a közhelyet mindenki ismeri, és mindenki rosszul tudja, hiszen a korai gépkocsik egyáltalán semmilyen védelmet nem nyújtottak a természet elemei ellen. Nem is volt rá szükség, hiszen a hőskorban leginkább érdekes (és félelmetes) mérnöki kísérletként, progresszív különcök játékszereként tekintettek az autóra, amit felesleges lett volna praktikus tartozékokkal felszerelni.

Majd a XIX. század vége felé egyre megbízhatóbbá, erősebbé és gyorsabbá váltak az autók. Hosszú távú versenyeken vettek részt, kirándulásokra, kiadós utazásokra vitték gazdáikat, akik ezzel párhuzamosan egyre inkább úgy gondolták, hogy megérdemelnének valamiféle védelmet a napsütés, a szél, a bogarak és az eső ellen. Mivel az autók alapvetően még ekkor sem különböztek jelentősen a hintóktól, a mérnökök ezekhez nyúltak ihletért.

A századfordulóhoz közeledve már szinte magától értetődő tartozék volt a kabriótető: a világ első, dokumentált autóversenyén aranyérmes Peugeot Type 7 kéthengeres, 3,7 lóerős motorjával szerelt, elődjénél tágasabb és komfortosabb Type 8 a maga 20 kilométer/órát megközelítő végsebességével már teljes értékű közlekedési eszköznek számított, nem csoda hát, hogy lenyitható tetőt is kínáltak hozzá.

Tovább...