Egy tárgy, egy történet: partihangulat a ’70-es évekből

A régiséggel foglalkozók körében létezik egy fogalom, egy ünnepi szóösszetétel, egy ritkán, de annál nagyobb mámorral használt kifejezés, amely a tárgy kifogástalan mivoltát hivatott jelképezni. Ez a fogalom az „eredeti dobozában”.

A kép vagy grafika, amely a dobozon van, szinte konzervként tárolja a korszellemet, az egykori igényeket, a korabeli ízlést, mindazt, amit elődeink kívánatosnak tartottak. Nem csak a tárgyat látjuk, hanem egy teljes terméket, káprázattal és illúzióval, úgy, ahogyan az egykori vevőjét elcsábította.

Ez a kis gyönyörűség ráadásul valóban a ritkaságok sorába tartozik. Nyugat-Németországban, az 1970-es évek elején készült, amikor az egyre divatosabb reklám- és promóciós termékek elterjedtek a nagyvállalatok körében. A nagy múltú, elemeiről és akkumulátorairól ismert VARTA cég terméke, amely nem meglepő módon a 19. század végén alakult, s jelenlegi nevét 1904-ben nyerte el. Ezek a lámpacsodák, túl az elemek széleskörű használatának reprezentálásán, egy populáris világcég élet és emberközeliségét voltak hivatottak kifejezni.

Partilámpa. Ez áll a dobozon, melyen a fotó Dallas típusú koktélpartit sejtet. Gyönyörű ruhák, finom italok a fénygömbök csillogásában. Az eredeti kiszerelés öt gömböt tartalmazott, szétszerelt formában, jelenleg kettő teljes lámpa van benne. A két félre szedhető műanyag héj belső részén, az apró 10 wattos izzót egy hagyományos „lapos elem”, persze VARTA működteti, így nincs szükség hálózati áramra, a lakás bármely részén, kötöttség nélkül használható.

Kihajtható füle lehetővé teszi a felfüggesztést, kerek pereme pedig az asztali funkciót. A kis izzók, átvilágítva a gömbök színes felét valóban ünnepi hangulatot hoznak létre, méghozzá a korszaknak megfelelő köntösben, nevezzük azt designnak vagy űrkorszaknak. A teljes leegyszerűsítés, a takarékos anyaghasználat, s ezáltal a műanyag gömb bármely formában és funkcióban ennek az időszaknak a jelképe. Amint itt is, az egyszerű formák a nagyszerű elképzelésektől válnak izgalmassá.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Egy tárgy, egy történet: csendélet Tisza cipővel

A 19. század végén, túllépve az akadémikus irányvonalon, a 20. század képzőművészete egy hatalmas, színekkel töltött tartályt robbantott fel, kiszabadítva a bármit és bárhogyan érzését – immár nem a való világ érzékelés által keltett esztétikai élményét, hanem a belső érzések alkotta valóság feltárásának lehetőségét kínálta. Salvador Dali, Picasso, Jackson Pollock, és még sokan mások megtanították a világot, hogy a színes vonalak, pöttyök, félfejű nők és elfolyt testek keltette érzések mindannyiunkban megtalálhatóak, éppen csak kifejeződésük és értelmezésük eltérő.

Tovább...