A divat karikaturistája
Véget ért egy korszak: 85 évesen elhunyt Karl Lagerfeld. A német származású, francia divattervező önmagában is jelenség volt, de neki köszönhetjük, hogy a divatipart ma bombasikerek övezik. Mi marad utána? Az 1950-es éveket Christian Dior New Lookja uralta, de a nagybetűs divat csak a szűk, arisztokrata réteg kiváltsága volt, a többieknek maradt a márkátlan konfekció vagy az otthoni varrás. Ma azonban a Chanel-bizsuk viselése, a Fendi-táskák iránti rajongás mindennapjaink része, a H&M nem győz együttműködést kezdeményezni az haute couture cégekkel, és számos film (köztük a Spinédzserek, Az ördög Pradát visel vagy a Szex és New York) elképzelhetetlen lenne a divat boncolgatása nélkül. Mindezt Karl Lagerfeldnek köszönhetjük.
A tervező 1933-ban született Hamburgban, és tinédzserként költözött Párizsba. Huszonegy évesen egy sárga, gyapjú, övvel díszített kabátterve nemzetközi díjat nyert, amellyel elindult karrierje. Pierre Balmainnél kezdett dolgozni asszisztensként, akit három év után hagyott ott, mivel – saját bevallása szerint – „nem asszisztensnek született”. Jean Patou-hoz igazolt, ahol azonban megbuktak kollekciói. Yves Saint Laurent – aki Lagerfelddel egy időben, ruha kategóriában nyert versenyt – sokkal nagyobb sikereket ért el. Komoly versenytárssá értek az évek során, Lagerfeld nem szégyellte „provinciálisnak” minősíteni ellenfelét.
1964-ben vállalta el a Chloé, majd 1965-ben a Fendi vezető tervezői pozícióját, ez utóbbit halálig megtartotta, amivel ő a világ leghosszabban egy cégnél dolgozó művészeti vezetője. A divatház Lagerfeldnek köszönheti a Fendi-szőrmék iránti elkötelezettségét mutató logóját. Lagerfeldet gyakorta kritizálták a sok állatibőr- és szőrmehasználat miatt, mire ő közölte, hogy „egy húsevő világban ez a téma gyerekes”.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.